Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A neandervölgyi komplexus

  • Dátum | 2015.07.01 10:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

1856 augusztusában egy csapat munkás érdekesnek tűnő csontokra bukkant a Düssel folyó egyik völgyének kőbányájában. A Neander-völgyben előkerült leletekről felfedezői azt hitték, hogy a koponyadarabok, a karcsontok, a bordák és a medence egykor egy ősi medvéhez tartozhatott, így azokat Johann Carl Fuhlrott amatőr természetbúvárnak adták át, aki tanítóként dolgozott a közelben. Fuhlrott hamar rájött, hogy csontok nagyon hasonlítanak az emberére, ugyanakkor néhány ponton jelentősen eltérnek fajunk csontjaitól. A feltárt koponyadarabok rendkívül vastagok voltak, és úgy tűnt, hogy egy olyan megnyúlt fejhez tartozhatnak, amely egy egybefüggő, szinte nevetségesen kiugró szemöldökereszt is hordozott.

Egy évvel a csontok felfedezése után Fuhlrott és Hermann Schaaffhausen, a kor egyik híres anatómiaprofesszora bejelentették, hogy azok egy ősi, primitív emberfajhoz tartoztak. A bejelentést óriási felzúdulás fogadta, hiszen Darwin A fajok eredete című műve csak két évvel később jelent meg, és még ebben is csak nagyon óvatos megjegyzések találhatók az ember múltjával kapcsolatban. A korabeli tudományos közvélemény nagy része számára elfogadhatatlannak tűnt az a feltevés, hogy az fajunk esetleg változhatott az idők folyamán, és a csontok eltérő jellegét sokan valamiféle betegség eredményének tulajdonították.

Fuhlrott és Schaafhausen ugyanakkor a neandervölgyi koponya jellegzetes morfológiáját korlátozott kognitív képességekkel társították, és az feltevés a 20. század elejére gyakorlatilag elfogadott ténnyé vált, amit az időközben felfedezett más neandervölgyi leletek sem voltak képesek megkérdőjelezni. 1908-ban például egy francia barlangból került elő egy szinte teljes neandervölgyi csontváz. A csontok egy sírban feküdtek, ami már önmagában is valamiféle kulturális fejlettséget feltételez, amikor azonban a francia természettudományi múzeum igazgatója Marcellin Boule elemezte a leletet, annak meghajlott gerincét és alacsony homlokát kiemelve ő maga is a faj primitív voltát hangsúlyozta.

A Moustérien-dioráma
A Moustérien-dioráma

Ez a fajta szemlélet aztán a 20. század nagy részében meghatározó maradt. Amikor a chicagói Field Múzeumban 1933-ban megnyílt az Óvilág kőkorszakát bemutató terem, a kiállításon nyolc dioráma kapott helyet, amelyek egy-egy történelem előtti embertípus életét mutatták be. A Moustérien nevű összeállítás öt neandervölgyi embert ábrázolt egy kőből készült menedék előtt. A diorámához mellékelt leírásban minden figura meghatározott szerepet kapott: a tűz mellett lévő férfi a csoport patriarchája, akinek idősebb fia éppen őrt áll, és így tovább.

Bár a jelenet kifejezetten emberszerűnek mutatta a neandervölgyiek viselkedését, a leírás arra is kitért, hogy ezen ősi figurák milyen korlátozott intelligenciával rendelkeztek. „A prefrontális régió, amely a magasabb szintű agyi működések helyszíne, nem volt teljesen kifejlődve a neandervölgyiekben. Ezen kívül a beszéddel kapcsolatos agyi terület is nagyon fejletlen volt bennük” – áll a leírásban.

Egy modern ember (balra) és egy neandervölgyi koponyája
Egy modern ember (balra) és egy neandervölgyi koponyája

A primitív neandervölgyi képéhez tökéletesen passzolt annak 30−50 ezer évvel ezelőtti eltűnése is. A máig vitatott besorolású faj (vagy alfaj) kipusztulásának okával kapcsolatban sok különböző elmélet született az évek során az éghajlatváltozástól a modern emberek okozta kihalásig, a teóriák többsége azonban végső soron arra alapozódott, hogy a neandervölgyiekben nem voltak meg azok a fontos elemek, amelyek evolúciós szempontból sikeressé tették volna őket. A környezetéhez képest fizikailag gyengének számító és alacsony számban jelen levő modern ember ezzel szemben képes volt a leleményre és logikus gondolkodásra, így fent tudott maradni az ellenséges világban, áll a már említett kiállítás katalógusában.

A zsenialitás az emberi evolúció megatározó faktorává lépett elő, a neandervölgyiek pedig ehhez képest egyre butább, állatiasabb képet öltöttek az ábrázolásokon. A faj kihalásával kapcsolatban használt nyelvezet (elmúlás, megpecsételődött sors stb.) is erősen fatalista felfogásról tanúskodnak, mintha ebben a leosztásban a neandervölgyiek lettek volna a törzsfejlődési játszma vesztesei, közvetlen felmenőink pedig a győztesek.

„Nem nehéz megérteni, hogy a neandervölgyiek miért nem voltak képesek a túlélésre” – írja a The Human Carrier című művének 2009-ben megjelent harmadik kiadásában Richard Klein paleoantropológus. „A régészeti leletek minden eleme arról tanúskodik, hogy a neandervölgyiek minden tekintetben – a tárgyak, a környezet megváltoztatása, a szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás, az életmód stb. – alacsonyabb szinten álltak, mint modern rokonaik, és primitív viselkedésük miatt csak korlátozottan voltak képesek versenybe szállni a vadakért és az egyéb környezeti erőforrásokért.”

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 2.
    2015. 07. 04. 12:29
    “Minden dolognak mértéke az ember, a létezőknek, hogy léteznek, a nemlétezőknek, hogy nem léteznek.”

    A fenti szemleletvaltas igen jo peldaja a tarsadalom valsaganak, hiszen nem eldontheto tobbe hogy mi a jo vagy rossz, hiszen minden esemenynek ismerjuk mindket vonatkozasat, minden magaban hordozza mindketott csak szemlelotol fugg melyik oldalrol vizsgalja. Engem Tobbszor hivtak bolondnak vagy depressziosnak. En valtig allitom a kornyezetem vizsgalata utan, hogy gondolatmenetem helyes, Es REALISTA, hiszen tisztaba vagyok a fizika torvenyszerusegeivel, jol latom a szineket, hallasom megfelelo, a cselekedeteim okozatat kepes vagyok belatni. De megsem ugy latom a tortenesek korulottem, ahogy az emberek nagyon nagy hanyada...Akkor most ki a normalis? Ha jomagam kepes vagyok az ok okozati osszefuggesek alapjan, egy igan magas aranyban teljesulo jovokepet felfesteni( vegyuk Orwell peldajat az 1984-el ahol nem sokat tevedett osszessegeben) ami eleg silany, (nem sok joval kecsegtet), vagyok azok az orok kenyszer optimistak, akik elzarkoznak a REALITAS ezen reszeteol? Ki a Beteg es ki a Doktor? Mert csak akkor tudjuk meggyogyitani a betget ha az tudja hogy beteg es elmegy az orvoshoz...
  • 1.
    2015. 07. 04. 01:16
    továbbra is a kognitív képességek és az emberi fogalmak szerint értékelhető intelligencia jelentik modern ember legfőbb mércéjét a többi fajjal szemben, így legközelebbi rokonaival szemben is.
    Ezen mindenkeppen valltoztatni kellene.