Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A legnagyobb dinoszaurusz?

  • Dátum | 2014.05.21 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Egy Argentínában dolgozó paleontológus csapat rendkívüli méretű csontokat tárt fel, amelyek talán a valaha élt legnagyobb dinoszauruszhoz tartozhatnak. Biztosat azonban még nem lehet állítani, bármennyire hangzatosnak is tűnik a világ legnagyobb állata titulus.

A lelet persze ettől függetlenül rendkívül izgalmas, több szempontból is. A csontokra egy mezőgazdasági munkás akadt rá, a feltárást pedig az Egidio Feruglio Paleontológiai Múzeum munkatársai végezték el. A 95 millió évesre datált lelőhelyen összesen nagyjából 150 csontot találtak, amelyek az eddigi vizsgálatok alapján egyazon hosszú nyakú, nagy tömegű faj hét egyedéhez tartozhattak. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy eddig ismeretlen fajról lehet szó, amelyről azonban a szokatlanul gazdag lelőhelynek köszönhetően rengeteg újdonságot megtudhatnak majd az állatok fejlődését, életmódját és viselkedését kutató szakértők.

A csontok mérete volt azonban az elsődleges ok, amiért a feltárás híre bejárta a világsajtót. Ahogy az alábbi képen látható, a gigantikus combcsont jóval hosszabb a melléje fekvő kutató magasságánál. Az első becslések alapján a teljes állat 40 méter hosszú lehetett és 77 tonnát nyomott. Ha a számítások megerősítést nyernek, a gigantikus állat valóban a legnagyobb ismert dinoszaurusszá léphet elő, ehhez azonban még számos vizsgálatnak kell alávetni a leleteket.


A paleontológia örök problémája, hogy nagyon kevés leletre támaszkodva kell levonni a kihalt fajokra vonatkozó következtetéseket. Ez fokozottan igaznak tűnik a dinoszauruszok legnagyobb képviselőire. Az sauropodák egyik legnagyobb képviselője, a becslések szerint 30 méter hosszú és 80 tonnás Argentinosaurus méreteire például pusztán néhány gerinctöredék, borda és egy részleges combcsont alapján következtetnek a kutatók. A nála is nagyobbnak gondolt Bruhathkayosaurusból egyelőre csak néhány lábcsont, a csípőcsont, illetve a farok egyes darabjai ismertek, és a sokat vitatott, 1989-es leletegyüttesből mindössze egy csigolyát tártak fel teljesen, időközben azonban ennek nyoma veszett.

A paleontológia történetében bőven akadnak más hasonló és még bizonytalanabb történetek is, a már-már mitikus magasságokba emelkedő Amphicoeliasról például azt állították, hogy 58 méteresre is megnőhet. A hihetőséget persze némiképp rontja, hogy a becslés egyetlen csigolyán alapul, amelyről senki sem tudja, hogy hová tűnhetett, miután 1877-ben előásták.

A helyzetet tovább nehezíti az a tény, hogy még a bőséges leletanyaggal rendelkező Sauropoda-fajok esetében sem lehet biztosan megmondani, hogy azok mekkorák és milyen nehezek voltak az felnőtt egyedek. A testméret meghatározásához ugyanis kisebb, hasonló testfelépítésű fajok teljesebb csontvázát veszik alapul. Ez a módszer azonban egyáltalán nem biztos, hogy pontos megoldást ad a problémára, hiszen nincs garancia arra, hogy ténylegesen arányosak egymással a testarányok a kisebb és nagyobb fajok egyedei közt.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy például a farok hosszának becslésében bekövetkező hibák mekkora befolyással lehetnek a kinek a dinoszaurusza a legnagyobb vitában. A sauropodák testhosszából jelentős részt tesz ki a farok, amelynek hosszúsága nagyban függ attól, hogy hány csigolya esik erre a testtájra. Teljes farokrészekre azonban nagyon ritkán lehet ráakadni, és rendelkezésre álló kevéske lelet alapján a csigolyaszám meglehetősen széles határok közt mozog, attól függően, hogy melyik fajba tartozott az adott egyed. Tekintve, hogy a most feltárt lelőhelyen mindössze 150 csontot sikerült feltárni, amelyek hét egyed közt oszlanak meg, a farokrész csigolyáinak rekonstruálásakor valószínűsíthetően ismét más, kisebb fajok anatómiai jellegzetességeire kell támaszkodni, ami nagyon bizonytalannál teszi a testhosszal kapcsolatos becsléseket.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 13.
    2014. 05. 26. 05:11
    Nekem teljesen korrekt ahogy felvázoltad, mennyire együgyűek a tudósok, mert fizetik őket h körbe nyalják a naplementét, miközben a kézzelfogható dolgok mind "múkodnak" ami nem "múkodik", azt meg megtoldják egy kerékkel hátha forog.
    jah igen most így ide bele illik "Szellemkutya" film idézetei.. a "fontos dolgokat elég könnyen kezelni, a nem annyira fontosnak tűnő dolgokat nagy odafigyeléssel kezelni" -menj haza tespedni -figyelj oda rá
  • 12.
    2014. 05. 22. 18:34
    Elképzelem ahogy annak idején egy ilyen csontocskát elkapart egy T-rex a föld alá, a nehezebb napokra való tekintettel.
  • 11.
    2014. 05. 22. 12:56
    A helytelen alapfeltevésed (s még sok mindenki másé) az, hogy a létjogosultság a távolsággal van összefüggésben, s ameddig nem tudunk mindent a Földön történtekről, addig mást se tudhatunk meg, pedig egyáltalán nincs összefüggés, ennyi a lényeg. Nyugodt lehetsz, a Föld is tartogat még annyi titkot, mint a világűr, és ezzel/ebben semmi gond/ellentmondás nincsen.
  • 10.
    2014. 05. 22. 00:14
    Eshet hiba csak te arra utalgatsz itt hogy az is csak találgatás meg hókuszpókusz.

    Kíváncsi lennék hogy ha adnék
    akromegáliás állat lábszárcsontját, meg egy kistermetű fajtársáét, meg egy átlagos egyedét, akkor TE meg tudnád e mondani 100% bizonyossággal hogy mi a szitu? Majd ezek után adnék neked egy gázkromatográfot meg egy 1000 kis gombócka azonos anyagot akkor szerinted az 100 kísérletből hányszor lesz azonos az eredmény?
  • 9.
    2014. 05. 21. 19:02
    Na igen. A tudomány folyton változik, de az adott időpillanatban kvázi konstansnak kell látni. Általában úgy van, hogy akik már egyszer megértették, alkalmazzák, (ismerik), azok védik, mert a tudás privilégiuma elfogultabbá tesz. Azokban él inkább a gyanú, akik nem használják, nem értik, nem ismerik. Mindkettő véglet. Az egyik kisebb-nagyobb mértékben fékezi a haladást, bár a haladás részét is végeredményben ez a rész szolgáltatja, míg a másik nemcsak hogy nem tudja, merre tovább, de még azt se érti, amit kritizál. Egyik se tökéletes állapot, de fogalmam sincs, hogy jelenleg van-e valami érdemi a kettő között.

    @ Jools: szívesen
  • 8.
    2014. 05. 21. 15:57
    Teljesen mindegy hogyan tálalod a helytelen véleményedet, míg a paleontológia találgatás, a színképelemzés egy teljesen precíz, megalapozott tudomány.
  • 7.
    2014. 05. 21. 14:39
    A Seismosaurus a Diplodocusok közé tartozik, de átírom kicsit, hogy érthetőbb legyen, meg az Arizonát is javítom, köszi.
  • 6.
    2014. 05. 21. 12:55
    "Az arizonai lelőhely tehát talán abba is bepillantást nyújthat, hogyan éltek ezek a kétségkívül tekintélyes méretű állatok."
    Az első oldalon viszont Argentínáról volt szó.

    Ja amúgy érdekes cikk, köszi.
  • 5.
    2014. 05. 21. 12:51
    "A Seismosaurus még ennél is szerencsétlenebbül járt, ami vélt méreteit illeti. Eredetileg úgy gondolták, hogy akár 52 méteresre is megnőhetett, és több mint 100 tonnát nyomott, azóta azonban kiderült, hogy a nagyra nőtt Diplodocus legfeljebb 33 méteres lehetett."

    Egyszerűsítve: 'A' szarabbul járt, mert eredetileg úgy gondolták, hogy x méteresre is megnőhetett stb, de kiderült, hogy 'B' csak y méteresre nőtt meg.
  • 4.
    2014. 05. 21. 12:25
    Nem, nem mondtak ilyet soha, még csak hasonlót sem, szóval gyakorolhatnád a "gondolkodok, mielőtt megszólalok" című népszerű gyakorlatot. Mit gondoltál, több tízmillió éves leletekről megmondanak neked mindent hip-hop? Tény, hogy sok a saccolgatás, de egyrészt ez egy ilyen "tudomány", másrészt lehetne kevésbé átesni a ló másik oldalára.
  • 3.
    2014. 05. 21. 11:04
    Én amikor azt akarom produkálni amit most te, akkor én wc-re megyek, nem pedig fórumra... Tudom, eltérő szociális háttér, na de mégis!
  • 2.
    2014. 05. 21. 10:59
    http://ipon.hu/elemzesek/az_uvegmuves_aki_a_spektroszkopia_atyja_lett/2104/

    Gondoltam hogy még szükség lesz rá, így lenne ötösöm a lottón ...
  • 1.
    2014. 05. 21. 10:29
    ocsabi kóstold meg a festéket