Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A Curiosity és a Sharp-hegy

  • Dátum | 2015.12.20 23:22
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Ahogy a Curiosity egyre magasabbra mászik a Sharp-hegy lankáin, újfajta kőzetekkel találkozik, újabb és újabb rétegeket ismerve meg a Mars történetéből. A rover több mint három éve landolt a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben, és küldetése során már számos jelentős felfedezést tett. A marsjáró méréseiből derült ki például a szakértők számára, hogy a kráterben egykor nyílt víztömegek, patakok és tavak léteztek, amelyek nyoma egyértelműen megfigyelhető a felszíni kőzeteken.

A Curiosity útja első részében elsősorban magmás kőzetekkel találkozott, a Sharp-hegyhez közeledve azonban ez lassan megváltozott, mondta el Ashwin R. Vasavada az Amerikai Geofizikai Egyesület konferenciáján, ahol a marsjáró eredményeit kiértékelő kutatócsoport beszámolt a legfrissebb fejleményekről. A Gale-kráter nagyjából 3,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy méretes égitest becsapódott a bolygó felszínébe. A mélyedés később üledékkel telt fel, amit a marsi szelek lassan elkoptattak, egy jókora hegyet hagyva hátra a kráter közepén.


A Sharp-hegy érdekessége tehát, hogy minden rétege a bolygó történetének más-más múltbéli időszakába enged betekintést. A Curiosity 2014 szeptemberében érte el a hegy lábát, és azóta felfelé mászva újabb és újabb fejezeteket derít fel a Mars geológiai történetéből. Ez a történet pedig a jelek szerint összetettebb volt, mint elsőre gondolnánk. Vasavada és kollégái ugyanis az utóbbi időszakban egyre több szilícium-dioxidot detektáltak a kőzetekben, ami arra utal, hogy a terület formálásában a tavak eltűnése után is fontos szerepet kapott a víz.

„A talajvíz többször is átszűrődött ezeken a kőzeteken, különböző kémiai nyomokat hagyva hátra bennük” ‒ mondja Vasavada. Szilícium-dioxid persze a bazaltban is akad, a Sharp-hegy magasabb részein azonban egyre több van belőle. A hegyet alapvetően két kőzettípus borítja: az egykor vízzel borított részek üledékes fenekéből kialakult agyagpala, illetve a szél által összefújt szemcsékből összeállt homokkő. Az előbbi a Curiosity által vizsgált legidősebb kőzet, míg az utóbbi valószínűleg a legfiatalabb, amivel a marsjáró útja során összeakad.

Marias Pass
Marias Pass

Mind az agyagpalában, mind a homokkőben sokkal több (helyenként csaknem kétszer annyi) szilícium-dioxid van, mint a kráter más részein vizsgált bazaltrétegekben. A marsjáró kutatócsoportjának tagjai erre érdekes körülmények között jöttek rá. Ahogy már említettük, a Curiosity tavaly nyár végén kezdte meg a Gale-kráter közepén magasodó Sharp-hegy lankáinak felderítését, és miután hosszabb időt töltött a Pahrump-dombság nevű területen az agyagpalából álló Murray-formáció tanulmányozásával, a küldetés irányítói már nagyon várták, ahogy a rover megkezdje útját a következő állomás, a magasabban fekvő, homokköves Stimson-formáció felé.

A helyzetet nehezítette, hogy szorított az idő, mivel közeledett az az időszak, amikor a Földről nézve a Mars a Nap mögé kerül. Hogy még bonyolultabb legyen a szituáció, a küldetés 911. napján zárlatos lett a fúró, a kőzeteket egy lézer segítségével elporlasztó, és a felfénylő plazmát vizsgáló ChemCam pedig a Pahrump-dombok vizsgálata közben elvesztette automatikus fókuszáló funkcióját, és ezen problémákat csak az együttállás ideje előtt néhány nappal sikerült áthidalni.

A ChemCam csapata pontosan erre az időre dolgozott ki egy új modellt a műszer korábbinál precízebb kalibrálására. A ChemCam sajnálatos módon nem úgy működik, mint a Star Trek trikorderei, vagyis nem lehet egyszerűen leolvasni kijelzőjéről a lézerrel célba vett kőzet kémiai összetételét. A műszer adataiból úgy lesznek tényleges információk, hogy a mérési eredményeket földi kőzeteken végzett mérések adataival vetik össze a szakértők. Amikor a Curiosity megérkezett a Marsra, a ChemCam kalibrációs modellje egy 66 kőzetmintából álló adatbázison alapult, amelyeket még itthon vizsgáltak meg a műszerrel. A szakértők azóta a ChemCam pontos mása révén további közel 400 földi mintán végeztek méréseket, így az új modell immár 450 különböző kőzeten alapul, ami jóval precízebbé teszi a vegyi összetételek meghatározását.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Még nem érkezett hozzászólás.