Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Aki másnak vermet ás - A würzburgi hazugságkövek

  • Dátum | 2017.10.19 08:01
  • Szerző | Freelancer
  • Csoport | SZÓRAKOZTATÓ

Bár eleinte Würzburg lakói és a tanári posztokat elnyerő tudósok kifejezetten örültek annak, hogy 1402-ben a városukban egy, megannyi diákot vonzó egyetem kezdte meg működését, a kezdeti lelkesedésük hamar lelohadt, mivel hamar kiderült, hogy az új jövevények java inkább akasztófára, mintsem tanult bölcsek előadására való. A zabolázatlan, családjuk vagyona miatt jövőjüket diploma nélkül is biztosítva látó ifjúk többnyire a legkevésbé sem törődtek azzal, hogy tudásukat gyarapítsák, hanem inkább a helyi fürdőkben és csapszékekben mulatoztak, vagy kockázással, esetleg a szebbik nem tagjainak hajkurászásával ütötték agyon az időt. Ez már önmagában is súlyos gondot jelentett, ám az oktatók amúgy sem egyszerű helyzetét még tovább nehezítette, hogy a finanszírozás körül is egyre csak sokasodtak a problémák, ami azzal járt, hogy jó esetben késve, rosszabb esetben viszont egyáltalán nem kapták meg jól megérdemelt bérüket.

A rövid időn belül hírhedté váló tanintézményben uralkodó állapotokat ékesen szemlélteti, hogy első kancellárját, Johann Zantfurtot egy iskolaszolga tisztázatlan okok miatt se szó, se beszéd leszúrta 1413-ban. Ezután az amúgy is veszett hírnévnek örvendő iskolába egyre kevesebben akartak járni, ami emiatt 1415-ben végül bezárta kapuit. Ezért, amikor 1582-ben a város hercegérseke, Julius Echter von Mespelbrunn úgy határozott, hogy feltámasztja az egyetemet, akkor az ott dolgozók különösen nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy véletlenül se üsse fel a fejét a lázadás szelleme. Ez persze azzal járt, hogy a professzorok között jócskán akadtak olyanok, akik ugyan vitán felül az általuk oktatott szakterületek nagyjai közül kerültek ki, de nem igazán voltak nyitottak az új ötletekre. Ráadásul a konstruktív, a szellemet élénkítő vitákat is megengedhetetlen, sőt, fölösleges és káros ostobaságnak tartották.


Az orvosi fakultás dékánjának sokak által irigyelt posztját 1725-ben betöltő Johann Bartholomeus Adam Beringer sem sokban különbözött megcsontosodott kollégáitól, ám nagyságrendekkel elviselhetetlenebb volt náluk, mert velük ellentétben nem kizárólag a tanszékét érintő kérdésekben hallatta a hangját, hanem más témákban is megfellebbezhetetlen, pökhendi magabiztossággal közölte a véleményét.

Kollégái közül leginkább a földrajzot és matematikát tanító, kiugrott jezsuita, J. Ignatz Roderick és a komoly tekintélyt adó titkos tanácsosi rang birtoklása mellett az értékes kötetekkel teli könyvtár felett őrködő Johann Georg von Eckhart unta a gőgös tudós már-már kényszeres okoskodását. A kiváló cimborák bizalmas beszélgetései során gyakran előkerült, hogy valahogy meg kéne leckéztetni a felfuvalkodott pávakakast, de sokáig semmit sem tettek ez ügyben. Mígnem, a ki tudja hányadik letorkollás után arra jutottak, hogy ha tovább tűrik Beringer stílusát, akkor nem tudnak többé a tükörbe nézni, tehát lépniük kell.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 6.
    2017. 10. 22. 07:55
    Ez egy nem semmi történet, ennél már csak a "Piltdowni ember" durvább kövulet-hamisítvány, ami szintén tréfának indult de komolyan vették.
  • 5.
    2017. 10. 21. 08:20
    Érdekes cikk köszönöm .
  • 4.
    2017. 10. 19. 19:23
    na ezt rossz cikkhez sikerült írnom
  • 3.
    2017. 10. 19. 18:07
    Jó kérdés
    De átraktam, köszi, hogy szóltál.
  • 2.
    2017. 10. 19. 17:07
    "Magyaroszágon elsőként 5G internet csak a Todanortól, 2Gbps le- és feltöltés, 500MB-os adatkerettel már 3999Ft-tól"
  • 1.
    2017. 10. 19. 14:12
    Kissé túltolták a poént.
    Amúgy ez miért kapott játékteszt kategóriát?