Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A kambriumi robbanás és az állatvilág felemelkedése

  • Dátum | 2013.03.24 09:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A földi élet evolúciójának legnagyobb rejtélyei közé tartozik, hogy pontosan mi is történt a kambrium időszakának elején. Az 542 millió évvel ezelőtt kezdődő földtörténeti korszakot megelőzően ugyanis a létező életformákat leginkább egy szóval lehetne jellemezni: egyszerűek voltak. Bár első baktériumok már nagyjából hárommilliárd éve megjelentek a Földön, és ezt követően nagyon hosszú ideig szinte kizárólagosan magukénak tudhatták a bolygót. Az első hínárfajták, tengeri szivacsok, medúzák és férgek mindössze pár millió évvel a kambrium kezdete előtt jelentek meg az élet színpadán.

A kambrium időszakának 54 millió éve alatt azonban valami gyökeresen megváltozott: az élet addigi lassú fejlődése rohamléptekbe váltott, és 20 millió év alatt különféle állatcsoportok sokasága fejlődött ki. Megjelentek az ízeltlábúak, a pörgekarúak, az űrbelűek, a tüskésbőrűek, a puhatestűek és még a gerincesek őseinek, azaz gerinchúrosok képviselőinek fosszíliái is felbukkannak a korszak emlékeit őrző kőzetrétegekben. A ma élő állatok őseinek ezen, földtörténeti szempontból elképesztő hirtelenséggel bekövetkező felbukkanását nevezik kambriumi robbanásnak.

A folyamat gyorsasága és az a tény, hogy a kambriumi fauna látszólag azonosítható előzmények nélkül jött létre, lassan kétszáz éve foglalkoztatja a szakértőket. A korábbiakhoz képest élettel telinek számító kőzetrétegek első felfedezése óta eltelt időszak alatt persze számos kérdés is felmerült a leletekkel kapcsolatban. Többen azt állítják, hogy a kambriumi robbanás egyáltalán nem is hozott olyan nagy változásokat, mint az fosszíliák alapján kikövetkeztethető: egyszerűen arról van szó, hogy ebben az időszakban jelentek meg a vázzal rendelkező élőlények, amelyek már tényleges maradványokat hagytak hátra a kőzetekben.




A másik fontos tény, hogy a kambrium előtti időszakból és a kambrium elejéről alig ismert üledékes kőzet, vagyis szinte semmiféle leletanyag nem áll rendelkezésre, így elképzelhető, hogy a robbanás valójában jóval lassabban zajlott le jelenleg feltételezettnél, csak éppen az állatvilág fokozatosabb expanziójának nem maradt fenn kutatható nyoma. Szintén vitatott kérdés, hogy valójában mennyi új állattörzs jelenik meg a fosszíliákban, tekintve, hogy sokszor egymásra nagyon hasonlító élőlényekről van szó.

A kambriumi robbanás léte vagy nemléte tehát az evolúcióelmélet legvitatottabb pontjai közé tartozik, már csak azért is, mert mindeddig az elmélet legelszántabb hívei sem tudtak kielégítő magyarázatot nyújtani arra, hogy mi állhatott a gyors ütemű fejlődés hátterében.

Egy kínai kutatócsoport tagjai azonban úgy vélik, hogy talán megfejthetik a rejtélyt, de legalábbis kidolgozhatnak egy elfogadható elméletet arra vonatkozóan, hogy mi is történhetett. A Kínai Tudományos Akadémia Nankingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói szerint a vizsgálódást a kriogén időszakkal (850-635 millió éve) érdemes kezdeni. Ezt a korszakot, és a kambriumot közvetlenül megelőző ediakara korszakát a Föld történetének legintenzívebb jégkorszakai jellemezték, amelyeket viszont olyan forró időszakok szakítottak meg, amikor a bolygó átlaghőmérséklete akár az 50 Celsius fokot is meghaladhatta.

Ebben a két földtörténeti korszakban ráadásul legalább egy, de az is lehetséges, hogy két szuperkontinens is darabjaira hullott. Rodinia 800 millió éve szakadt szét több kisebb kontinensre, majd ezek a feltételezések szerint 600 millió ezelőtt ismét összeálltak egy rövid időre, és létrejött Pannotia, amely azonban a prekambrium végére ismét széttöredezett. A kínai kutatók úgy vélik, hogy valamilyen módon ez az éghajlati és geológiai káosz lehetett a kambriumi robbanás kiváltója. A szakértők azt remélik, hogy a környezeti változások és az élővilág változásainak pontos összefüggései a fosszilis leletek révén felderíthetők lehetnek. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2013. 03. 24. 23:49
    A kiválasztódás nem is hivatott igazolni a megjelenő mutációkat, az anélkül is létezne.
  • 3.
    2013. 03. 24. 23:23
    És ez mit bizonyít? Azt, hogy nem teljes az elmélet még, nem ad magyarázatot minden felmerülő problémára. Viszont ez nem is cáfolása.
  • 2.
    2013. 03. 24. 23:15
    A fajkeletkezések fluktuációit csupán a "klasszikus" természetes kiválasztódás elmélete nem igazolja.
  • 1.
    2013. 03. 24. 23:07
    Érdekes és fontos témát boncolgat reméljük hamarosan lesznek eredmények is.