Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Adjatok egy fix pontot…

  • Dátum | 2012.10.25 12:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A lemeztektonika a tudománytörténet legsikeresebb elméletei közé tartozik. Meglepően jól leírja annak a világnak a működését, amelyet magunk körül látunk, illetve műszereinkkel érzékelünk, így nem is csoda, hogy széles körben elfogadott teóriáról van szó. Mint minden elmélet, azonban ez sem tökéletes, akad néhány furcsa ellentmondás, amelyet az apró részletek csiszolgatásával igyekeznek kiküszöbölni a kutatók. Egy ilyen következetlenségre próbált megoldást találni egy nemrégiben megjelent tanulmány is, amelyben norvég kutatók egy abszolút vonatkoztatási rendszert igyekeztek felvázolni a kőzetlemezek mozgására, azonban ez olyannyira nem sikerült nekik, hogy végül arra a következtetésre jutottak, lehetetlen vállalkozásba kezdtek. Kudarccal végződő próbálkozásuk közben azonban kiötlöttek egy új módszert a lemezmozgások egyik legváratlanabb következményének mérésére.

A lemezek mozgását minden esetben a Föld legkülső és közvetlenül alatta található rétegeiben jelentkező sűrűségbeli eltérések vezérlik. Ezen különbségek hajtják egyik vagy másik irányba a kőzetlemezeket, látják el energiával az aktív vulkánokat, valamint folyamatos mozgásban tartva az anyagot biztosítják, hogy a Föld tömegeloszlása sosem lesz teljesen egyenletes. Ez az állandó tömegáthelyeződés apró kilengéseket okoz bolygónk forgásában, így a tengely körüli forgás sem megfelelő arra, hogy abszolút referenciakeretként lehessen alkalmazni. A kutatók cserébe viszont részletes tájékoztatást adnak arról, hogyan változott a földrajzi pólusok helye az elmúlt évmilliók alatt.



A lemeztektonika egyik legnagyobb sikere, hogy magyarázatot ad a szigetláncok kialakulására. A litoszféra, vagyis a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburkának egyes helyein, az aktív peremszegélyektől távol, úgynevezett forrópontok alakulnak ki. Ezen pontokon a nem ritkán a földköpeny aljából kiinduló köpenyhőoszlopokban felfelé áramló magma áttör a kérgen, és vulkánt alakít ki. Ahogy az óceáni lemez elmozdul a hozzá képest fix forrópont felett, időről időre vulkáni szigetek alakulnak ki, szigetláncot alkotva. Ahogy egy ilyen vulkán elkerül a forrópont környékéről, örökre inaktívvá válik. Ilyen képződmény a Csendes-óceáni-lemezen található Hawaii‒Emperor-szigetlánc, amelynek legidősebb tagja 60 millió éves, jelezve a forrópont keletkezésének idejét. A lemez mozgási sebessége 10 cm/év körül van, és a forrópont jelenleg Hawaii öt vulkánját (Kilauea, Mauna Loa, Mauna Kea, Hualalai, Haleakala) táplálja.

A szigetláncok keletkezése olyannyira szabályos folyamat, hogy ennek révén megfigyelhető a lemezek mozgásának változása. A fenti példát véve alapul, a Hawaii‒Emperor-szigetlánc alakján jól látható, hogy a Csendes-óceáni-lemez körülbelül 40 millió éve éles bal kanyart vett.

Egy darabig úgy tűnt, hogy az egy helyben maradó forrópontok jó referenciapontjai lehetnek a lemezmozgásoknak, és talán az egész rendszer elemeinek mozgása leírható lesz általuk. Hamar kiderült azonban, hogy a módszer nem működik, mivel a bár a forrópontok egy lemezen belül mozdulatlannak számítanak, különböző lemezeket tekintve azonban már elmozdulnak egymáshoz képest, nem alkalmasak tehát abszolút viszonyítási pontoknak.

Továbbra is ez tűnt azonban a legígéretesebb próbálkozásnak valamiféle globális referenciaháló kialakítására, így a szakértők nem adták fel könnyen. Minden fellelhető forrás felhasználásával egyetlen modellbe integrálták, amit a kőzetlemezek mozgási üteméről és irányáról tudni lehet, azonban így sem sikerült globálisan is állandónak tekinthető forrópontokra akadni, úgy tűnik tehát, hogy bár ezek látszólag fix helyet foglalnak el, valójában mozgásban vannak. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2012. 11. 26. 09:34
    nyerek01, ennyit tudsz hozzászólni a cikkhez? Ennyi a véleményed? Ezt tartottad a legfontosabbnak az elhangzottak után? Három kérdőjellel?
  • 7.
    2012. 10. 27. 15:48
    (Kilauea, Mauna Loa, Mauna Kea, Hualalai and Haleakala) és kötőszó???
  • 6.
    2012. 10. 27. 05:44
    Einstein óta tudjuk, hogy nincs abszolút vonatkoztatási pont, tehát ha szóltak volna nekem, én szóltam volna nekik, hogy ilyen baromságot neki se álljanak keresni: cserébe azt a pénzt, amit erre elbarmoltak, átutalhatták volna nekem.
    Mindenki jól járt volna, na...








  • 5.
    2012. 10. 25. 23:31
    Pár millió év múlva már biztos nem lesz pontos... Amúgy meg a helyzet meghatározó rendszerek a föld felszínéhez kötöttek szóval ne aggódj e miatt

    Jó cikk köszönjük szépen =)
  • 4.
    2012. 10. 25. 19:08
    Akkor a helymeghatározás sem lehet a jövőben pontos?(bár így 5-10 cm-es pontosságú, drágább felszereléssel)
  • 3.
    2012. 10. 25. 15:34
    A Mauna Kea, a Hualalai és a Haleakala utóműködési fázisban van, vagyis már nem a legaktívabbak, de elképzelhető kitörés, mivel még mindig a forrópont fölött tartózkodnak.
  • 2.
    2012. 10. 25. 14:51
    Pontosabban már túl van az aktív fázison és nem várható újabb kitörés, de ennek semmi köze az obszervatóriumhoz...Azért került oda, mert ideálisak a körülmények a csillagászathoz.
  • 1.
    2012. 10. 25. 14:18
    A Mauna Keát nem táplálja a hotspot, különben nem építették volna oda a Keck obszervatóriumot.