Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Állati művészek?

  • Dátum | 2014.08.03 07:46
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB


A kertészmadár (Amblyornis inornatus) első pillantásra nem tartozik az állatvilág legizgalmasabb fajai közé. Olivabarna tollazata révén szinte tökéletesen beleolvad környezetébe, így meglehetősen nehéz megpillantani. Az új-guineai Madárfej-félszigeten honos, átlagosan 25 centiméteresre megnövő madaraknak azonban van egy különös szokásuk, ami miatt jelentős érdeklődésre tarthatnak számot mind a laikusok, mind a szakértők részéről: a kertészmadár hímek által emelt lugasok a madárvilág legösszetettebb és legszebb építményei közé tartoznak.

A madarak a nőstények meghódítása céljából építkeznek, eltérő helyeken eltérő jellegű struktúrákat emelve. Egyes madarak gallyakból emelnek tornyokat egy fekete mohával kipárnázott alapra, és ezt csigaházakkal, makkokkal és kavicsokkal díszítik fel. A madarak egy másik populációjában másfajta „divat” jellemző: hímeik zöld mohaágyra építik gallyakból font „sátrukat”, és bogyókkal, virágokkal, illetve pillangók letépett szárnyaival dekorálják ki ezeket. Az eltérő populációkon kívül az egyes madarakat is egyéni ízlés jellemzi: az egyedek például nagyon különböző színeket preferálnak lugasuk díszítésekor. Minden egyes dekorációs elem elhelyezését gondos mérlegelés előzi meg, és ha valaki − például a kíváncsi tudós – odébb helyezi valamelyik bogyót vagy csigaházat, a tulajdonos rendszerint rögtön észreveszi a változást, és visszahelyezi a tárgyat eredeti helyére.

Egy különösen alapos kidolgozottságú lugas
Egy különösen alapos kidolgozottságú lugas

„A dekorálás folyamán hozott döntések nem automatikusak, hanem tapasztalati alapon zajlanak, illetve a madár aktuális ötleteitől is függnek” – mondja Jared Diamond, az UCLA kutatója, aki az első között kezdte tanulmányozni a kertészmadarak komplikált lugasait. A szakértő vizsgálatai során úgy találta, hogy a lugasépítés tudománya nem a madarak vele született tulajdonsága, legalábbis nem teljesen. A fiatal hímek próbálkozások útján, illetve idősebb társaikat megfigyelve tanulják meg, hogyan tudják a nőstényeket leginkább lenyűgöző építményeket létrehozni.

Diamond úgy véli, hogy a lugasépítés egy kulturális úton terjedő kreatív folyamatnak tekinthető, amelyet minden egyes madár saját ízlése és preferenciái szerint módosít. Szerinte az „alapdizájnon” végrehajtott változtatások mind jól átgondoltak és szándékoltak, vagyis a kertészmadarak igazi művészek: olyan egyedi alkotásokat hoznak létre, amelyeket mind az ember, mind pedig saját fajtársaik esztétikai értéknek tartanak.

Congo egyik festménye
Congo egyik festménye


A kertészmadarakon kívül más nem emberi művészek is akadnak az élővilágban. Közéjük tartozott például Congo, a hím csimpánz, aki 1954-ben született a Londoni Állatkertben. Congo két esztendős volt, amikor Desmond Morris brit zoológus és művész egy ceruzát adott a kezébe. „Elvette, majd egy papírdarabot raktam le elé” – emlékszik vissza a szakértő. Congo hamar rájött, hogy a furcsa kis tárgy megfelelően mozgatva nyomot hagy a papíron, és intenzív rajzolásba kezdett. Idővel festeni is megtanult, műveit a brit televízióban is bemutatták, majd 1957-ben alkotásaiból kiállítást rendeztek a Kortárs Művészeti Intézet munkatársai.

Congo ugyan sosem festett le felismerhető formákat – tehát nem készített portrékat, tájképeket vagy csendéleteket –, de sajátos, és jól elkülöníthető stílusban alkotott. Műveit a kortárs műértők minden irónia nélkül lírai absztrakt impresszionista alkotásoknak titulálták. Alkotásai érezhető szándék és koherencia jellemezte, amit az is jelez, hogy ha az előtt vették el tőle az aktuális művet, hogy ő maga befejezettnek nyilvánította volna azt, addig nyüszített, amíg vissza nem kapta a festményt. Ha viszont késznek talált egy alkotást, egyetlen további ecsetvonást sem volt hajlandó ejteni rajta, akármilyen jutalmat is helyeztek kilátásba.

Congo élete során összesen több mint 400 festményt és rajzot hozott létre. Egy 2005-ös árverésen egy három festményből álló sorozata 14 400 fontért (mostani árfolyamon 5,6 millió forint) kelt el. Ugyanezen az aukción nem talált gazdára Andy Warhol egyik képe és egy Renoir-szobor sem.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 5.
    2014. 08. 03. 20:34
    Persze, mivel az esztétika nem általános érvényű, azaz szubjektív, csak ők akarják úgy beállítani, mintha léteznének a kategóriáik, amiket állítanak.
  • 4.
    2014. 08. 03. 18:41
    A csimpánz képeiről eszembe jutott egy sztori. Megtartották a kiállítást és meghívtak egy rakat műkritikust, de nem szóltak nekik arról hogy ki készítette a képeket. Egy kritikus mondta azt hogy ezt valami agresszív tehetségtelen félkegyelmű készítette, a többiek meg azt mondták hogy egy új zseni. (csak így az absztraktokról)
  • 3.
    2014. 08. 03. 15:55
    Csimpánz csinálta az utolsót. Szerintem is igen jól sikerült
  • 2.
    2014. 08. 03. 15:09
    Es mi alapjan dontottek ugy,hogy muveszeti kikapcsolodaskent festest es rajzolast fognak eroltetni az allatoknal?
    Meg mi az,hogy nem figyelheto meg muveszeti hajlam vagy aktivitas az allatok kozott?
    Nemelyik allatfaj parosodasi tanca komolyan koreografalt hosszu ritualis tanc.Egyes madarak hazepitesi szokasai pedig meg emberi szemmel is muvesziek.
    Celtalan muveszet valoszinuleg nincs az allatvilagban,abban az ember a piacvezeto,de funkcionalis muveszetben mar mas a szitu.
  • 1.
    2014. 08. 03. 14:16
    Az utolsó képet tényleg egy csimpánz készítette, vagy egy csimpánz absztrakt ábrázolása? Az elefántok is jó képeket csinálnak, de ez mérföldeket ráver, ha tényleg állati.

    "A művészeti programba bevont egyedek ugyanúgy hajlamosak voltak az abnormális, kórosan ismétlődő viselkedésre, mint nem festő társaik. A kutatók szerint tehát a festés egyáltalán nem javította az elefántok közérzetét." - Ez elmondható a hagyományos sztereotípikus(??) művészi képről is
    Én sem érzem a művészetet stresszoldónak. Amíg foglalkozom vele, addig kicsit átrepülök egy másik világba, de amint abbahagyom, agyilag-lelkileg visszaszállok a mindennapok baljós árnyainak hullámhosszára.