Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Amikor a Turing-teszt minket mér

  • Dátum | 2012.06.25 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Szombaton volt Alan Turing születésének századik évfordulója. A számítástechnika egyik legjelentősebb úttörőjének munkássága nélkül világunk valószínűleg legalább annyira más hely lenne manapság, mintha Newton, Darwin vagy Einstein kimaradt volna a történelemből. A brit kutató egyik legjelentősebb munkájának egy 1950-ben íródott tanulmányát tartják, amelyben először vázolja fel a Turing-teszt koncepcióját. A Computing Machinery and Intelligence (Számítógépek és intelligencia) című tanulmányban leírt teszt azt hivatott eldönteni, hogy egy adott gépezet képes-e az emberihez hasonló, intelligens gondolkodásra.

A teszt lényegileg abból áll, hogy az ember pusztán billentyűzet és monitor közvetítésével kérdéseket tesz fel a két tesztalanynak, akikről a válaszokon kívül semmiféle más információval nem bír. A két alany egyike ember, a másik pedig egy gép. Ha a kérdező bizonyos idő elteltével sem képes megállapítani, hogy melyik alany a gép, akkor a gép sikerrel teljesítette a tesztet, vagyis intelligensnek tekinthető. (Online változata például itt kipróbálható.) A teszt még ma is használatban van, a világ legjobb programozói évente megküzdenek a Loebner-díj elnyeréséért, amellyel a legemberszerűbbnek bizonyuló csevegőrobot fejlesztőjét jutalmazzák.

A Turing-teszt alkalmazása azonban manapság már korántsem korlátozódik a mesterséges intelligencia mérésére: legújabban például már társadalomkutatók is használják annak megállapítására, hogy a különféle emberi tesztalanyok hogyan képesek egy olyan csoport tagjaiként megjeleníteni magukat, amelynek egyébként nem részesei. A Turing-teszt révén megállapítható, milyen mértékig képesek az egyes alanyok tőlük különböző embertársaik viselkedésének megértésére, legyen szó egy vallási csoportról, etnikai kisebbségről vagy valamilyen szakmai közösség tagjairól.



Szakszóval élve a szociológusok az alanyok „kölcsönható” szakértelmi szintjét igyekeznek felmérni. A kifejezést Harry M. Collins és Robert Evans alkotta meg, amikor egy 2002-ben íródott tanulmányukban megkülönböztették a közreműködő szakértelmet (contributory expertise), amely egy tudós esetében a képzettséget és azt a hallgatólagos tudást jelenti, amelynek révén aktívan képes hozzájárulni egy szakterület fejlődéséhez, illetve a „kölcsönható” szakértelmet (interactional expertise), amely például a krónikus betegek saját betegségükkel kapcsolatos ismereteit, vagy az egy-egy tudományos területen nagy tudásra szert tevő újságírók tudását jelenti.

A kölcsönható szakértelemmel rendelkezők tehát nem formális tanulás révén, hanem másodkézből, az adott terület művelőin keresztül szerzik ismereteiket. Egyes feltevések szerint, ha valaki elegendő ideig tanulmányoz egy szaknyelvet, akkor az így végbemenő nyelvi szocializáció révén előbb-utóbb képes lesz egy közreműködő szakértőhöz hasonló módon tekinteni a világra. A kölcsönható szakértők ilyen módon képesek hiteles véleményt formálni az adott terület egyes témáiról, megértik és képesek megfelelően használni a „belső” poénokat, valamint olyan kritikus kérdéseket tesznek fel az új ötletekkel kapcsolatban, amelyeket normális esetben a téma avatott szaktekintélyeitől várnánk.

Amikor valamilyen nagyobb területeken átívelő, mélyebb interdiszciplináris együttműködés jön létre, nagy szükség van a kölcsönható szakértőkre, hiszen egy ilyen projekt sikerességéhez kellenek olyan emberek, akik alapos ismeretekkel rendelkeznek minél több érintett területen, még ha minden technikai fogást nem is ismernek. Már említettük a fő témájukban nagyon elmélyedő tudományos újságírókat, de gyakran tesznek szert ilyen jellegű tudásra egy adott szakmai csoportra koncentráló szociológusok (erről később), illetve a tudománytörténettel foglalkozó történészek is. De nem is kell ennyire messzire mennünk: egy hatékony projektmenedzsernek átfogó tudásra van szüksége ahhoz, hogy a különböző csoportok munkáját össze tudja hangolni, és szakmai szinten hatékonyan tudjon kommunikálni a résztvevőkkel. Ugyanez elmondható a különféle célok eléréséért küzdő aktivistákról is. Esetükben a formális úton megszerzett tudás hiányát célpontjaik nagyhatalmú képviselői gyakran fel is használják „leszerelésükre”.

A kölcsönható szakértelem nem új jelenség tehát, mindig is jelen volt a társadalomban, de fogalomként újnak számít. A Turing-teszt egy változatának segítségével pedig most először történt kísérlet arra, hogy a kutatók kiderítsék, mi mindenre képesek a tudás ezen formáját birtoklók. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 20.
    2012. 06. 28. 10:10
    ajánlom mindenkinek a cleverbot -ot, elvileg ő tanul is tőled.
  • 19.
    2012. 06. 26. 15:43
    Egy cikk,ha jo,akkor alt ket fo reszbol all.
    Kell egy jo adag olvasas,csak megbizhato forrasokbol(vagy beszelgetes szakemberekkel),ez a research.
    Valamint kell egy adag iroi szaktudas,hogy a savanyuan szaraz dolgokrol tudjon az ember ugy olvasni,hogy felkeltse az erdeklodeset,nem pedig raunjon a harmadik sor kozepen.
    Mas online oldalaknal is azt tapasztaltam,hogy az iroi vena fontosabb a hozzaertesnel,mert megfelelo kutakodassal siman ossze lehet szedni egy cikkre valo informaciot.Viszont ha az nincs jol eloadva,akkor cseszhetik.
    Itt is az az erzesem,hogy a legtobb cikkironak a stilusa adja el a reklamfeluleteket,mintsem a tudomanyos melysege a cikkeknek.
  • 18.
    2012. 06. 26. 08:32
    Nem tudom miért mindenkinek az egyetem jut eszébe arról, hogy a cikkíró sok területen tájékozott. Én még olyan egyetemről nem hallottam, amely széleskörű tájékozottságot adott volna. Igen, én is tanultam például neurális hálókról meg genetikai algoritmusokról a zegyetemen, ám egy bölcsész ha elolvas kettő cikket ezekről a témákról, tájékozottabb lesz, mint én, mivel az egyetem sosem a rálátást javítja, hanem egyszerre akar mindent, és ezért gyakorlatilag semmi sem marad meg a nem fő irányokból. Szóval mindenki arról tájékozott, amiről hobbiból olvas, természetesen a tájékozottság nem összekeverendő a szakmai ismeretekkel, mert az sokkal mélyebb.
  • 17.
    2012. 06. 26. 04:29
    Van olyan egyetem, ahol legalább minimum "célra kell törni"?
  • 16.
    2012. 06. 25. 22:58
    Gondolom a cikkek mögött azért van egy kis külföldi cikkek/könyv háttér.
  • 15.
    2012. 06. 25. 21:37
    Rákérdeztem hogy ő micsoda kicsoda, tagadja hogy számítógép, de bevallotta nekem hogy ő ember, elf, elefánt és férfi egyben. Visszakérdezni nem szabad, fél órát el voltam vele de már az agyhalál szélén voltam.
  • 14.
    2012. 06. 25. 21:15
    Érdeke cikk, tetszik
    Én is kipróbáltam
    A: you are stupid //én
    B: I will remember you said that when robots take over the World. //a robot
    Kezdek félni
  • 13.
    kex
    2012. 06. 25. 19:50
    PPKE-ITK-n is kell tanulni mindegyikről elég sokat már BSC-n, de szerintem több IT karon is vannak ilyenek mérnök informatikusoknál. (a molekuláris biológia kötelező, de van neurobiológia, ami már szakirányos, információtechnika-fizika kötelező, digitális számításelmélet kötelező, nyelvtechnológia szintén, stb.)

    A mérnök informatikuson kívül lehet, hogy a szegedi és budapesti molekuláris bionikán is van (bár ott számításelmélet és nyelvtechnológia szerintem nincs).
  • 12.
    2012. 06. 25. 14:37
    Biztos tanít az bölcsész tudomány és akkor még simán lehet mondjuk fizikatanár vagy hasonló.
  • 11.
    2012. 06. 25. 14:10
    Bölcsész? Én ezt nem veszem be!
    Jó néhány fizikus volt csoporttársam nem volt ilyen értelmes...
    Kérünk egy cikket arról, mégis hogyan tévedett Jools a bölcsész tudományok felé.
  • 10.
    2012. 06. 25. 14:08
    Én nem vagyok BME-s, csak mondtam, hogy ott van olyan szakirány.
  • 9.
    2012. 06. 25. 13:41
    Nesze CyberPunk666, BME VIK... (Amúgy én is BME-s vagyok, csak GPK-s )
  • 8.
    2012. 06. 25. 13:40
    Megkérdeztem hogy látta-e a tegnapi angol olasz meccset.
    Maybe the Falcons will go all the way next year.
  • 7.
    2012. 06. 25. 13:26
    Örülök, hogy tetszik Egyébként nagy természettudományos érdeklődésű bölcsész volnék, bár ezer éve volt némi orvosis "kitérő" is.
  • 6.
    2012. 06. 25. 12:39
    Mikrobi - Elég sok átfedés van egyes tudományok között és az egyik ilyen orvosműszeres szakirányon tanulnak biológiát. Hogy mennyire mennek bele nem tudom, de amellé akár szabadon választhatónak simán áthallgathat a biomérnöki karra is.
  • 5.
    2012. 06. 25. 12:30
    Jools-nak nagy a kölcsönható szakértelme.
  • 4.
    2012. 06. 25. 12:09
    Kiprobaltam a robotot. Hat meg fejlodnie kellene 3 mondatbol levagtam hogy gep.
    pl Ask something! valasz: You did!
    vagy What is your interrest? Valasz: What what?

  • 3.
    2012. 06. 25. 11:19
    BME - VIKen mind a hármat tanulhatod egyszerre.
  • 2.
    2012. 06. 25. 11:12
    Jools, mi a végzettséged? Már régóta szinte csak a cikkeid miatt látogatom az oldalt. Hogy lehet az, hogy pl. asztrofizikából, energetikából és molekuláris biológiából is egyaránt tudsz élvezhetőt írni? Elég nagy és távoli területek ezek ahhoz, hogy átlásson az ember mindent.
  • 1.
    2012. 06. 25. 09:42
    Tudomásom szerint az efféle robotoknak a nagy hátránya, hogy nem tanul. Pl.: megmondod neki, hogy mostantól xy-nak hívják, és megkérdezed utána hogy, hogy hívják. Nem fogja az xy-t visszamondani.