Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A hét törpe meg a vörös törpe

  • Dátum | 2017.02.24 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A TRAPPIST–1 nevű rendszerben először 2015-ben találtak bolygókat a belga fejlesztésű, Chilében található TRAPPIST távcsővel vizsgálódó csillagászok. Ahogy a neve is mutatja, ez volt az első bolygórendszer, amelyet a Liege-ből irányított robotikus optikai teleszkóppal felfedeztek a szakértők. Az első bolygókat, szám szerint hármat 2016-ban jelentették be. Ezekre a fedési módszerrel akadtak rá a kutatók, vagyis a csillag fényességét vizsgálták, és azt nézték, hogy ebben megfigyelhetők-e olyan periodikus halványodások, amelyeket a körülötte keringő és a csillag korongja előtt szabályos időközönként elvonuló bolygók okozhatnak.

Ez elméletben nagyon egyszerűen hangzik, de a valóságban jóval bonyolultabb. Egyrészt nagyon aprócska fényváltozásokat kell észrevenni, hiszen a legnagyobb bolygók sem képesek 1 százaléknál nagyobb mértékben halványítani csillaguk relatív fényességét. Másrészt nemcsak a bolygók okozhatnak átmeneti halványodásokat, hanem egy sor más tényező is, például a csillag saját tevékenységi ciklusa. Harmadrészt a periodikus halványodások azonosítása rögtön nagyon bonyolulttá válik, ha nem egy bolygó okozza ezeket, hanem kettő vagy még több.


Ezen tényezők együtteséből adódik, hogy a legtöbb fedési módszerrel felfedezett extraszoláris bolygó úgynevezett forró jupiter, vagyis olyan planéta, amely csillagához képest viszonylag nagy méretű, és nagyon közel kering a központi égitesthez, így gyakran átvonul előtte, ezért rövid idő alatt is észre lehet venni. A TRAPPIST–1 esetében az volt a szerencséjük a szakértőknek, hogy egy nagyon pici és hideg csillag található a rendszer központjában. Az égitest egy M8 színképosztályú vörös törpe, vagyis tömege mindössze 8 százaléka a Napénak és sugárzása pedig kétezrede csillagunkénak. A TRAPPIST–1 tehát alig nagyobb a Jupiternél, és felszíni hőmérséklete 2550 K körüli, szemben a Nap 5778 K-es hőmérsékletével.

Ha egy földszerű bolygó átvonul egy Naphoz hasonló csillag előtt, 0,1 százalékkal csökkenti annak fényességét. Ha viszont ugyanez a bolygó a TRAPPIST–1 előtt vonul át, a csillagfény 1 százalékát takarja ki. Ekkora ingadozást pedig sokkal könnyebb észlelni, még akkor is, ha nagyon halvány az adott csillag. A TRAPPIST–1 esetében ráadásul a sikerhez az is vastagon hozzájárult, hogy csillagászati léptékben nagyon közel található: mindössze 40 fényévnyire van tőlünk, a Vízöntő csillagképben.


Ahogy az előzőekből kiderült, a fényesség ingadozásának mértékéből a csillag méretének ismeretében az átvonuló bolygók nagysága is megállapítható. A TRAPPIST–1 első három felfedezett bolygója ez alapján a Földdel egyező nagyságúnak tűnt, a csillagászok ugyanakkor azt is rögtön észrevették, hogy valami nem egészen stimmel a rendszerben. Az átvonulások ugyanis nem teljesen szabályosan követték egymást, hanem egy kicsit mindig eltértek a várttól. Ez pedig azt jelentette, hogy a csillag körül más bolygók is lehetnek, amelyek gravitációja hat az ismert égitestek haladására, enyhén megváltoztatva keringési idejüket.

Amikor ez világossá vált, a szakértők rögtön elkezdtek újabb bolygók után kutatni (ezúttal még érzékenyebb távcsövek, a Spitzer és a VLT segítségével is), és rövidesen négy másik planétára is ráakadtak. A TRAPPIST–1 körül tehát összesen hét bolygó kering (legalábbis jelenleg ennyit ismerünk), amelyek mindegyike durván a Földhöz hasonló méretű. A legkisebb (TRAPPIST–1h, vagyis a legkülső égitest) átmérője nagyjából 75 százaléka a bolygónkénak, a legnagyobb (TRAPPIST–1g, az előző belső szomszédja) pedig 1,27-szeres földátmérővel rendelkezik. Ami a tömegeket illeti, a legkönnyebbnek a rendelkezésre álló adatok alapján a harmadik bolygó (TRAPPIST–1d) tűnik 0,41-szeres földtömegével, a legnehezebb pedig ennek belső szomszédja (TRAPPIST–1c) lehet, amely 1,38-szor annyit nyom, mint saját bolygónk.

A fényességadatokból kiderül még egy fontos adat, abból ugyanis, hogy mennyi ideig tart egy-egy bolygó átvonulása, következtetni lehet keringési idejének hosszára. Ebből pedig az is kiderül, hogy milyen messze van a csillagtól, mivel a távolabbi bolygók lassabban, a közelebbiek gyorsabban átjutnak a központi égitest korongja előtt. Ami a TRAPPIST–1 rendszerét illeti, ebben mind a hét ismert bolygó közelebb van csillagához, mint a Merkúr a Naphoz. A legbelső égitest mindössze másfél földi nap alatt ér körbe pályáján, a legkülső pedig 14–25 nap alatt.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 94.
    2017. 03. 02. 10:48
    Nyugodtan vedd magadra.
  • 93.
    2017. 02. 28. 23:17
    Már bocs de kit nevezel te lököttnek?
  • 92.
    2017. 02. 28. 21:03
    Kösz, hogy mindkét lököttnek megírod helyettem, így csak rágcsálom a popcornt és röhögök
  • 91.
    2017. 02. 28. 21:00
    Kösz, valami ilyesmi demagógiát vártam.
  • 90.
    2017. 02. 28. 18:09
    Csak nekünk drága, a nyugati bérekhez képest nem. Egy közepesen felszerelt Passat kerül ennyibe, az pedig a németeknél alsó kategóriának számít.
    Elvileg nálunk is van valami támogatás, de majd csak 2 év múlva lesz érdekes, amikorra hozzánk is jut a kicsi Teslából.
    A Li-ion aksinál egyelőre jobb nincs, de az viszont szépen fejlődik, úgyhogy nincs gond. Az árak pár évente feleződnek, és az energiasűrűségük is egész szépen nő.
    A légkondi se gond, hacsak nem egészen picike az aksi. Nyílván csökkenti a hatótávolságot, de azért nem olyan drasztikusan. Egy modern benzines autónál alig látszik meg a fogyasztáson a klíma, úgyhogy a villanynál se lehet sokkal rosszabb a helyzet.
  • 89.
    2017. 02. 28. 17:59
    "Miért kell mindenben az akadályt látni a lehetőség helyett?"

    Azért mert aki mérnök, az nem az érzelmeire hallgat, hanem elkezd számolni. Aki pedig elkezd számolni, az nagyon hamar belátja, hogy mi a probléma a megújuló energiaforrásokkal, (jelenleg.). A jelenlegi LI-ion technológiát kéne a következő 10-20 évben olyan szintre hozni, hogy megoldható legyen a Li újrahasznosítás, esetleg új elektrolittípusok kipróbálásával élettartamnövelés.

    A geothermal sem csoda, és korántsem használható fel mindenütt. Mélyebbre fúrni pedig sok helyen kiszámíthatatlan következményekkel jár...( voltak esetek amikor földrengés keletkezezett, egy teljesen stabil területen. Egy földkéreg szintű komplex rendszerbe történő beavatkozásról még nagyon sok mindent kéne tanulnunk, mielőtt elkezdenénk kitermelni a vulkánok erejét.)
  • 88.
    2017. 02. 28. 16:44
    A változáson mit nem értesz(ha nem inged ne vedd magadra).
    Tisztában vagyok vele hogy nem lehet mindenhol "csak szélerőmű".De elfelejted a geotermikus energiát ami szinte állandó és csak minimális hagyományos atom,később fúziós erőmű szükséges.
    Ha elektromos irányba haladunk,hát fejleszteni kell a hálózatot.
    Miért kell mindenben az akadályt látni a lehetőség helyett?
  • 87.
    2017. 02. 28. 16:01
    Kicsit drága ? Szépen fogalmaztál. Erre mondják, hogy mennyit engednek a feléből ?
    Ha az aksi ingyé lenne benne, akkor is drága lenne.
    Arra szerintem ne várjunk, hogy a hazai autóparkot állami támogatással fogjuk teslára cserélni. Egy szűk kezdő kisebbség tud élni vele (a pont a gazdagok), de ahogy kommersz lesz és elérhető a tömegek számára, akkor pápá támogatás.
    A kis aksival forgalmazott autókban meg keresztet vethetsz pl. a klímának. Hacsak nem az egész felülete napcella.
    Rendes aksi kellene bele, nem ez a vacak liion...

    De ha nyerek a lottón, tuti lesz egy Teslám
  • 86.
    2017. 02. 28. 15:37
    Az új Tesla ami nyártól jön már 35000 dollár lesz csak. A fejlettebb országokban meg még egy rakás állami támogatás is jár hozzá. Minimum 215 mérföld hatótávolságot ígértek, az már elég. Magyar pénztárcának persze még mindíg drága egy kicsit, főleg 27% áfával, de azért nálunk is bőven szaladgálnak ennél drágább kocsik. És mivel az aksi árak durván mennek lefelé, pár éven belül várhatók még olcsóbb autók is. Persze nyílván nem lesz még jó mindenkinek, de már messze nem csak a gazdagok játékszere. Az új Teslára fél millió előrendelést adtak le úgy, hogy még nem is lehet tudni hogy pontosan milyen lesz. A régebbi modellek eladásai is úgy nőnek, hogy nem győznek eleget gyártani. Szóval szerintem a hibridek már csak az alsó kategóriákban versenyezhetnek, és olyan országokban, ahol a töltő hálózat még nincs kiépítve.
    A dízelek miatt meg ne aggódj, egyre több országban fontolgatják a betiltásukat.
    A töltés meg megoldható éjjel, amikor egyébként kicsi a fogyasztás, így talán nem is kell új erőműveket építeni. Az utcai töltőkre pedig az a terv, hogy a kocsikból kivett régi aksik fogják meghajtani, amiket szintén éjjel lehet tölteni a hálózatról, és/vagy nappal napelemről.
  • 85.
    2017. 02. 28. 14:26
    Ne etesd a trollt, ezek nem titkos információk, ha akart volna már utánanézhetett volna.
    Az ő világa legyen lapos, hagyd rá.
  • 84.
    2017. 02. 28. 13:53
    Olvass utána a fedési módszernek exobolygó észlelés esetén.

    Maga a módszer már szilárd alapokon bizonyított, így közvetve szolgálgat bizonyítékként az exobolygókra. Ez már koránt sem egy fantáziadús elmélet.

    Megfigyelhetőek nagyon ritkán az exobolygók önnön visszavert fényük alapján, de ez nagyon ritka eset - viszont a fedési módszer így tökéletesen igazolható. Nem csak muslincák repkednek a teleszkóp előtt...

    Ez nem szkeptikus hozzáállás, hanem nem olvastad el a mögöttes tartalmakat.
    James Webb majd igazolja mindezeket a kitakarásos módszerrel 2018 után, ha Trump nem löveti bele a Napba
  • 83.
    2017. 02. 28. 12:21
    Bocs, hogy nem nyalok be kapásból mindent, ami amúgy legalább részben ellenkezik a jelenleg is elfogadott ismereteinkkel ) pl. gravitációs kölcsönhatások). Szerintem a hívők valók máshová, ha már ez a problémád, én inkább megvárnám a konrét bizonyítékokat az elméleti (azok az elméletek sem ált. elfogadottak) találgatások helyett. Amit eddig tudunk, az egy elképzelés bizonyos mért adatok alapján, nem bizonyított tény (bár elhiszem, hogy egyesek valós felvételeknek tudják be az illisztrációs grafikákat). Pont, mint a sötét anyag.
  • 82.
    2017. 02. 28. 11:44
    A Tesla árának majdnem a fele az aksi (~10milla). Még szép hogy elmegy 300-at.
    Egy kommersz kocsiba nem tehetsz ennyi cellát, max 1-2 milliónyit. Az max városba elég és így is rohadt drága lesz.
    Arról nem is szólva, hogy ha este mindenki bedugja a konnektorba a ki "tesláját", akkor az ország összes drótja leég.
    A villamoshálózat nem erre van tervezve.
    Félreértés ne essék, örömmel váltanék villanyautóra (főleg Teslára ), de még bőven nem tartunk ott, hogy ez általános lehessen.
    Addig meg jó a hibrid. Vagy a benzines. Csak a dízelt takarítsák már el
  • 81.
    2017. 02. 28. 10:57
    A hibrideknek az a baja, hogy még mindíg ott van a benzinmotor, ami nagy, bonyolult és drága.
    Most érjük el épp azt a pontot, amikor a tisztán elektromos autó jobban megéri. Az aksi már nem olyan drága, és az energia sűrűsége is szépen növekszik. 1-2 éven belül a 200 mérföldes hatótáv lesz az alap az alsó kategóriákban. A legnagyobb Tesla pedig már most közel 300 mérföldet megy, ami közel 500km. A töltő hálózatok exponenciálisan bővülnek, és egyre gyorsabb a töltés. Egyébként meg otthon célszerű tölteni, és akkor minden reggel teljes töltéssel indulsz, csak hosszabb utakon kell menet közben tölteni.
    A szintetikus üzemanyag se lenne rossz, de ahhoz rengeteg energia kell nagyon olcsón. Ezt most csak atomerőművel lehetne megoldani.
    Az ideális persze amúgyis az atomenergia lenne a villany termelésre, meg sok másra is, de ez sajnos elég esélytelen amíg az olajcégeknek ekkora hatalma van.
    Viszont úgy tűnik, a napenergia mégis csak praktikussá válhat hamarosan. Legalábbis a naposabb országokban.
    Az árak duván mennek le, és már az energia tárolás se tűnik olyan lehetetlen feladatnak. A Tesla olyan mennyiségben tervez aksikat gyártani, hogy nemsoká az egész világnak elég lehet. A jóárasításra pedig megoldás az is, hogy a régi villanyautókból kiszedett csökkent teljesítményű aksikat használják az erőművekben.
  • 80.
    2017. 02. 28. 08:25
    Szerintem most a hibrid autó a legjobb megoldás. Az olyan hibrid, ami képes csak villannyal elmenni sacc 30-40km-t városban.
    Az jó napi ingázásra, autopályára meg ott a benzin.
    A benzint meg nem a föld alól kellene kiásni, hanem a légköri CO2-ből előállítani, így az is kvázi környezetbarát lenne.
    A dízelt meg simán betiltanám örökre.
    Tudom, ennek a sztorinak a fele is csak álom...
  • 79.
    2017. 02. 27. 23:41
    Szóval nem a "zöld energia" ellen vagyok, hiszen rengeteg pozitív fejlődési irány várható. Pl a biotechnológia és a mesterséges üzemanyagok, szénhidrogének körében. Ez egyben megoldaná a tárolást is folyadék formában. Csak az energetika is egy olyan terület, ami már most is "pushing the limits" kategória, ezért irtózatosan nehéz áttöréseket hozni. Lehet a következő 10-20-30 évben semmi nem fog történni, és a gyengébb hatásfokú napelem + Li-ion marad a főegység.

    ... ebben formában meg csak egy szép naív álom, hogy hirtelen eltűnik a szmog, mert villanyautót használunk és naperőművet.

    (Egyébként a legnagyobb problémát maga az embertömeg jelenti, ami milliárdos tételben önti el Kínát és Indiát. Ha ott beüt egy bibi, mondjuk kiszárad a Gangesz, akkor azthiszem a legkisebb gondod a szelektív hulladékgyűjtés meg az Priusz új modellje lesz...)
  • 78.
    2017. 02. 27. 23:28
    "Simán használhatnánk (világszerte) sokkal több megújuló energiát amitől kevesebb lenne pl a szmog.
    Áttérhetnénk az elektromos és hybrid járművekre."

    Jelen állapotában mind nagyobb környezetszennyezést róna a Földre, mint gondolnád.
    Szép gondolat, de a realitás a számokban van.

    1. A megújuló energiaforrások nagymértékben kiszámíthatatlanok, + tárolási technológiák szinte nincsenek ilyen nagyságrendben, vagy ugyan úgy súlyosan környezetszennyezőek. Fejlesszék csak, nem erről van szó... de egyik megújuló energiaforrás sem messiás, amíg nincs egy nagy hatásfokú tároló technológia - addig a szén és olajerművekkel fogják kipótolni a hiányt. Energiasűrűségben pedig továbbra is necces olyan országoknak akik alkalmatlanok erre fekvésben.

    2. A hibrid autó teljes tévút, hamarosan reméljük elfelejtik. Rendkívül bonyolult öszvér... a normális elektromos autók ki fogják szorítani.
    3. Az áramot ugyan úgy meg kell termelni az autóknak is, nem vízzel működnek. Egy ilyen mértékű fogyasztóhoz megint csak esélytelen a kiszámíthatatlan és tárolhatatlan megújolókat használni... így egy megoldás van, beröffentik a szén-olaj és gázerőműveket, mert még nagyon sokáig az az egyetlen gyorsreagálású póterőmű.
    Németeknél teljes csőd a "zöldenergia" politika sajnos.

    Talán a 'legzöldebb' atomenergiát - vagy a tóriumos sóolvadékos reaktorokat kellene használni, mint stabil alaperőmű, azzal kihúznánk addig amíg nem lesz megfelelő tárolási technika.

    Egyébként az előttem szólóval értek egyet. A Föld történetében nem volt ekkora jólét (itt nálunk nyugaton), és béke (...még) és szólásszabadság és lehetőség a kitörésre. Azt hiszem ennél jobb korba nem születhettünk volna, bármennyire is mást mond az ember.

    Szerintem inkább örüljünk neki, mert ennél valószínűleg csak rosszabb lehet.
  • 77.
    2017. 02. 27. 21:33
    Akkor kezdjük az elején
    Azzal ami jó neked és nem jó nekem.
    Simán használhatnánk (világszerte) sokkal több megújuló energiát amitől kevesebb lenne pl a szmog.
    Áttérhetnénk az elektromos és hybrid járművekre.
    Lehetne hatékonyabb a hulladék újra hasznosítás.
    És igen engem is zavar hogy a világ vagyonának a 99% a az emberiség 0,001% nak a tulajdonában van .Akiket nem érdekel ha rákos leszel te vagy a családod mert csak a profit a lényeg.
    De neked ez így van rendjén.
    Legyen szép napod.
  • 76.
    2017. 02. 27. 21:11
    +1... imádom a klasszikus régi vágású sci-fi írókat.
    Köszi az ajánlást.
  • 75.
    2017. 02. 27. 20:35
    Azt nem értem csak, hogy te hogy kerülsz ide ezzel a mentalitással? Ez egy viszonylag normális weboldal.
  • 74.
    2017. 02. 27. 12:45
    Igen, a tudósok elméleteket gyártanak, és megpróbálják tudományosan igazolni, ami nem feltétlenül jelenti azt hogy 100% hogy úgy van. De még mindig arra van a legnagyobb esély.
    Miért mi lenne igaz? Hogy a bolygó lapos, az űr nem létezik? Persze ezt is alá lehet támasztani érvekkel, csak a nagyrésze faszság és azon alapul hogy mindenki hazudik.
  • 73.
    2017. 02. 27. 12:38
    Hoppá, DDOS alatt vannak az ezoterikus oldalak vagy hogyan kerülsz ide ?
  • 72.
    2017. 02. 27. 12:22
    Azért jó lenne a hírt a maga értékén kezelni, hiszen a tudósok maguk ismerik el, hogy az univerzum alig 5%-át ismerik. A maradékot kitöltötték a fejükből kiszivárgott sötét anyaggal. Nobel díjat ért a téves elméletek efféle teoretikus pótlása, hogy igaznak hihessék azt a szerény 5%-ot. Semmi képünk a vélt elméletek alapján feltételezett állítólagos bolygókról, amelyek simán szétszabnák egymást, ha a hír igaz lenne. De a kormányzatoknál már rég rájöttek, hogy hasznosabb saját álfelfedezéseket (híreket) kreálni, mint az igaziakat folyton hiteltelenné tenni. Eztblátjuk minden nap mindenben.
  • 71.
    2017. 02. 27. 11:24
    Nem a kerdesre valaszolsz. De ha erdekel nekem tenyleg minden jo igy.
  • 70.
    2017. 02. 27. 11:06
    a te tudásoddal inkább hallgatni kellene, kérdezni és fejlődni, nem az észt osztani.
    Mert nincs.

    Ez jó tanács, jobb lesz neked is ha fejlődsz egy kicsit agyilag még.

    szellemileg és ismeretek terén is nagyon kezdőcske vagy

    kezdésnek ajánlom Youtube-n az Elon Musk nevű fickó dolgait

    ha nem tudsz angolul akkor ajánlom tanuljál meg sürgősen, kelleni fog ha tudni akarsz a világról
  • 69.
    2017. 02. 27. 07:18
    Gondolom csak ironizálsz
    Nem feltételezném hogy így a világ ahogy most működik jó neked.
  • 68.
    2017. 02. 27. 06:18
    @Kogeru:
    Az alufóliasisakos megjegyzésem önironikus is akart lenni, csak nem bástyáztam körül hangulatjelekkel.

    @ChoSimba:
    A legfontosabb körülményt ismerjük: technológiailag rendkívül fejlett idegen fajról van szó. Olyanról, amely más fajokat tud teremteni, sőt komplett ökoszisztémát. Egy ilyen faj számára biztos akadna kevésbé macerás módszer is a táplálékszerzésre, ezért ha a feltevés igaz, akkor más okot kell sejtenünk a dolog mögött. Talán fűszerállatok vagyunk nekik, vagy biorobotok, és az a programunk, hogy addig termeljünk szemetet a Földön, míg az számunkra lakhatatlanná, számukra pedig lakhatóvá nem válik. Talán rá vannak gyógyulva a kézműves műanyagra. Nem tudom.

    @Renhoek:
    Szerintem nagyobb eséllyel bukkanunk egy rég kihalt faj elárvult robotjaiba, mint hús-vér idegenekbe. Jó eséllyel ezek a lények legalább annyira idegen idegenek lesznek, mint az ariekai Gazdák China Miéville Konzulváros című regényében. (Ha esetleg kimaradt volna, akkor egy óvatos ajánlást engedélyezek magamnak. Az ajánlás a minőségnek szól (szinte fölfaltam a könyvet, annyira tetszett), a regény elvontsága viszont óvatosságra int, de fenébe vele: a Konzulváros egy kiválóan megírt, okosan szerkesztett, magvas, többrétegű, filozofikus sci-fi. Erősen ajánlott.)

    A tudományos felfedezések megítélésével kapcsolatos problémák abból fakadnak, hogy a művészet átmenetileg elfordult a kozmosztól, és csak mostanában kezd visszatalálni hozzá. Ez a finnyáskodás tartós kulturális károkat okozott, ami a jelenlegi közvéleményen is könnyedén tetten érhető.
    Így írt erről a különválásról Stanisław Lem 1970-ben:

    "
    A kulturális formákat és tartalmakat átformáló behatolás régebben erős volt, tehát a kozmoszról alkotott, vallási eredetű képek rányomták bélyegüket, jegyeiket a művészet különböző területeinek minden termékére. Amikor azonban a kutatás tárgyainak tulajdonjogát a vallástól átvette az empíria, ez az átengedés időben egybeesett azzal, hogy a művészet közönyössé vált a kozmosz problematikája iránt, ahogyan később a természet iránt is. Magyarázhatjuk ezt azzal, hogy a vallások kozmosza az ember kozmosza volt, s a művészetet elsősorban az ember foglalkoztatta és foglalkoztatja, amikor tehát a világegyetem "nem emberinek", emberen túlinak bizonyult, a művészet elfordult tőle.

    Eszerint a régebbi kulturális formációk magukévá tették a természetet, elvezették az emberhez, és az embert hozzá; a kettő tehát úgy "összekeveredett", hogy a művészet - témáiban, formailag, képeiben - nem maradhatott teljesen közömbös a kozmikus és természeti ügyek iránt. A modern kultúra azonban mintegy a technológia által teremtett burokban üldögél; és esetleg a technológiától veszi rossz néven ezt az állapotot, viszont általában igyekszik nem venni észre, hogy az ember - akár a múltban - ma sem szállhat ki a természettel - tehát végső soron a kozmosszal - folytatott életre-halálra menő játékából, és legföljebb rosszak lehetnek a technikai eszközök, amelyeket ebben a harcban fegyverként alkalmaz. Ám éppen az, ami a "burok" határain túl van, nem érdekli többé a művészetet.

    Így tulajdonképpen kívül esik a figyelem és az érdeklődés terén (...) annak tudata, hogy a kozmoszban vagyunk, s hogy létünk tartósságát ezen a bolygón csak a csillagfejlődés egyes stádiumainak időben hosszabb kiterjedése teszi lehetővé. Igaz, hogy ezt minden felvilágosult ember állítólag tudja, de ennek az ismeretnek nincs jószerivel semmiéle következménye. (...) a kozmosz nemcsak fogalmilag fenyegető számunkra, hanem tulajdonképpen el nem sajátított absztrakció. A világegyetem az emberek magánügye volt mindaddig, amíg Isten jelenlétének mintegy partikuláris megtestesülése volt vagy a Gondviselés egyik felénk fordított arca. Amikor a nem vallásos kulturális munka elkülönítette a tudományt mint különálló információs eszközt, hogy "ezekkel az ügyekkel foglalkozzék", akkor ezzel a megismerő jogkörrel együtt - terhes ballasztként - a tudományra ruházta mindazokat a gondolati implikációkat is, amelyek "a kozmosz problémájával kapcsolatban" egyáltalán fölmerülhetnek. Van valami szinte mágikus ebben a látszólag racionális munkamegosztásban; rejtett értelme ugyanis ez: ha a tudomány foglalkozik a kozmosszal, nekünk nyugtunk lehet "tőle"!

    (...) De tulajdonképpen miért van az, hogy művészileg megengedhetők voltak az Istennel való szerződések és viaskodások mint bizonyos "végső játék" ábrázolásai, amelybe egzisztenciálisan belekeveredtünk, viszont ugyanezen játék - amelyben változatlanul benne vagyunk - ábrázolása már nem művészi téma, mert a "partner" személytelen fenoménnek bizonyult?
    "

    Nem idézek többet, de a gondolatmenet talán ennyiből is követhető. A tudományos-fantasztikus irodalmat megbélyegezték, a kozmikus témát évtizedekre száműzték az úgynevezett magaskultúrából, ez leszüremkedett a tömegkultúrába (részben elutasításként, részben dacból és igénytelenségből giccsbe fordulásként), aztán csak csodálkozik az ember, hogy honnan bújt elő ennyi tudományellenes-oltásellenes-homeobogyós-laposföldhívő.

    (Elnézést a wall of textért.)
  • 67.
    2017. 02. 26. 22:27
    Milyen tényleges változásokra gondolsz? Mi nem jó most neked?
  • 66.
    2017. 02. 26. 22:22
    Holdbázis azért nincs, mert nem lenne értelme. Mi haszna lenne? Kőzetet már hoztunk onnan, szét is osztották az országok között, akkor meg? Nincs ott semmi, amiért érdemes lenne visszamenni.
  • 65.
    2017. 02. 26. 20:11
    Nem értem miért kell fikázni az ilyen és ehhez hasonló bejelentéseket.
    Először is ez egy mérnöki diadal amely jól tükrözi,hogy egyre messzebb látunk és abból is egyre többet.
    A megoldás szerintem nem az hogy az űrbe költözünk,mert lássuk be drága mulatság lenne amire csak azoknak az embereknek lenne pénze akik jelenleg is eldöntik hogy te szmogban és szemétben élj.
    Itt a földön kellene rendet teremteni,de nem USA módra,hanem tényleges változások kellenének mert így az egyetlen bizonyítottan élhető bolygó is élhetetlen lesz.Ehhez azonban a fejekben kéne rendet tenni (a pénz nem a te istened) mi is ami tényleg fontos.
    A cikkre visszakanyarodva pedig ahogy fejlődik a technika idővel úgy remélem egyre többet tudunk meg ezekről a bolygókról és a minket körülvevő univerzumról.
  • 64.
    2017. 02. 26. 18:05
    Számomra a legijesztőbb a Thingben lévő idegen volt. Ennél szerintem nehezebb kitalálni szörnyűbbet Amikor megfertőzte majd lemásolta az embereket, állatokat. Végül mindenféle szörnyű mutáns fejlődött ki belőlük... és nem lehetett tudni ki ember még.

    ... de elég ijesztőek a "türelmes" idegenek, akik képesek lennének hibernálva évszázezredeket utazni egy kis űrhajóban (ha nem lehetséges az FTL mégsem) így látogatva el a bolygókra.

    Egyébként valamelyik cikkben olvastam, hogy egy intelligens civilizációban nagyon hamar felmerül az android létforma, tehát minél kevesebb biológia alkatrész és minél több gépi.
    Ennek már jelen évtizedben is szinte kézzelfogható eredményei vannak és lesznek.
    Szóval biztos vagyok benne, hogy a jövő emberei csak kis részben lesznek biológiai létformák, ez a legkézenfekvőbb megoldás.
    Egyes vélemények szerint a világűr meghódítására teljesen alkalmatlanok a biológiai alapú élőlények és sokkal nagyobb az esélye egy replikáns gépi "életformának".

    Végtelen türelem, érzelmektől mentesen, mint félelem stb... sugárzásállóság, kvázi örök élet, csak energia és nyersanyag kell.

    Ezek kellenek egy bolygóközi civilizációhoz főleg. Nem egy halandó, sérülékeny, 50-100 éves távlatoknál messzebb nem látó faj. Ilyen formában teljesen alkalmatlanok vagyunk még egy Marsutazáshoz is szerintem. Viszont kibernetikus rendszerekkel már jóval kisebb a hibalehetőség is, le sem kell menni a bolygóra, csak távvezérléssel "érezzük" az android testet. Az interface alapjai megvannak, már van érző feedback-es protézis. Elég lenne csak az agyat és a gerincvelőt elvinni a hosszú útra egy life support chamberben. A többi lehet gép.
    Biztosan sokan vállalkoznának ilyen küldetésre.
  • 63.
    2017. 02. 26. 17:33
    Az a gond hogy olyan civilizáció is létezhet amely a legrosszabb rémálmainkban sem fordult elő és akkor megszívnánk egy találkozást de ez fordítva is igaz lehet.
  • 62.
    2017. 02. 26. 17:14
    A filmekben is USA-t támadják először az UFÓ-k, biztosan ezért

    Amúgy viccen kívül olyat el tudok képzelni, mint ami Predatorban volt. Egy szuperfejlett intelligencia és faj, ami kedvtelésből öl, csak a vadászat élvezetéért még sok évezreddel később is.

    Ez is egy érdekes kérdés, hogy mi emberek alapvetően nem egy ragadozó fajból fejlődtünk ki, de az evolúciós ösztönök ugyan úgy megmaradtak nálunk is. Sőt szerintem a mindennapjainkat, és a teljes civilizációt ezek az evolúciós drive-ok hajtják.

    Vajon évszázadok, százezredek múlva is meglesznek ezek az ősi ösztönök?

    A Predator szerű intelligenciák esetében könnyen lehet, hogy evolúciósan egy csúcsragadozó fajból fejlődtek tovább, ezért mondjuk 1 millió évvel később is ott van a genetikai anyagukban ez az ösztön - sőt erre büszkék is lehetnek, mivel ez teszi őket azzá a fajjá.
    Ahogy mi emberek sem szeretnénk genetikailag kigyomlálni pl az állatias szexuális és életbenmaradási ösztönöket. Maximum megtanultuk megzabolázni őket idővel. Ők ezt tudatos vadászattal és öléssel teszik, mondjuk a Föld bolygón.
  • 61.
    2017. 02. 26. 17:05
    Még nem híztunk elég nagyra.
    Szerintem a McDonalds egyértelműen az ő művük
  • 60.
    2017. 02. 26. 16:59
    Azért egy globális felmelegedés nem fog azonnal hatni, még ha kritikus pontot át is léptük.
    Még egy brutális népvándorlás India, Kína felől is maximum egy hatalmas népirtást és háborút eredményezne... Volt már olyan korszak, ahol feltehetőleg pár ezerre csökkent az emberi faj létszámat. Túléltük...Mindannyian testvérek vagyunk
    Az emberiség teljes kipusztulásához ennél jóval nagyobb gubanc kell. Mondjuk egy szupervulkán, vagy egy óriás aszteroida becsapódása már van ilyen szintű zűr, ami akár kiírthatja az utolsó embert is.

    Ilyen esetekre azért nem lenne rossz egy Marsi kolónia viszonylag élhető gravitációval, vízjéggel... vannak barlangrendszerek védve a kozmikus sugárzástól.
    Azért a Hold ilyenekben lehet sokkal kiszolgáltatottabb. Ott sem feltétlenül könnyebb az élet, bár egy bázist első körben ott lenne érdemes építeni, támogatva a későbbi utazásokat.
  • 59.
    2017. 02. 26. 14:36
    A jó bornak kora van, lehet a bolygóknak is


    + Lehet mikor elvisznek valakit, majd visszahozzák, az olyan mint mikor kóstolgatják a bort majd kiköpik Húde elkanyarodtunk.
  • 58.
    2017. 02. 26. 13:57
    Finomak vagyunk, hagynak elszaporodni és majd eljönnek betakarítani. Még nem érett túl a bolygó.
  • 57.
    2017. 02. 26. 13:41
    Ahogy nezem, nem egy ehes fajta. Siman varnak 10.000 evet ket kajalas kozott.
  • 56.
    2017. 02. 26. 12:03
    Valaki szólhatna a gazdának hogy a "csirkékének" kezd melegük lenni (meg elegük) és kapcsolják vissza a légkondit a légtisztítóval együtt.
  • 55.
    2017. 02. 26. 11:57
    Tegyük hozzá, hogy a legjobb tudásunk szerint. Nyilván a relativitás elmélet kijátszására gondoltam, ami jelenleg sci-fi. ... de a jövőben mondjuk egy egymillió éves faj már lehet képes lehet annyi energiát és anyagot összesűríteni, amivel manipulálható a téridő szövete. Mondjuk én még mindig nagyon pesszimista vagyok, még az alap replikálódó élet is lehet csak itt alakult ki az egész galaxisban. Annyira elképesztően lehetetlenségnek tűnik (és nem is ismerjük a pontos lépéseket), hogy a térgörbítő hajtóműnek nagyobb realitása van.
  • 54.
    2017. 02. 26. 11:40
    Alufólia, az Most eszembejutott a South Park játékból az alufólia sisakos hobó akit az űrhajón meglehetett találni Azért nem mondhatnám hogy megrögzött hívője vagyok az elméletnek hogy kaják vagyunk egy McSpaceben, de őszintén, ki lehet zárni? Sokat tudunk az univerzumról, mégis szinte semmit. Az is előfordulhat hogy mi vagyunk a legfejlettebb civilizáció, csak az univerzum korára tekintettel, a mi időnk megint csak semmi, így valószínűtlen. (Szerintem) Nyitott vagyok minden űr-elmélettel szemben, na jó kicsit kevésbé tudom elfogadni hogy a föld lapos és az űr az csak oda van vetítve
  • 53.
    2017. 02. 26. 11:31
    Nem tudhatjuk mennyire körülményes, mert nem ismerjük a körülményeket.
  • 52.
    2017. 02. 26. 11:02
    @Kogeru, @ChoSimba:

    Nem túl körülményes módja ez a táplálkozásnak?

    Ha mégis egy magasan fejlett, gasztroőrült idegen fajjal állunk szemben, az egy újabb paradoxonhoz vezet el bennünket: miért nem fogyasztják az embert tisztességgel?
    A lehetséges válaszok:
    - több bolygón is tenyésztenek bennünket
    - titokban vágnak
    - kis mennyiségben fogyasztanak, ételízesítőként
    - még nem értünk meg a vágásra: a szingularitás küszöbén jönnek majd értünk
    - elromlott az ízünk
    - a miénkhez képest extrém lassú az emésztésük
    - gyönyörkésleltetők
    - vegetáriánusok lettek
    - kihaltak, alszanak, elköltöztek vagy elhülyültek
    - más dolguk akadt
    - egyéb, ismeretlen körülmény miatt

    Fene tudja. Vajon az alufóliasisakos versenyzők is így kezdték?
  • 51.
    2017. 02. 26. 10:38
    Pont mint egy csirkefarm Még kiderül tényleg tripodok vannak elásva, aka alien kombájnok
  • 50.
    2017. 02. 26. 09:52
    Vagy egyenesen ők hoztak létre vagy formáltak minket, mondhatni háziasítottak.
    A cél az volt, hogy beavatkozás nélkül is belakjuk a bolygót, elszaporodjunk, hogy később lehessen "aratni".
    Az értelmi képességeinket limitálták, hogy azért elszökni ne tudjunk a rendszerből.
    Vicces lenne

    Egyébként persze hogy emberi léptékkel és ésszel gondolkodunk. Mi mással kellene ? Illetve lehet, de azt hívják scifi-nek
  • 49.
    2017. 02. 26. 09:43
    Miért én mit írtam? Az összes pont amit felsoroltál, hatalmas mérnöki eredmény. Nem vitatja senki. A felfedezés nagysága ami mindenhol be lett harangozva viszont nem. Bulvár.
  • 48.
    2017. 02. 26. 08:40
    Egyébként ez mekkora középsőuj lenne az emberiségnek ha bármilyen próbálkozás ellenére az értelmi szint alsó-közép kategóriájába tartozunánk univerzum mértékkel. Mi akik képesek voltunk meghódítani egy egész bolygót, uralmunk alá hajtva állatokat, természetet (már ahogy, ugye.) és mégis a nagy csillagközi civilizációknak a szemében állatok lennénk (remélhetőleg házimacska és nem hízásra nevelt sertés). Még az is lehet, több ezer évig élő fajok is vannak, halmozni tudják a tudást, és előre eltervezett kajafarm vagyunk. Ezért érdekes az univerzum, mert minden amit tudunk azt a saját szempontunk alapján gondoljuk, emberi léptékkel.
  • 47.
    2017. 02. 26. 07:30
    "Olyasmiben azért ne gondolkodjon senki hogy az ember más bolygón is megvetheti a lábát. Nem lehetséges."

    Elvi akadályról nem tudok, és amíg ez az állapot fennáll, addig kénytelen vagyok lehetségesnek gondolni. Technikai nehézségeket soroltál fel, azokat meg lehet oldani. Talán logikus lenne először autonóm robotokat küldeni, akik érkezés után bevackolják magukat egy védett helyre (vagy ha ilyen nincs, ásnak egy gödröt), aztán beüzemelik a magukkal hozott 3D printereket, amikkel további 3D printereket és robotokat gyártanak, majd bányásznak, gyűjtögetnek, építenek, urambocsá terraformálnak.

    A Föld elhagyását viszont jogosítványhoz kötném. Amit ezen a bolygón össze tetszettünk hozni kollektíve, az leírhatatlanul gyalázatos. Ezt a mocskot nem feltétlenül szükséges exportálni tisztességben megöregedett aszteroidákra, holdakra, bolygókra, úgy egyáltalán sehová. A kozmosz jól elvan a magunkfajta sápatagok nélkül is. Én a Fermi-paradoxonra adott elméleti magyarázatok közül az Állatkert-hipotézist tartom a legvalószínűbbnek: vannak idegen civilizációk, csak nem állnak szóba velünk.

    Ha tényleg állatkertben vagyunk, akkor egy lövésünk marad csak: a szingularitás. Aztán persze az is lehetséges, hogy a szerves életből csak látszat civilizációk fakadhatnak, és barbárok maradunk, míg világ a világ.
  • 46.
    2017. 02. 26. 05:10
    vagy akár mert ezidáig nem sikerült fénynél gyorsabban utazni.
    A fénynél nem lehet gyorsabban utazni de tegyük fel hogy sikerülne elérni a fénysebesség háromszorosát a űrben levő távolságokhoz az még mindig lepkefing és féreglyuk baromságot meg hagyjuk.Ez nem jelenti hogy nem kell kutatni az űrt csak a fantazmagóriákat kell mellőzni és két lábbal a földön közlekedni, a holdon 50 éve jártunk és még mindig nincs egy holdbázis pedig itt van egy köpésre erre egyesek Marsi utazásról álmodnak 10-20 éven belül.....
  • 45.
    2017. 02. 26. 02:40
    Szerintem vagy 10-en leírtuk, miért van jelentősége. Utoljára: 1. Ilyen rendszert még nem találtak soha. 2. A Föld méretű kőzetbolygók kimutatása lakható zónában egész más kategória, mint amiről beszélsz. Ezek észlelése eszméletlen nehéz... 3. Mivel ezen ritkaságból egyszerre több is van, ez már jó alapot nyújthat a James Webb légkör analízisre. Ha pedig sikerülne a légkör alapján kimutatni bármilyen közvetett bizonyítékát az életnek, az az emberiség legnagyobb felfedezése lenne. Ugyanakkor ijesztő is lenne, hogy gyakori az élet, ám mégsincsenek nagy csillagközi civilizációk. Vagy mert kipusztítják magukat bolygónként, vagy akár mert ezidáig nem sikerült fénynél gyorsabban utazni.
  • 44.
    2017. 02. 26. 01:50
    Te meg azt nem érted, hogy reális időn belül ez a nagy "breaking" csak egy a sok bolygó felfedezés közül, aminek semmi jelentősége nincs és nem lesz az emberiségre nézve. A mérnöki munkát leszámítva.
  • 43.
    2017. 02. 26. 01:40
    Olyasmiben azért ne gondolkodjon senki hogy az ember más bolygón is megvetheti a lábát. Nem lehetséges. Egyrészt brutálisan nagyok a távolságok, másrészt felküldenek 20 embert, nem tudnának mihez kezdeni, egykét űrjárművel nem lehet annyi élelmet és vizet eljuttatni folyamatosan ilyen távolságokra hogy az elég legyen, mert tudomásom szerint nem találtak még olyan bolygót ahol ez a két fő dolog rendelkezésre állna. Harmadrészt nem olyan egyszerű dolog ez, még ha többezer embert is el tudnának juttatni egy idegen bolygóra, maximum egy lyukat tudnának fúrni, mivel lehetetlen építésre, termelésre szolgáló eszközöket a levegőbe repíteni, még itt a földön egy lakatlan szigeten sem tudnának mihez kezdeni. Tehát nem olyan egyszerű dolog ez mint a scifi filmekben. Ahhoz hogy ott a helyszínen állítsanak elő, építsenek mindenféle alapanyagot, személyenként rohadt nagy tudásra, már helyben lévő technikai feltételekre és nagyon sok időre lenne szükség. Egyszóval nincs ilyesmire esély.
  • 42.
    2017. 02. 25. 23:26
    Eléneklem én elvtárs.. de csak ha a maradi nyomorékok lógni fognak.
  • 41.
    2017. 02. 25. 23:11
    Elmagyaráztam szájbarágósan és mégsem érted... Ennyit erről...
  • 40.
    2017. 02. 25. 22:47
    Elvtarsak, most alljunk fel es enekeljuk el kozosen az Internacionalet!
  • 39.
    2017. 02. 25. 21:53
    Nem az exobolygók figyelgetésével van baj, de maradjon reális a kutatás, és ne 40 fényévnyire keressenek már.
  • 38.
    2017. 02. 25. 20:43
    Áhhh... mindig csak a pénz...
    Amíg itt a földön mindenki a "pénz" nevű játékot játssza, addig itt semmi változás, nagy előrelépés nem lesz.
    Nem értem, hogy a nagy többségnek miért nem tűnik fel, hogy a pénz nincs összeköttetésben semmivel. Nem függ tőle semmi.
    A kutatáshoz, gyártáshoz minden rendelkezésre áll. A földön lévő nyersanyagok, tudósok mennyisége nem függ a pénztől.
    A pénz arra jó, hogy szándékosan elpazaroljuk a föld véges nyersanyagkészletét, mert ugye szándékosan gyártunk szart, szar technológiával, hogy akinek kevesebb a pénze, az is tudjon venni valamit.
    Ha a pénzt kivesszük a képletből, akkor máris az elérhető legjobb technológiával gyártunk az elérhető legjobb termékeket, mindezt a lehető legkevesebb nyersanyag felhasználással.
    A kutatáshoz tudósok kellenek, nem pénz...
    Eddig úgy néz ki, túléltük az e=m*c2 -et. A következő lépcsőfoknak a pénz eltűnésének kell lennie. Jó nagy lépcsőfok...
  • 37.
    2017. 02. 25. 20:18
    Könyörgöm, ne kapcsoljuk már állandóan össze a más bolygókra való elutazást az emberiség szükségszerű költözését a Földről. A Földnek semmi baja, még nagyon sokáig jó lesz nekünk. Nem ezért kell más bolygókra elutazni, hanem azért, hogy tapasztalatot gyűjtsünk és hogy meghaladjuk az emberiség korábban felállított rekordjait. Mert mindig van hova fejlődni. Az ember pont ettől ember, hogy ha valamit elért akkor már azt nézi, hogy hova lehet tovább fejlődni. És ezt a fejlődést nem lehet pénzben mérni, és nem azért kell fejlődni, hogy Hülyepistikének legyen majd bugyiröntgen applikációja az Iphone 15-ben. Az csak egy kellemes melléktermék, de nem ez a fő irány.
  • 36.
    2017. 02. 25. 19:32
    Egy uj felmeres szerint jelenleg 3000-6000 Milliard Forint eleg volna egy allando, nagyreszt onfenntarto Holdbazis megepitesehez es uzemeltetesehez. Ez kb annyi, mint amennyibe a budapesti olimpia kerult volna a osszesen. Arra ugy tunik lett volna penz.
  • 35.
    2017. 02. 25. 19:23
    De most a pénzel jössz, mikor előbb még szórtad itt a hülyeséget, hogy miért nem lehetséges.
  • 34.
    2017. 02. 25. 19:20
    Látom nem csak én akadtam ki rajta
    Cathaya: És még annyit, hogy miért is akarná valaki elhagyni egyelőre? Mennyi is oda az út? 30-40 év? 60-70 évesen még visszafele akarnál utazni a Földre?
    Amúgy ha van ki vállalkozik rá, miért ne? Fáj neked? Nem a te pénzedet költik rá. (Amúgy én azt se bánnám ha a kis kormányunk ilyenekre költene, de nincs ennyi pénzünk )
  • 33.
    2017. 02. 25. 19:18
    Ezek csal álmok amiket senki sem fog szponzorálni, a holdrászállás óta hányszor tértünk vissza?? Nincs is miről beszelni, tudjatok mennyibe kerül 10 tonna felszerelés felküldése az űrbe, a Marsra hány száz tonnát kellene eljuttatni és milyen áron, álomvilágban éltek gyerekek, magyar csillagász mondta hogy 40 éven belül még az sem várható hogy valaki csak megkerüli a Marsot és visszatér egy leszállás időpontját meg sem tudták tippelni.
  • 32.
    2017. 02. 25. 18:55
    Ez a sok felnagyitott feligazsag egy rovid kommentben utos.

    A marsi gravitacio 38%-a foldinek. Ez a holdi 2x-ese es onnan gond nelkul felszalltak a kompok egy meglepoen kicsi hajtomuvel.

    A sugarzas tenyleg nagyobb, mint a foldon, de azert 3 percnel tovabb tulelheto. A holdraszallas sem 3 percig tartott, az urhajoban sima ruhaban voltak, megis tuleltek. Ha besetalsz egy atomreaktor kozepebe poloban meg shortban es megeszel egy kanal futoanyagot, akkor sem halsz meg 3 perc alatt. A sugarbetegseg elso tunetek fognak percek alatt jelentkezni
    Spec oltozek nelkul nem a sugarzas ol meg 3 perc alatt a Marson, hanem az oxigen hianya.

    A talaj a holdon is karos az egeszsegre. Az urhajosok abba sem haltak bele.

    A Marson hatalmas viharok vannak, de mivel a legkor eleg ritka, a hatasok eltorpulnek egy foldi viharhoz kepest. A marsi vihar nem fogja feldonteni a raketat, meg elsoporni a bazist mint a filmekben.

    Mindemellett a sugarvedelem kiemelten fontos, de nem megoldhatatlan feladat. Gyorsabb urhajo kell.
    A szkafander is fontos. Anelkul nem lehet a felszinen letezni.
    A szkafander tisztitasa is kiemelten fontos, mivel a bazisra bejuto por tudokarosodast okozhat, mint az azbeszt pl.

    Haszon? Fejlett ur infrastruktura, joval olcsobban elerheto ur. Gyors, vedett urhajok. Olcson es kornyezet szennyezes nelkul kitermelheto nyersanyagok.
    Pelda: A hidrogen-oxigen uzemanyag cella pl 100% kornyezetbarat es egyszeruen toltheto. A gond az, hogy platina katalizator kell hozza, ami ritka es emiatt draga. Ha talalnak az urben egy nagy platina forrast, kidobhatnank a litium akksikat az autokbol es mind jarhatna ilyen uzemanyag cellaval. Gondolom nem kell ecsetelni a kipufogogaz mentes let elonyeit.
  • 31.
    2017. 02. 25. 18:36
    >nincs légköre de nem is lehet mert mágneses pajzsa sincs

    B+ tényleg utánanézhetnél mielőtt fröcsögni kezdesz. A Marsnak van légköre, amely légfőképp csak sűrűségben (és így nyomásban) tér el a Földitől, ha az összetételét nem vesszük figyelembe, az pedig egy űrruhás embernek nem hiszem hogy olyan nagy problémát okozna. A sugárzást pedig nem igaz, hogy ne lehessen megoldani egy megfelelő öltözékkel.

    >óriási a sugárzás

    A Holdon is az. Ha jól tudom az Apollo-11 legénysége sem rákban halt meg. Van rá mód hogy ne dögöljünk bele.

    >kb. 3 percet bírna ki valaki speciális védőruha nélkül

    Miért mászkálna valaki a Marson védőruha nélkül? A Martian nem egy dokumentumfilm volt, nem kell komolyan venni.

    >hatalmas a gravitáció

    Hahh, ez jó...
    A Marsról van szó, nem a Jupiterről.

    >elhagyni egyelőre senki sem tudja

    A Mars felszíni gravitációja a Holdénak durván kétszerese, ami igazán nem megerőltető egy erre a célra legyártott űreszköz számára.

    >mérgező a talaj

    1. Tudtommal az űrhajósok mintavételnél nem a nyelvüket használják majd

    2. A leendő bázisra való belépéskor a toxikus anyagok űrruháról való éltávolítása nem egy bonyolult művelet, ez is megoldható, csináltunk már hasonló "fertőtlenítést" korábban máshol is. Nem értem ez miért akadály.

    >hatalmas viharok vannak

    Előbb még azt mondod nincs légköre, most meg már a viharokkal jössz?
    Egy vihart nem csak a szélsebesség alapján jellemzünk. Mivel a Mars gravitációja a Földének kicsit több mint harmada, így a légkör, ahogy azt már korábban említettem, sokkal de sokkal kisebb sűrűségű. Példának okáért ez az amit a Martian félrereprezentált. Egy Marsi vihar korántsem képes olyan pusztítást véghezvinni mint egy azonos sebességű Földi légmozgás. Ami sebességet itt a Földön orkánnak érzékelsz, az a Marson kellemes nyári fuvallat.

    >nagyon messze van az utazás

    Ennyi erővel akár meg is dögölhetünk a saját naprendszerünkön belül.
    Ha túl akarunk élni, két választásunk van: Vagy kifejlesztünk egy jobb közlekedési technológiát, vagy a jelenlegi technológiával indítjuk útnak a kolóniát és felkészülünk a hosszú útra. Ez nem kedvtelés kérdése, itt szükségszerűségekről van szó.

    >rendkívüli terhet jelentene az embereknek

    Nem tudom itt most pontosan kikre gondolsz. Ha a földön maradókra gondolsz, akkor ez teljesen alaptalan. Anyagi szempontból legalábbis biztosan. Maguknak az asztronautáknak pedig persze hogy az, de senki nem is várja másképp. A holdraszállás sem volt leányálom, ez viszont már a túlélésünkért megy.

    >ez csak pár dolog a sok közül

    Akkor kérek még érveket, de a jobbik fajtából, mert ezek egyelőre nagyon gyengék.

    >szerinted hogyan és minek kellene ilyen helyen bárkinek is szenvedni és milyen haszna lene ebből bárkinek is.

    1. Annak aki erre vállalkozik

    2. Az emberiség nagyban profitálna egy fenntartható Marsbázisból, már pusztán abból a tényből kifolyólag, hogy interplanetáris civilizációvá válnánk, megnövelve a túlélési esélyeinket.

    Remélem elég tisztán fogalmaztam, nincs sok kedvem az egészet újra leírni, így kérlek próbáld meg elsőre megérteni.
  • 30.
    2017. 02. 25. 17:47
    Mondtam én, hogy szerintem megéri? Viszont te is csak az érzelmeid alapján ítéled meg. Nem láttam a költségvetést például, hiszen ezek helyezik kontextusba a témát. Mennyibe kerül mondjuk a korrupció által eltapsolt pénzekhez képest egy ilyen teljesítmény? Viszont semmi sem fekete-fehér. Nem is gondolom, hogy ezt mi eldönthetnénk egyértelműen. A Hold meghódításának mi értelme volt? Sajnos tudom a választ, csak és kizárólag az oroszok és a hidegháború. Közel sem az emberiség felfedezésvágya, egy olyan dolog ami az emberiség nagyságát hirdeti. Szóval egy ilyen téma mérlegelése nem annyiból áll, hogy az érzelmek alapján gondolkozunk. Rengeteg nehézség, ugyanakkor közvetlen és közvetett haszon is származik belőle... a járulékos technológiai kihívás és eszközöktől kezdve - az emberiség kollektív "kirajzása" az űrbe. Természetesen még messze vagyunk és előbb a rakétatechnológiát kéne fejleszteni nagymértékben.
  • 29.
    2017. 02. 25. 17:26
    Hogyan akarod kolonizálni a Marsot, nincs légköre de nem is lehet mert mágneses pajzsa sincs, óriási a sugárzás kb. 3 percet bírna ki valaki speciális védőruha nélkül, hatalmas a gravitáció így elhagyni egyelőre senki sem tudja hogyan lehetne esszerű keretek között, mérgező a talaj, hatalmas viharok vannak, nagyon messze van az utazás rendkívüli terhet jelentene az embereknek, ez csak pár dolog a sok közül, szerinted hogyan és minek kellene ilyen helyen bárkinek is szenvedni és milyen haszna lene ebből bárkinek is.
  • 28.
    2017. 02. 25. 15:43
    Egyébként tényleg csak kíváncsiságból, pro-kontra érvek a Mars-utazáshoz?
    Esetleg egy középtávoli jövőben, egy önfenntartó marsi kolónia létréhozásához...

    Nem csak saját gondolatok, hogy a Mars egy poros szar hely, hanem gazdasági érvek, haszon az emberiségnek, kockázatok stb...
  • 27.
    2017. 02. 25. 15:37
    http://www.businessinsider.com/the-us-defense-budget-is-massive-2015-8

    Nem nehéz kiszámolni, hogy mennyibe került eddig a NASA költségvetés 60 éve, egy évnyi defense költség.


    http://www.upworthy.com/defense-budget-1t-50-years-of-nasa-budgets-800b-chart-of-this-ridiculous-dispari

    Csak azt mondom, ehhez képest a tudományos programok eltörpülnek, mégis véres szájjal fogják megszüntetni őket, mert exobolygók figyelgetésé kinek hasznos? Az egyszerű munkások mit fognak ebből profitálni?
  • 26.
    2017. 02. 25. 15:28
    Nem egészen így működik, ha mindenki leszerelné a fegyvereket akkor lehetne spórolni csak ugye jelenleg ez lehetetlen mivel a harc az erőforrások birtoklásáért megy a legjobb az lenne ha a fegyverek is megszűnnének de az ilyen felesleges Marsi túrák is, attól még kutatásra lehetne költeni de ésszerűen.
  • 25.
    2017. 02. 25. 15:09
    Érvek? Csak kíváncsi vagyok, mondjuk mivel jobb az emberiségnek egy F35 kifejlesztése és fenntartása - a végtelen mennyiségű hadikiadással ami mellett a NASA kb uzsonnapénzt kap így is. + a baj az, hogy nem tudományos alapon fogják lelőni a projecteket és a pályázati pénzeket, hanem populista államérdekek alapján. Mondjuk nem várhatunk mást, ha climate change tagadó politikusokat tolnak be a döntéshozásba. A "népnek" a tagadás a legfontosabb. Legyen szénerőművi meló, pörögjön a gazdaság stb... az hogy mi lesz 10-20-50 év múlva, kit érdekel?
  • 24.
    2017. 02. 25. 14:51
    Nem csoda hogy Trump rendet vág közöttük mivel a Mars utazás szín tiszta pénzkidobás, vagy pénzmosás???
  • 23.
    2017. 02. 25. 14:36
    Ja, a kutatási pénzekről szóló legfrissebb infóim szerint, kb még két évig pörögnek maximumra az Obama pályázatok, aztán vége... Nem csak a NASA lesz megnyírbálva, hanem kb minden tudományos pénzcsap... Viccelődött is a főnök, ha elfogynak a kutatási pénzek akkor átállunk katonai drónokra :) Szomorú, de valószínűleg az első feltétel a haszonelvűség lesz, és nem a megismerés.
  • 22.
    2017. 02. 25. 08:00
    Tegyük hozzá,hogy sajnos...
  • 21.
    2017. 02. 25. 02:12
    Milyen okoskodás? A cikkből idéztem a 30 évre visszamenőleg felfedezett bolygók számát. Ezt vetítettem le az egyszerűség kedvéért heti 2.2re, hogy érzékeltessem a "felfedezés nagyságát." Nem tudom miért magyarázod ilyen szájbarágósan, épeszű ember tudja, hogy végtelen számú égitestet feltételezve biztosan van élet máshol is. Viszont a nagy felfedezés csak egy sor "lehet még ha-ból" áll. Eddig is fedeztek bolygókat jó pozícióban a csillaguktól nem értem mire a nagy felhajtás, főleg hogy 40 fényévre van. Szondát nem juttatunk el oda nemhogy az ottani élettel foglalkozzunk...
  • 20.
    2017. 02. 25. 01:45
    Egy kis érdekesség a hogyanra: "A NASA tervezett New Worlds programja egy különleges alakú műholddal kitakarna egy-egy csillagot, a csillag és egy űrtávcső közé manőverezve, és helyzetét ott pontosan tartva, amely így lehetővé tenné, hogy a másik űrtávcső a csillag körül keringő exobolygókat észlelje. A program megvalósítását elsősorban a James Webb űrtávcsőhöz kötődően tervezik, amely műszerezve lesz a helyi atmoszféra analizálására is és élet jelenlétét jelezheti."
  • 19.
    2017. 02. 25. 01:26
    Ha lesznek valid mérések a légkörről, egy kvázi láthatatlan objektumról, az számomra elképesztő áttörés lesz. A Webb a legzseniálisabb cső lesz, amit ember valaha csinált... Már várom 2018-at :) Egy-két éve biztosan sci-finek gondoltam volna, hogy bármifále infónk lesz a csillag intenzitáscsökkenésén kívül...
  • 18.
    2017. 02. 24. 22:53
    Elolvastad te a cikket, vagy eljutottál a címig és egyből jöttél okoskodni?

    Vázlatosan leírom mi az átlag 2,2 heti felfedezés mellett ebben a "csodás"

    Egyszerre találtak 7db kőzetbolygót, egy olyan törpe körül ami alig nagyobb mint a Jupiter, és hogy ebből a hétből 3 lakható zónán belül van. Ha a kötött keringési pályát is figyelembe vesszük akkor van egy sáv ahol még akár élet is kialakulhatott (még várjuk az atmoszféráról az infókat, de ezt majd elvileg a Webb fogja jövőre megmutatni), bár a szabálytalan keringési idő, és a brutálisan random árapály jelenség megnehezíti a dolgot, de amilyen extremofil lényeket találni a földön simán összejöhetett ott is valami.

    Na ez az ami "csodás", és "nagy szám" ebben a felfedezésben.
  • 17.
    2017. 02. 24. 20:07
    Dragabb volna. Ha darabonkent 1 Ft-al emeli a 100.000 Ft-os eloallitasi arat a kornyezetbarat modszer, a cegvezetot nem fogja erdekelni.

    A golyon kivul sajnos nincs olyan varazslat, ami az ilyen kapzsi es hulye emberekbol kornyezettudatosakat csinal. Az emberek alap termeszetet csak valami elementalis valtozas tudja modositani. Mondjuk egy atomhaboru vagy valami brutalis meretu kornyezeti katasztrof valoszinu megtenne a hatasat, de azert en ezt elkerulnem ha van ra mod.

    Innentol kezdve viszont csak elore menekulhetunk, ami az urkutatas.
  • 16.
    2017. 02. 24. 17:11
    Amúgy az alapkutatással (főleg aminek nincs közvetlen "haszna" ) is pont ez a baj, baromi nehéz támogatást szerezni rá, mert már nagyon kevés mérföldkőnek számító áttörést lehet hozni. Ami van az is apró lépés kb, mégis ugyan annyiba /vagy sokkal többe kerül minden mint régen, amikor rengeteg nagy felfedezés volt.

    Az, hogy az újságírók hogyan csavarják ki az eredményeket, valami csodának beállítva... az hadd ne legyen már a tudomány hibája. Sajnos az olvasó képtelen különbséget tenni egy újságcikk és egy valódi publikáció között.

    Egyébként én sem értem mi a fikázás oka...

    Ilyen rendszert soha azelőtt nem sikerült megfigyelni... és ha több ilyet találunk, az alapjaiban változtatja meg a naprendszerek fejlődéséről kialakult képet.
    Nemrégen még semmi bizonyíték nem állt rendelkezésre az exobolygók létezésére egyáltalán, nem hogy gyakoriság és infók a bolygókról...
  • 15.
    2017. 02. 24. 16:57
    Pont azért kell minden felfedezést a lehető legjobban reklámozni, mert másképp nem kapnak pénzt. Sajnos kevés a nagy látványos projekt, mint a Hubble, vagy az űrsikló. Ennek pedig megint csak az az oka, hogy nem kapnak elég pénzt, illetve a politikusoknak túl nagy beleszólása van a dolgaikba.
    Másrész azért nem hallassz ezekről a dolgokról többet, mert nincs mint mondani róla, ha te magad nem vagy tudós. Ha felfedeznek valamit, arról van egy rövid cikk amit az átlag halandóknak is érdekes lehet, a többi része viszont egy tonna nyers adat, ami a csilagászoknak nagyon érdekes és hasznos, de neked nem jelent semmit.
    Ez nem olyan dolog, hoyg a felfedezésből 1 éven belül benne van az új almás telefonban. A NASA felfedezéseink többsége a természet jobb megértéséről szól, nem technológiai fejlesztésről. Dolgoznak persze konkrét technológiákon is, de ezek is általában a határok feszegetéséről szólnak, nem olyanok amik egyhamar konkrét termékbe kerülnének.
    Az autógyárak is rendszeresen készítenek kísérleti járműveket és koncepciókat, amikből soha nem lesz termék, viszont a velük szerzett tapasztalat felhasználható a későbbi generációk fejlesztésénél.
  • 14.
    2017. 02. 24. 16:46
    Na ennyi internet nekem elég volt mára. Az ilyen emberek a legbutábbak, megszállottan hisz valamiben, de egy ilyen mesterséges kép is nagyobb bizonyíték, mint amikkel ő rendelkezik.
  • 13.
    2017. 02. 24. 16:02
    En az ilyen hirekre mindig az uj akku es a rakkutatas eredmenyeit mondom.
    Ugyanez, nagy attores, 2 ev mulva megvaltoztat mindent, kozben meg 5. eve semmi.
  • 12.
    2017. 02. 24. 16:01
    Ha azt vesszuk, hogy 20 ev alatt fedeztek fel 3457 egitestet, az heti 3.3 bolygo.
    Ha maradunk a cikkben levo 30 evnel, az is heti 2.2.

    Nem ertem miert olyan nagy felfedezes ez, az emlitett mernoki teljesitmenyt leszamitva.
    Random odairanyitottak a teleszkopot es megneztek, van-e elteres/van-e bolygo.
    Eztel lehet jatszani akarmelyik random csillaggal.
  • 11.
    2017. 02. 24. 15:58
    Szerintem a Nasa is átment bulvár színvonalba, minden hónapban megtalálják a nagy bejelenteni valót már 3 éve. Utána pedig az életbe nem hallani róluk többet. Nem is csoda hogy az új elnök egyes részlegeinek bezárásán gondolkodik.
  • 10.
    2017. 02. 24. 14:31
    Az űripar, és más bolygók kolonizálása nem a környezetszennyezésre megoldás.
    Már szinte mindent meg tudnánk oldani környezetbarát módon, és még drágább se lenne feltétlenül. A fő akadály az, hogy pár nagyon befojásos ember iszonyatosan sok pénzt keres a régi szennyező technológiákkal (pl. szén, olaj, földgáz).

    Azért lenne fontos a Földön kívül is önellátó kolóniákat alapítani, hogy ha bármi globális katasztrófa történik, az ne jelentse automatikusan a civilizációnk végét is.
  • 9.
    2017. 02. 24. 12:59
    Szerintem nem jogos a fikázás. Ez egy nagy felfedezés, akárhogy is nézem.
  • 8.
    2017. 02. 24. 12:00
    Egyébként meg B tervnek ott a Mars és néhány kisebb hold a gázóriások körül. Ezeken megtelepedhet a fajunk kis kolóniákban... Gyötrelmesen nehéz ezeken a helyeken az élet, de az ember mindig kíváncsi volt annyira, hogy egyesek vállalják ezt a kockázatot.

    ...és akkor statisztikailag jöhet bármilyen aszteroida vagy atomtámadás, ezekből a kis kolóniákból vissza tudunk települni a Földre.
  • 7.
    2017. 02. 24. 11:55
    ... Sohasem értettem az exobolygó kutatásnak mi köze van a Föld és az emberiség kipusztulásához?

    Ez egy zseniális mérnöki teljesítmény, hiszen elképeszően kicsi intenzitáskülönbségeket is tudunk mérni. Mintha távcsővel néznél egy másik város ablakában lévő TV egy pixelének változására. Ez elsősorban az Univerzumról alkotott képünk formálásáról szól, hiszen végre a csillagászok kezében valós bizonyítékok vannak a bolygók létezéséről.

    Hawking és az "őrült tudósok" szerintem semmit nem ígértek a fénynél gyorsabb utazásról, és hogy ezeket a bolygókat hamarosan meghódítjuk.
    Az, hogy a távoli jövőben az emberiség, vagy egy hasonló civilizáció mire lehet képes, arról lehet álmodozni.

    Cathaya, nem értem az összefüggést, hogy mitől lesz rosszabb a földnek és a környezetvédelemnek, ha egyre több bizonyítékot találunk exobolygókra lakható zónában?

    Többek között az is egy izgalmas kérdés, hogyha pontosan ezeket a bolygókat kezdjük figyelni a rádióteleszkópokkal. Lehet így több esélyünk van megtalálni egy intelligens fajt (amiben én kicsit kétkedek a nagy számok ellenére... az az eshetőség is valós lehet, hogy az egész galaxisban egyedül vagyunk, és más bolygókon csak primitív (vagy önpusztított) élet létezik ebben a pillanatban.
  • 6.
    2017. 02. 24. 11:52
    Mindeközben...

    https://www.youtube.com/watch?v=dZj3BmLBrhY

    Vallásos laposföld-hívő és bibliabubus.

    "Az emberek soha nem jutnak ki az űrbe mert az nem létezik..."
  • 5.
    2017. 02. 24. 10:34
    Még a fénysebességtől is nagyon messze vagyunk pedig jóval több kellene egy hatékony űrutazáshoz tehát egy ilyen bolygóra nem holnap fogunk eljutni, a másik hogy ezek a bolygók is valószínűleg élhetetlenek lennének az ember számára mar csak azért is mert kicsi az esély hogy légkörrel is rendelkeznek, inkább tudomásul kellene venni hogy a Föld nem egy albérlet ahonnan el lehet költözni ha lelaktuk.
  • 4.
    2017. 02. 24. 10:30
    Ha tetszik, ha nem , a jelenlegi civilizacio tulelesenek a kulcsa az urben van. A masik lehetoseg, hogy az egesz civilizacio megsemmisul az emberiseg 90%-aval egyutt.

    A gond nem az, hogy nincs eleg hely, hogy hazakat huzzunk fel. A gond az, hogy minden elerheto erofurrast felemesztunk, a salakanyagot meg a feszkunkbe uritjuk. Kina, meg a tengerfenek gyalog messze van, de akkor is kozos a bioszferaba tartozik. Amit oda uritunk, annak a mergezo hatasa elobb utobb eler hozzank.

    A megoldas az, hogy abbahagyjuk a feszekbe szarast es kibovitjuk az eroforrasaink koret. A Naprendszerben is kb vegtelen mennyisegu nyersanyag talalhato szetszorva. Hely meg annyi van, hogy az univerzum megsemmisuleseig szorhatnak bele a szemetet es akkor sem telne meg 0.000000001%-ig sem.

    Ha az urben banyasszuk ki a nyersanyagokat es ott allitjuk elo a a dolgokat, akkor a gyartaskor eloallo szennyezodes is ott fog keletkezni, nem pedig a Foldon. Ha a mezogazdasag nagy reszet is ki tudnak telepiteni, akkor nem volna szukseg tobbe erdoirtasra. A termeszet visszallhatna a sok szaz evvel ezelotti allapotokra.

  • 3.
    2017. 02. 24. 09:51


    Ezután a bejelentés után ez a kép nem is tűnik akkora baromságnak...
  • 2.
    2017. 02. 24. 09:35
    "Most valami olyasmire kellene rafekudni, ami lehetove teszi, hogy az emberiseg kipusztulasa elott elmenjen a kozeli rendszerekbe."

    mert a bulvártudomány, félig őrült tudósok (hawking), meg hazug üzenettel rendelkező filmek (csillagok közt) ezt sugallják?

    valójában a tundrán, a sivatagokban, az óceánon és a sarkkörökön is több millió %-al könnyebb élet lehetséges az embernek, mint bármilyen másik bolygón, ahova amúgy se tudunk soha eljutni...
  • 1.
    2017. 02. 24. 09:00
    Szeretem ezeket az nagy exo bolygo bejelenteseket. Mindig akkora csinadrattat csapnak hozza, mintha legalabbis foldonkivuliekkel vettek volna fel a kapcsolatot.

    Mar eleg jol bizonyitottuk, hogy a Naprendszer a sok bolygoval nem a galaxis egyedi csodaja, hanem szokvanyos, egy a millionyi sok bolygos rendszer kozul. Most valami olyasmire kellene rafekudni, ami lehetove teszi, hogy az emberiseg kipusztulasa elott elmenjen a kozeli rendszerekbe. Jelenleg a Holdunkig sem tudunk emberrel eljutni.