Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A szárazföld meghódítása – csontról csontra

  • Dátum | 2014.01.15 07:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Ha elég messze lépegetünk vissza az élet fáján, előbb-utóbb eljutunk a halakig: nagyjából 370 millió évvel ezelőtt őseink pikkelyes tengerlakók voltak, uszonyaikkal hajtották magukat a vízben, és kopoltyúkkal lélegeztek. Később aztán lassan megkezdték azt a több millió éves folyamatot, ami a szárazföldre való teljes átköltözéssel végződött. Kialakultak a négylábúak (Tetrapoda), majd belőlük kifejlődtek a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök. A szárazföld meghódításával kapcsolatban a fosszilis bizonyítékok alapján egy dolog bizonyosra vehető: nem egyetlen lépésben történt az átmenet, hanem lassanként, testrészről testrészre zajlott az adaptálódás.

Az említett korszak eddigi legfontosabb leletére 2004-ben akadtak rá a szakértők az Antarktiszon. A 370 millió évesre datált maradványok a Tiktaalik nevű nem tagjai. A Tiktaalik az izmosúszójú halak mára teljesen kihalt Tetrapodomorpha alosztályának tagja volt. A késő devon időszakban élő állatcsoport egyedei sok tekintetben hasonlóságot mutatnak a négylábú állatokkal, ugyanakkor alapvetően halak voltak, ezen belül pedig legközelebbi rokonaikhoz, a bojtosúszójú és a tüdőshalakhoz nagyon hasonlító élőlények lehettek.


A többi csontos haltól számos anatómiai jellegzetesség választja el ezeket az állatokat. Páros úszóikban izmok, és a négylábúak végtagcsontjainak részben megfeleltethető csontok is találhatók. Az izmosúszójú halak némelyik fajának mellső úszóiban csak egy-egy csont, tehát a „felkarcsont” lelhető fel, de akadnak olyanok is, amelyekben a könyöknek megfelelő ízület, és a „kar” alsó részének két csontja is megvan. Hátsó úszóik ehhez képest jóval fejletlenebbek, és csak izmokat tartalmaznak. A leletekből tehát egy olyan ős képe bontakozik ki, amely fejlett mellső végtagjain keresztül vonszolta ki magát a partra, hogy ott aztán lassacskán hátsó lábakat növesszen.

A Tiktaalik a négylábúakhoz fejlődéstanilag legközelebb álló izmosúszójú hal, amely eddig előkerült. Ezek az állatok egyrészt mozgékony, világosan elkülönülő nyakkal rendelkeztek, másrészt mellső úszóikban a fent leírtakon túl még egy ízület volt megtalálható: esetükben már a „csukló” és a „kéz” néhány csontja is felbukkan. Ujjak nélkül persze a Tiktaalik fogni, kapaszkodni nem volt képes, de az aljzatra támaszkodva fekvőtámasz-szerűen ki tudta tolni testét a partmenti sekély vizekben.


Sokáig csak ennyit tudtunk biztosan a Tiktaalikról, 2006-ban ugyanis csak a feltárt maradványok elülső felének, tehát az állat „felsőtestének” vizsgálati eredményeit tették közzé a kutatók. Nyolc év elteltével aztán Neil Shubin vezette tudóscsoport végre megjelentette azt a tanulmányt, amelyben ezen érdekfeszítő állat testének hátsó felét is bemutatják. Hasonló „késések” a paleontológusok világában egyáltalán nem számítanak ritkának, a fosszíliák feltárása és analizálása ugyanis rendkívül aprólékos és lassú munka. Amikor a kutatók megtalálták a Tiktaalik-maradványokat, meg sem próbálták ott helyben kibányászni a csontokat, hanem kivájtak egy jó nagy darabot a fosszíliát tartalmazó sziklából, majd ezt a Chicagói Egyetem laborjába szállították. Itt kezdték meg aztán a kő lefejtését a csontokról.

A dolgot bonyolította, hogy a szállítás idejére védőcsomagolással kellett ellátni a sziklát, az azonban túlságosan nagynak bizonyult ahhoz, hogy ezt tisztességesen meg lehessen oldani. Shubin és kollégái végül úgy döntöttek, hogy kettéhasítják a közel egy méter átmérőjű kődarabot, és külön-külön csomagolják be a részeket. Amikor aztán a két darab biztonságban megérkezett Chicagóba, a szakértők elsőként azon a részen kezdtek dolgozni, amelyik a koponyát, és vele a Tiktaalik elülső felét tartalmazta. Mire végeztek, három különböző egyed csontjait azonosították a kőzetben, és az ezek alapján elvégzett anatómiai rekonstrukció adta az első tanulmányok anyagát.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Még nem érkezett hozzászólás.