Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A végéhez közeledik Masat−1 küldetése

  • Dátum | 2014.10.19 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A fejlesztők meghívására a múlt héten ellátogattunk az első teljesen hazai készítésű műhold, a Masat−1 irányító központjába, ahol saját szemünkkel (illetve fülünkkel) győződhettünk meg arról, hogy a két éve és nyolc hónapja felbocsátott űreszköz a mai napig tökéletesen teszi a dolgát, vagyis szorgalmasan rója köreit a Föld körül, és sugározza adatait a bolygóról hallgatózók számára. A látogatás alkalmával a főként BME-s hallgatókból álló közönségnek Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének nyugalmazott adjunktusa, Hödl Emil műholdfejlesztő és állomásoperátor, illetve Józsa Viktor, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék doktorandusza tartott előadást a Masat−1 múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve a további műholdazási tervekről.

A Masat−1 pályáját az Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORAD) által napi rendszerességgel közzétett adatok alapján követik nyomon az E épület tetején helyet foglaló irányító központ munkatársai. A 2012. február 13-án Francia Guyanából fellőtt műhold ellipszis pályán kering, amelynek eredeti legnagyobb távolsága 1400 kilométer, legkisebb távolsága 340 kilométer volt a Föld felszínétől. Mára ez 700, illetve 250 kilométer körülire csökkent az ionoszféra fékező hatása miatt. A 10 centiméter élhosszúságú kockát formázó műhold szempontjából ez a süllyedési tendencia ismeretében azt jelenti, hogy a Masat−1 még valószínűleg karácsony előtt visszatér a légkörbe, bár egyes légköri modellek alapján az is elképzelhető, hogy erre csak áprilisban kerül sor, mondta el Hödl Emil.

Ottlétünkkor a műhold kora délután ért az épület tetején helyet foglaló antenna hatósugarába. Ahogy Gschwindt András elmondta, a következő hetekben a Magyarországról észlelhető áthaladások egyre inkább éjszakára tolódnak majd, így könnyen lehetséges, hogy az utolsó nappali megfigyelések egyikének lehettünk tanúi. Az előadás kezdetén a Masat−1 11 ezer kilométerre volt Budapesttől, és Észak-Amerika nyugati partjait közelítette meg, majd Grönland felett áthaladva folytatta útját a földi állomás felé. A teljes távot 25 perc alatt tette meg.


A műhold által sugárzott jel két részből áll, először klasszikus morzekóddal azonosítja magát az űreszköz, és két adatot továbbít: az akkumulátor feszültségét és hőmérsékletét sugározza le a 70 centiméteres amatőr sávon. Az üzenet másik fele már a számítógépeknek szól, ebben érkeznek a különféle egyéb információkat tartalmazó adatcsomagok. Látogatásunkkor a csiripelő morzejelekből az derült ki, hogy az akkumulátor feszültsége 4,1 volt, hőmérséklete pedig 5 °C, ami kritikus szintet jelent olyan szempontból, hogy műhold rendszerének ilyen alacsony hőmérsékletnél már döntenie kell, hogy bekapcsolja-e a fűtést. Mivel a műhold éppen nappali pályán haladt, erre nem volt szükség, hiszen a napsütés eredményeként pár perccel később már 7 °C-on állt a Masat−1 hőmérője.

A BME kisműholdjának fedélzetén a kommunikációs rendszeren kívül egy fedélzeti számítógép kap helyet, amely a begyűjtött adatokat kezeli, illetve a rendelkezésre álló energiamennyiség ismeretében dönt arról, hogy le kell-e kapcsolni a rendszereket, vagy hogy szükség van-e a fűtésre. Az energiaellátó rendszer lelke, a napelemekről töltődő akkumulátor a kocka egyharmadát foglalja el, és tömegében is ez teszi ki a műhold legnagyobb részét. Ahogy Gschwindt András elmondta, az energiaellátás a műhold legsikeresebb része, semmiféle probléma nem volt vele az eddigiek során, és mindig bőven volt energiája a rendszereknek.

A műhold részét képezi egy félaktív stabilizációs rendszer is, amely két elektromágneses tekercsből áll. Ha ezeket egy megfelelő algoritmus szerint árammal táplálják, mágneses terük kölcsönhatásba lép a földi magnetoszférával, és képesek a megfelelő irányba fordítani a műholdat − legalábbis ez volt a terv. Ez a rendszer azonban a fellövést követően irányíthatatlanná vált, a tekercsek véletlenszerűen kapcsoltak ki-be, így a fejlesztők kénytelenek voltak leállítani, nehogy túlságosan bepörgessék a műholdat.

Gschwindt András a Masat−1 belső rendszereiről mesél
Gschwindt András a Masat−1 belső rendszereiről mesél

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 9.
    2014. 10. 21. 11:20
    Szuper összefoglaló cikk, köszönöm! Már a kezdetektől követem a Masat sorsát, az androidos aplikáció is fent van a telómon, néha ránézek megvan-e még a Masat Gratuláció a csapatnak akik tervezték, építették és üzemeltetik. Csak összehasonlítás képen kb 1 éve utánanéztem, hogy az ugyan akkor felbocsájtott más eszközökkel mi a helyzet, és addigra alig maradt üzemelő példány, azok közül is magasan a Masat volt a leginkább használható és a legtöbb információt küldő. Szóval nemzetközi szinten is mindenképpen elismerésre méltó teljesítmény!
  • 8.
    2014. 10. 21. 11:01
    "egyre intenzívebben folyó űrkutatás eredményeként úgy telerakjuk szeméttel a Föld környékét, hogy egyre nagyobb kihívás lesz sértetlenül kievickélni a bolygóról" erről mindig a WALL-E ugrik be, idáig talán nem jutunk.

  • 7.
    2014. 10. 20. 21:50
    Mindig gondolkodtam miből lehet az az antenna, de nem hittem volna, hogy tényleg abból van aminek látszik.
  • 6.
    2014. 10. 20. 18:30
  • 5.
    2014. 10. 20. 18:12
  • 4.
    2014. 10. 20. 14:34
    és tényleg mérőszalag van rajta...
  • 3.
    2014. 10. 20. 09:22
    hajrá, nehogy már a magyarok lemaradjanak az űr meghódításáról.
  • 2.
    2014. 10. 19. 23:55
    Ezek szerint még ettől is kisebb a világ. Örülök, hogy tetszett a beszámolónk.
  • 1.
    2014. 10. 19. 23:16
    Abba a szerencsés gimibe járok ahova az a készítői(k) jártak és tartottak egy előadást erről a műholdról. Sőt egy különleges alkalommal egy 70 cm hosszú antennával hadonásztunk este és fogtuk be a kicsikét..... Elképesztő számomra hogy egy ~20 cm-es mérőszalag antenna jelét több száz km-ről egy ~70 cm-es antennával kényelmesen lehet fogni....
    Gratula a srácoknak!