Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Ada és Charles - A számítógép nagyszülei

  • Dátum | 2017.05.26 08:02
  • Szerző | Freelancer
  • Csoport | SZÓRAKOZTATÓ

Charles Babbage alig tudott uralkodni magán. Az 1791. december 14-án született, megfigyeléseit már-már kényszeresen és akkurátusan összegyűjtő, precíz matematikus valósággal tajtékzott, mivel frusztrálta, hogy ideje nem elhanyagolható részében pontatlan számításokat kell korrigálnia. Ez ugyanis egyrészt számára maga volt a pokol, másrészt az elvileg a komplexebb műveleteket segíteni hivatott táblázatok megbízhatatlansága miatt ha valaki nem szánt irreálisan sok időt arra, hogy ellenőrizze a kijött értékeket, akkor közel biztos lehetett benne, hogy a végeredmény nem fog stimmelni, ami extrém esetben tragédiához is vezethet. Az angol közvélemény kollektív emlékezetébe kitörölhetetlenül belevésődött a Scilly-szigeteknél bekövetkezett 1707-es tragédia, ahol nem kevesebb, mint 1505 tengerész vesztette életét, mert az őket szállító hajókon szolgáló navigátorok pontatlan eszközeikkel, és hibákkal teli jegyzeteikkel nem tudták megállapítani, hogy melyik hosszúsági fokon is vannak. Ám annak ellenére, hogy az összkép sokat javult a katasztrófa utáni találmányoknak, főleg a kronométernek köszönhetően, azok biztos alkalmazásához is megbízható adatok kellettek, tehát a vész nem múlt el teljesen.


A brit Analitikai Társaság alapítói közé tartozó tudósnak mind gyakrabban és gyakrabban eszébe jutott, hogy a franciák, felismervén a probléma súlyosságát, azzal igyekeztek javítani a helyzeten, hogy a műveleteket kisebb részfeladatokra bontották fel, amiket aztán kevésbé képzett, de feladatukat maradéktalanul ellátó szakemberek tucatjai végeztek el. Azonban ez az ésszerűsítés sem érintette a legnagyobb gondot, az emberi mulasztást, elvégre az egész napjukat íróasztaluk mögött töltő, nem túl jól megfizetett alkalmazottak fantáziája óhatatlanul is el-elkalandozott monoton munkájuk során. Elég volt egy-két méla pillanat, és már meg is történt a nehezen észrevehető baj.

A problémán egyre többet rágódó Babbage mindinkább azon a véleményen volt, hogy a gőztechnológia segítségével egy olyan gép készíthető, ami, hacsak kezelője el nem ront valamit, hiba nélkül számol, levéve ezzel a terhet a matematikusok válláról. Ám annak ellenére, hogy ez a gondolat már 1812-ben megfogalmazódott benne, csak tíz évvel később tett lépéseket a megvalósítás érdekében. Első körben biztosítania kellett a masina elkészítéséhez szükséges anyagi fedezetet, ezért hosszas tűnődés után az 1820-ban alapított Királyi Csillagászati Társasághoz fordult és 1822-ben megjelent „A nagyon nagy matematikai táblázatok gép általi kiszámításáról” címmel kiadott cikkében érvelt ötlete gyakorlati kivitelezése mellett. A társaság tagjai számba vették a lehetőségeket, és a tudós nagy szerencséjére arra jutottak, hogy bár a vállalkozás kockázatos, de siker esetén hatalmas javulás következhet be az élet számos területén, így végül támogatásukról biztosították a kiötlője által differenciálgépnek nevezett szerkezetet. Ez bőségesen elégséges hátszélnek bizonyult ahhoz, hogy az államkincstár illetékesei ne sokat kérdezősködjenek, hanem akadékoskodás nélkül fizessenek a feltalálónak.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 14.
    2017. 05. 31. 00:41
    En is igy tudtam
  • 13.
    2017. 05. 30. 21:18
    Kicsit érthetőbben:


    1,999999 = X / *10
    19,999999 = 10X /-X
    18 = 9X /:9
    2 = X
  • 12.
    2017. 05. 30. 16:43
    Pedig de. A Pentiumnak valami egészen más baja volt. 1,9999 = 2 (a 9-esek végtelen sokáig ismétlődnek). Ezt könnyű bizonyitani. 1,999999 = X 19,999999 = 10X 18 = 9X 2 = X Összegezve az első es utolsó sort, 1,999 (végtelen) = 2. Ez bármilyen, végtelen 9-es tizedesekkel rendelkező törttel működik.
  • 11.
    2017. 05. 29. 10:36
    Ezzel jar a tudtathasadas
    En arra probaltam gondolni, vagyisO arra probalt gondolni, hogy az anyagok nem alltak rendelkezesre, a cikk szerint az akkor rendelkezesre allo technologiaval...
    Hat az a mesterembert is beleertene nem ? Mert a technologiat reszben a mesteremberek fejlesztik ki? Vagyis vagy en vagyok helikopter vagy a cikkiro olyat alllit ami nem 100%, hogy ugy van. Bar en szeretek helikopter lenni mert szarnyasbetet nelkul bunjujumpingolhatok
  • 10.
    2017. 05. 29. 08:59
    öhm... te magad idézted be hogy akkori technikával csinálták meg, majd jössz azzal hogy nem volt megfelelő technika meg anyag..

    Ha az akkor használatos eszközökkel csinálták meg, akkor megvolt hozzá a technológia és anyagminőség, csak épp nem voltak kellően ügyesek a szakik.
  • 9.
    2017. 05. 28. 11:10
    "Ráadásul, igazolandó, hogy nem habókos fantaszta volt, 1991-ben, a Londoni Tudományos Múzeum munkatársai a 19. században is elérhető technológiával megépítették a differenciálgép egy példányát, és 2000-ben a tökéletesen működő nyomtatót is elkészítették. "

    Valoszinu az akkori megmunkalasi precizitas nem volt megfelelo, illetve nem volt megfelelo anyaguk sem(lasd Titanic)
  • 8.
    2017. 05. 28. 07:44
    Van infó,hogy a gép hol bukott el és miért nem volt működőképes?
  • 7.
    2017. 05. 28. 03:55
    Na ez erdekelne: Miert? Ha a szamitasok pontossagat nezzuk akkor szerintem igen. Mi a kulonbseg 2-1.9 potty a tetejen? Szerintem 0
  • 6.
    2017. 05. 27. 22:13
    Vagy inkább mégsem.
  • 5.
    2017. 05. 27. 02:35
    A szamitas technika szerintem magaval az abakusszal kezdodik.

    1+1=1.9999999...
    Az a baj, tiszta matematikai oldalrol nezve helyes a keplet ha a 9-es tetejen potty van.
  • 4.
    2017. 05. 26. 14:54
    0/1 számítást nagyon sokféleképpen lehet végezni, gőzgéptől a fotonprocesszorig, persze adódhat némi sebességkülönbség. Ők sztem a 10-es számrendszernél rontották el, hiába az is csak 1 és 0. Szingularitás közelébe viszont véletlenül sem szeretnék kerülni.
  • 3.
    2017. 05. 26. 12:38
    Nagyon érdekes sztori, "The Difference Engine" címmel könyv is készült róla, hogy mi lehetett volna, ha sikerül megépíteni a gépet annak idején, hogyan alakult volna a történelem. (Ha jól tudom, a steampunk stílus megalapítását is ehhez kötik, még nem olvastam, de tervben van.)
    Durva belegondolni. Persze, az elektronikus változatok ugyanúgy később jöttek volna be a képbe, de ma már jóval előrébb tarthatnánk, talán igen közel a szingularitáshoz.
  • 2.
    2017. 05. 26. 11:39
    Hát, a történelem csak ismétli önmagát, amikor modern korunkban is helytelenül számoló processzorokkal találkozunk. Emlékeztek még a Pentiumos viccre, hogy "1+1=1.9999999..."?
    No de bárkit is titulálunk a számítástechnika atyjának/anyjának/stb., bug legalább bizonyosan a kezdetek óta létezik.
  • 1.
    2017. 05. 26. 10:02
    A válasz: nem fut rajta. A kérdést tudod.