Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A Vénusz helyett a kisbolygókra összpontosít a NASA

  • Dátum | 2017.01.08 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A héten a NASA illetékesei bejelentették, hogy milyen nagyobb küldetéseket terveznek útjukra bocsátani a 2020-as évek első felében. A Naprendszer felfedezésére irányuló Discovery-program két legújabb állomása ennek értelmében két nagyon különböző kisbolygó-küldetés, a Psyche és a Lucy lesznek. Mindkét misszió elsődleges célja annak felmérése, hogy mi tudható meg a rendszerünk ifjúkoráról a vizsgálandó égitestek alapján, amelyek kozmikus időkapszulákként nyújthatnak betekintést a múltba.

Ami az első küldetést illeti, az ahogy neve is mutatja a 16 Psyche nevű aszteroidára, a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóöv tíz legnagyobb égitestjének egyikére irányul. A Psyche érdekessége, hogy döntően fémekből, vasból és nikkelből áll, ehhez hasonló világot pedig eddig még sosem látogatott meg emberi műszer.

A szakértők úgy sejtik, hogy a Psyche különleges összetételét talán annak köszönheti, hogy egykor egy kisebb, a Marshoz hasonló méretű bolygó magja lehetett, amely azonban a Naprendszer hajnalán több ütközés eredményeként elveszítette külső rétegeit. Az égitest vizsgálata tehát azzal kecsegtet, hogy általa minden eddiginél többet tudhatunk meg a kőzetbolygók, és köztük a Föld legmélyebb rétegeiről.

A 16 Psyche fantáziarajza
A 16 Psyche fantáziarajza

A Föld magjában a nyomás 3 milliószorosa a normál légköri nyomásnak, mondja Lindy Elkins-Tanton, a Psyche-projekt vezető kutatója. Így nagyon valószínűtlen, hogy valaha is közelről meg tudjuk vizsgálni bolygónk magját. A Psyche révén viszont végre megnézhetjük, hogyan festhet saját planétánk belseje.

A 210 kilométer átmérőjű, gigantikus fémdarab háromszor messzebb kering a Naptól, mint a Föld, így a Psyche elérése hat évet vesz majd igénybe a 2023-ban induló szonda számára. Az űreszköz a tervek szerint nagyjából húsz hónapot tölt a kisbolygó tanulmányozásával. Mivel a kutatók még sosem láttak közelről ennyire magas fémtartalmú égitestet, egyelőre nagyon bizonytalanok abban, hogy mi vár a szondára.

Az űrszonda magnetométereket, az elektromágneses spektrum különböző tartományaiban érzékeny kamerákat, gamma- és neutronspektrométereket, illetve rádióhullám-műszereket visz magával, hogy minél alaposabban megvizsgálja az égitestet. Az űreszköz fokozatosan egyre közelebb merészkedik majd a felszínhez, míg végül hetven napon keresztül 105,5 kilométeres magasságból fogja vizsgálni annak összetételét.

A küldetés további érdekessége, hogy annak eredményei jelentősen befolyásolhatják a jövőbeni űrbányászati terveket is. Az ugyanis, hogy milyen körülményeket talál a szonda az égitest felszínén, döntő lehet annak tekintetében, hogy érdemes-e egyáltalán fontolgatni a hasonló kisbolygók anyagának kitermelését.


A második kiválasztott küldetés 2021-ben indul útjára, és ennek keretében egy Lucy nevű szonda a Nap–Jupiter-rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjaiban csoportosuló, úgynevezett trójai objektumokat fogja megvizsgálni. A Lagrange-pontok olyan régiók két egymás körül keringő test rendszerében, amelyekben a két test egymásra kifejtett erőhatásai kiegyenlítik egymást, vagyis az ezen részekben tartózkodó kisebb objektumok a két nagyobb égitesthez képest nyugalomban maradnak. A Lagrange-pontok közül a legstabilabb a kisebbik égitest előtt és mögött hatvan fokkal található L4 és L5. Az ezekbe bekerülő objektumok kimozdításához komoly energiákra van szükség, így ezeken a részeken hajlamosak felgyűlni a kisebb égitestek.

Így van ez a Jupiterrel is, amellyel két nagyobb aszteroidacsoport kering azonos pályáján. A gázóriás előtt, az L4 Lagrange-pontban haladnak a görög tábor tagjai, amelyeket a trójai háború görög hőseiről szokás elnevezni, mögötte, az L5 pontban pedig a trójaiak, amelyeket általában a trójai hősökről neveznek el. A Lucy először a görögöket látogatja meg 2027 folyamán, útja során megközelítve a 3548 Eurybates, 15094 Polymele, 11351 Leucus és 21900 Orus nevű égitesteket.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 6.
    2017. 01. 09. 16:51
    A Venusz egy nagy forro kemence. Komolyabb tanulmanyozasa pedig nagysagrendekkel tobb eroforrast igenyel, mint a Mars vagy az aszteroidak es sokkal kevesebb gyakorlati haszonnal kecsegtet.

    Ha pedig talalnak rajta valami csodaszamba menot (orokelet forrasa, hidegfuzio alapanyaga stb) meg sokaig nem lesz olyan technikank, ami vissza tudna jonni a Foldre a Venuszra valo leszallas utan.

    A Star Trek fele eroterek es az anti-gravitacio feltalalasaig a Venusz az ember szamara elzart bolygo marad.
  • 5.
    2017. 01. 09. 15:54
    Annyira valószerű, hogy több komoly cég is foglalkozik vele.
    Technikailag abszolút kivitelezhető, a kérdés, hogy megéri-e.
    Vannak olyan nagyon hasznos elemek, amik a Földön ritkák, de az aszteroidákban viszonylag sok va, (platina, iridium), ezek bányászata lehet gazdaságos.
    De az igazi nagyüzem akkor fog beindulni, ha komolyabban akarunk az űrben építkezni. Ez esetben olcsóbb aszteroidákat befogni, mint ugyanazt a tömeget a Földröl fellőni. Víz például egész biztosan nagy mennyiségben fog kelleni, de különböző fémek, vagy akár kövek is hasznosak lehetnek.
    Hogy ez mikor lesz az attól függ, mennyire akarjuk. Mióta a magáncégek beszálltak az rakéta építésbe, közel tizedére esett a fellövési költség, és ha a SpaceX terve működik (és nagyon úgy néz ki, hogy igen), akkor akár még egy 100-as faktorral lejjebb mehet. Ez teljesen új dolgokat tehet lehetővé, amik tovább növelik a keresletet, ami pedig további árcsökkenéshez vezet. Elég nagy forgalom esetén már gazdaságossá válhat egy űrlift, vagy valami hasonló megépítése, ami ismét egy nagyságrenddel csökkentheti a Föld körüli pályára jutás költségét.
    1kg anyag pályára állítása kb. 10kWh energiát igényel optimális esetben, ez nincs 500 forint.
    Ha egy jegy az űrbe 100.000 forint körül lenne, nem lenne nehéz jelentkezőket találni. Akár milliós nagyságrandben is. Viszont vizet meg egyszerű építőanyagokat felvinni még mindíg elég drága lenne. Itt jön be a képbe az aszteroida bányászat.

    Elon Musk 40 éven belül 1 milliós Mars kolóniát tervez. Ez elég merész terv, de nem lehetetlen. Ha összejön, az már garantál egy komolyabb űripart, ami az aszteroida bányászatot biztosan nyereségessé teheti.
  • 4.
    2017. 01. 08. 23:26
    Ez az űrbányászat mennyire valószerű? Mármint ebben a században. Én nem látom annak.
  • 3.
    2017. 01. 08. 20:58
    Csak halkan jegyzem meg, hogy a a Vénuszon kívül a Merkúr, Mars, Jupiter és a Szaturnusz is látható szabad szemmel. A körülményektől függően jó szemű ember az Uránuszt is észlelheti éjszaka, a Vénusz pedig nappal is látható. Utóbbi kettő nekem még nem jött össze : )
  • 2.
    2017. 01. 08. 09:31
    Nincs elhanyagolva, két éve még ott volt a Venus Express... csak az ESA és nem NASA.

    Szerintem (csak tipp, nem vagyok én döntéshozó) úgy gondolták, hogy ebben az árkategóriában többet már nem tudnánk meg róla, míg a másik két projekt egy rakás új infót hozhat (nem beszélve az esetleges bányászati tippekről).

    A Vénuszra a következő lépés egy leszálló, vagy legalább a légkörbe ereszkedő szonda lehetne, de azt ennyiből nem építed meg. Szimplán keringeni körülötte nem hozna sok új adatot... ráadásul az oroszoknak már folyamatban van egy szonda, szóval kettőt odaküldeni meg tényleg felesleges.
  • 1.
    2017. 01. 08. 08:22
    Mér pont a legközelebbi bolygó van ennyire elhanyagolva mikor ez az egyetlen amit szabad szemmel is lát mindenki (esthajnal csillag)
    Bár a hold is le van sajnálva, pedig mennyi mindent letesztelhetnének.