Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A madárcsicsergés és a nyelvek

  • Dátum | 2013.02.24 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Darwin fogalmazta meg elsőként Az ember származása és a nemi kiválasztás című, 1871-ben megjelent művében, hogy az emberi nyelv nagyon sok szempontból párhuzamba állítható a madarak énekével. Feltételezése szerint talán ezen állati hangokban kereshetők a beszéd gyökerei. Az MIT és a Tokiói Egyetem kutatói úgy vélik, hogy Darwin jó nyomon járt, eredményeik alapján az emberi nyelv kialakulása két alapvetően eltérő forrásra vezethető vissza: a madarak énekére, illetve a több állatfajra is jellemző, rövid elemekből álló, korlátozott információtartalmú közlési módszerekre.

Mijagava Sigeru nyelvészprofesszor szerint ezen jelenségek kombinálódásának eredményeként alakult ki a beszéd. Ahogy a szakértő korábbi munkáiban részletesen kifejti, minden emberi nyelv alapvetően két rétegre bontható. Az expressziós réteg a mondatok belső, változtatható rendjét takarja, a lexikai réteg pedig az egyes mondatok tartalmi magját jelenti.

A különféle állati kommunikációs formák beható tanulmányozása alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy míg expressziós réteg a madarak énekével állítható párhuzamba, a lexikai rétegnek a méhek tánca vagy a főemlősök rövid hangadásai feleltethetők meg. A feltevések szerint valamikor 50-80 ezer évvel ezelőtt emberi elődeink összeolvasztották a közlés ezen két, egymástól függetlenül kifejlődött formáját, és a beszéd formájában egy egyedi, minden korábbinál kifinomultabb kommunikációs módot alkottak meg.



Robert Berwick, a kutatás egyik résztvevőjének magyarázata szerint a létező struktúrák és metódusok hasonló kombinálása a természetes fejlődés szerves részét képezi: gyakran előfordul, hogy régi, „jól bevált” módszerek egy kis változtatással gyökeresen új funkciót nyernek.

Az expressziós és a lexikai réteg közötti különbség megértésére vegyük a következő egyszerű példát: Ha a Gyula farkast látott. mondatot némileg átalakítjuk, és kibővítjük, a Hol látott farkast Gyula? változatban az expressziós réteg szintjén valósítottuk meg a változásokat, ennek révén alakítottuk át kérdéssé a kijelentő mondatot. A kifejezés lexikai szintje ugyanakkor a két mondat esetében változatlan marad, hiszen a tartalmi mag mindkét esetben ugyanazon elemekből áll össze: Gyula, farkas, látni.

A madarak éneke nem bontható fel lexikai struktúrákra, fiatal korukban elsajátított dallamokból áll, amit Berwick holisztikus szerkezetnek nevez: az egész dal egyetlen üzenetet hordoz, amely a párosodással, a területi igényekkel vagy egyéb dolgokkal kapcsolatos. A fülemüle száz-kétszáz különböző dallam közül válogat, a bengáli pinty pedig valamilyen szinten kombinálni is képes a dallamokat, és így más madaraknál összetettebb üzeneteket tud közvetíteni.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Még nem érkezett hozzászólás.