Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A klónok támadása

  • Dátum | 2016.02.10 09:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Vu Szuk Huang dél-koreai kutató az elmúlt éveket kutyák (és más állatok) klónozásával töltötte, a halott házi kedvencek „lemásolásának” tanulságait felhasználva pedig most kollégáival az állatok két leginkább veszélyeztetett rokonát, az etióp farkast és az ázsiai vadkutyát kívánja megmenteni a kihalástól ugyanezzel a technológiával. A tervezet szakmai körökben komoly vitát kavart, egyrészt a kutató személye, másrészt a klónozásos megoldás miatt, ami a természetvédők szerint csak eltereli a figyelmet az állatok élőhelyeinek megóvásáról, és valójában nem jelent megoldást az alapproblémára.

Tai, az eredeti verzió és Snuppy, a világ első klónozott kutyája
Tai, az eredeti verzió és Snuppy, a világ első klónozott kutyája



Ahogy már említettük, a kezdeményezés megítélését Huang korábbi munkássága sem segíti. A kutató meglehetősen ellentmondásos figura. 2005-ben kétszer is hősként ünnepelték, mivel bejelentette, hogy klónozással 11 őssejtvonalat hozott létre emberi embriókból, amelyeken tanulmányozhatók lehetnek a különböző betegségek, majd három hónappal később előállt a világ első klónozott kutyájával, Snuppy-val. Egy évvel elteltével aztán kiderült, hogy a szakértő csaló: meghamisította az őssejtekkel kapcsolatos eredményeket, és valójában nem járt sikerrel azok klónozásában. A dél-koreai bioetikai bizottság ráadásul azt is kiderítette, hogy Huang arra kényszerített a laboratóriumában dolgozó fiatal nőket, hogy adományozzanak petesejteket kutatásai számára. A szakértőt ezért a tettéért két év felfüggesztett börtönre ítélték.

Bár Huang a nemzetközi tudományos körökben teljesen hiteltelenné vált, Dél-Koreában tettei után is bőven akadtak támogatói, akik segítséget nyújtottak neki abban, hogy megnyissa saját magánlaborját, a Sooam Biotech nevű céget. A szöuli székhelyű intézményben kutyák klónozásával foglalkoznak: ha valakinek a kedvence elpusztul, és megfelelő szövetmintákat tud szolgáltatni a labor dolgozói számára, a szakértők 100 ezer dollárért létrehozzák az eb klónozott mását.

A kutatócsoport úgynevezett szomatikus sejtmag-átültetéssel (SCNT) dolgozik, vagyis az elhunyt állat bőrsejtjéből kiemelik a sejtmagot, majd ezt egy olyan petesejtbe ültetik át, amelynek sejtmagját előzőleg eltávolították. A laborban a kutyák mellett már prérifarkasokat és szürke farkasokat is sikeresen klónoztak, kutya petesejteket és kutya béranyákat használva az eljáráshoz. Most pedig a két már említett veszélyeztetett fajjal folytatnák, mivel ahogy Jon Vu Csong, a Sooam kutatási igazgatója mondja, az SCNT-technológia ilyen módon produkálhat igazán hasznos eredményeket a társadalom számára.



A kutatók első célpontja az etióp farkas lenne, amelyből kevesebb mint 500 példány él szabadon Etiópia magashegyi területein. A farkasok élőhelye az emberi terjeszkedés hatására annyira leszűkült, hogy az állatok hat egymástól elszigetelt hegyre szorultak vissza. Az ilyen kislétszámú populációkban pedig annyira mérsékelt lesz a genetikai sokféleség, hogy veszélybe kerül a csoport túlélése. A Sooam kutatói ezért minél több vadon élő egyedtől szeretnének sejteket begyűjteni, hogy a mintákat fagyasztva tárolják. Az elpusztult példányokat klónozással pótolnák a szakértők, illetve ugyanezzel a módszerrel tennék lehetővé azt is, hogy felfrissítsék az egymástól elszigetelt populációk génkészletét.

Mivel a világon sehol nincsenek fogságba tartott etióp farkasok, a siker előfeltételeként először is be kellene fogni az állatokat. A Sooam kutatói idén januárban megegyezést kötöttek az egyik etióp egyetemmel, amely hivatalos engedélyért folyamodott a helyi kormányhoz, hogy szövetmintákat gyűjthessenek be a farkasoktól. Ha ez sikerül, az első klónozott kölyköket már egy éven belül szabadon engedhetik a farkasok élőhelyein. Mivel az állatok a kutyák közeli rokonai, a szakértők úgy vélik, hogy a klónozással és az embriók kutyák általi kihordásával nem lesz különösebb probléma.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 12.
    2016. 02. 13. 15:52
    Ezzel teljesen egyetértek, jogos feltételezések.

    Viszont várjuk meg a kísérlet eredményét. Nekem mindig meglepetés az élet mennyire alkalmazkodóképes a körülményekhez. Ezért is vagyok kíváncsi a végére.
  • 11.
    2016. 02. 13. 14:18
    Attól, hogy a DNS-e egyezik még nem lesz ugyanaz. A kutya "más étrenden fogja felnevelni" (értem ezt úgy, hogy nem egyezik a kutya és a klónozandó állat vemhesség alatti étrendje, nem ugyanazt a tápanyag átvitelt eredményezi, és nem ugyanazt a fejlődést), más mikroorganizmusokat fog neki átadni és még sejtvándorlás miatt is kerülhetnek a kölyökbe sejtek az anyjából.

    Nem ellenezném a klónozást, de a másik faj által kihordott klónozás valahogy soha nem tűnt igazi klónozásnak. Ez csak egy kerülő megoldás, nem igazi másolás.
  • 10.
    2016. 02. 11. 10:57
    Nézz utána pontosan mit jelent a sejtmag.

    Embereknél is csinálják már, volt erről cikk. Mitokondriumokat fog örökölni, mert az külön pakkban megy át... de az nem befolyásolja a külsejét mondjuk. A sejtek erőművei csak.
  • 9.
    2016. 02. 11. 07:31
    @Busterftw:
    A cikk alapján én úgy értelmeztem, hogy a farkas sejtmagját ültetik kutya petesejtbe, tehát valamennyi öröklődés mindenképpen várható a kutyától.

    Egy nőstény etióp farkas szerintem célravezetőbb lenne, de mivel ez még mindig csak kísérlet gondolom engedélyt nem fognak kapni, hogy egy amúgy is kihaló félben lévő állatfajon kísérletezzenek

    @Fal: igazad van, jobb egy 98%ban etióp farkas, mint ha kihalna csak, a kíváncsiság motoszkált bennem

  • 8.
    2016. 02. 11. 01:02
    Lehetnek furcsaságok a fejlődésben, ugyanis vannak érdekességek az anya-magzat kapcsolatban.
    ... de ez csak fejlődési változásokat okozhatna szerintem (és nem igazán ismerjük a folyamatokat), kizárt, hogy az embrióba csak úgy kutyaDNS keveredjen.

    Itt már csak sejtes keveredés történik. Pl olyanra már vannak bizonyítékok, hogy a bébi sejtjei migrálnak és letelepednek az anyába boostolva az immunrendszerét.

    Tehát nem örököl így már kutyavonásokat. Ellenben fejlődési, immunrendszerbeli problémák előfordulhatnak, vagy nem. Ez majd kiderül.
  • 7.
    2016. 02. 10. 14:32
    Szerintem arra gondol, hogy a kihordó génjeivel is "megfertőződik" az utód.
  • 6.
    2016. 02. 10. 13:42
    Ugyanúgy sejtmagátültetéssel tervezik megoldani, és kutya petesejteket használnak majd, tehát csak a sejtmag lesz az etióp farkastól, a petesejt többi része viszont egy kutyáé.
  • 5.
    2016. 02. 10. 13:19
    A kutya csak kihordja. Az etióp farkas már "készen " be van ültetve, az fog osztodni. Nem kell a kutya DNS-e.
  • 4.
    FaL
    2016. 02. 10. 12:58
    Ahogy én látom a dolgokat, a 98%-ban etióp farkas jobb, mint a kihalt etióp farkas, szóval ez mindenképpen egy támogatandó törekvés.

    Abban egyébként nem vagyok biztos a cikk alapján, hogy a kutyák csak kihordják a beültetett petesejtet, mert ha igen, akkor lényegében semmit nem ad át a farkasnak, csak egy "bio-lombikként" funkcionál.

    A mammutklónozásnál meg az a baj, hogy nincs rendelkezésre álló élő sejt, csak nagyjából megmaradt DNS. Tehát nem csak át kell ültetni a sejtmagot és voi lá, hanem magát az elefánt DNS-t kell átkalapálni mammut DNS-sé, ami elég nehézkes dolog.
  • 3.
    2016. 02. 10. 11:38
    Jogos a felvetés, hasonló gondok vannak a mamutklónozással is, mert ott meg elefántok petesejtjeit akarják használni. Itt annyiban jobb a helyzet, hogy van természetes állomány (meg élőhely is), vagyis a klónok már nagy valószínűséggel "fajtiszta" farkasokkal fognak keveredni, így utódaik majdnem teljesen fajtiszták lesznek.

    De olyan problémákat el tudok képzelni, hogy például a klón a kutya mtDNS miatt hajlamosabb lesz bizonyos betegségekre, vagy felveszi a kutyák egyes vonásait.

    Ez ugyanakkor nem minden esetben rossz dolog. Ahogy a hawaii hibrid csirkék vizsgálataiból kiderült, a "háziasított" gének bizonyos esetekben kifejezetten hasznosak, főleg ha az állatok gyakran kerülnek kontaktusba az emberrel. De az tény, hogy a klónozott állatok nem lesznek 100 %-ban etióp farkasok.
  • 2.
    2016. 02. 10. 10:31
    A mitokondriális DNS sokkal-sokkal kevesebb információt hordoz, és a külső jegyekben - leszámítva néhány rendellenességet - nem jelenik meg.

    Angliában nemrég engedélyezték, hogy mesterséges megtermékenyítéskor embereknél kicserélhessék az anya petesejtjét, ha annak DNS-e adott mutációk valamelyikét hordozza.
  • 1.
    2016. 02. 10. 10:08
    a kezdeményezés jó de csak én érzem úgy, hogy az nem etióp farkas lenne már a klónozás után?

    Az a farkas klónt egy kutya hozná a világra, gondolom a kutya után is örökölne géneket, tehát nem "fajtiszta" etióp farkas lenne a végeredmény hanem egy keverék...lényegében nem megmentik a fajt, csak létrehoznak egy keveréket ami hasonlít a vadon élő farkasra.

    Nem értek túlságosan a genetikához, gondolom lesz aki kijavít (ezt meg is köszönöm neki ha igen), de ha a valódi farkast szeretnék megmenteni, akkor a klónozott kölyköket is egy etióp farkasnak kellene a világra hozni.