Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A bombaszakértő patkánytól a rákgyógyász kutyáig

  • Dátum | 2016.02.24 10:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Tanzánia egy eldugott egészségügyi létesítményében egy Charles nevű patkány testesíti meg a legfontosabb diagnosztikai eszközt. A komplexum egyik szobájában három technikus ül, akik egy üvegből és fémből álló dobozba helyezik a nagydarab rágcsálót. A doboz alján zárható lyukak sora található, amelyek alá különböző betegektől származó köpetmintákat helyeznek el. A technikusok egyike először az első lyukat nyitja meg. Charles odasiet, majd különösebb reakció nélkül tovább indul, a nyílás pedig bezárul. Amikor a második lyuk is megnyílik, a rágcsáló intenzíven szaglászni és kaparászni kezd, a technikus pedig elkiáltja magát: „A kettes!” Kollégája közben egy táblázatban pipálgatja, hogy melyik mintára mutatott reakciót az állat.

Charles egy gambiai hörcsögpatkány, és társaival együtt azon harminc egyed egyike, amelyeket a tanzániai Morogoróban arra próbálnak felhasználni, hogy kiszagolják a tuberkulózist. A rendszerint elsősorban a tüdőt megtámadó kórral évente 9 millió embert diagnosztizálnak világszerte, és a legtöbbet, ennek negyedét Afrika területén. Szintén ezen a kontinensen a legmagasabb a népességben tbc-ben elhunytak aránya, hiszen a betegség antibiotikumokkal jól kezelhető ugyan, diagnózis hiányában azonban halálos is lehet. Az afrikai betegek többségéről pedig sosem derül ki, hogy fertőzöttek, mert még ha el is jutnak az orvoshoz, a Tanzániában a legtöbb helyen alkalmazott, 125 éves kezdetleges mikroszkópos vizsgálattal a kórral fertőzötteknek csak 60 százalékát lehet azonosítani, ha pedig HIV-vel is fertőzött a beteg, akkor ez az arány leesik 20 százalékra.

Ezen a ponton lép be a képbe Charles, a patkány, és hasonszőrű kollégái. Az állatok köpetmintákat vizsgálnak meg szaglószervükkel, és bár nem teljesen tévedhetetlenek, a HIV jelenlététől függetlenül a tbc-s esetek 70 százalékát képesek detektálni, ami egy olyan országban, ahol minden 10 emberből 4 hordozza az AIDS kórokozóját, óriási előrelépést jelent a korábbi diagnosztikai hatékonysághoz képest.


Charles a bevezetőben felidézett reggelen 100 mintát szaglászott meg, és egyet ugyan kihagyott a klinikán előzőleg pozitívnak ítélt köpetek közül, de cserébe ráakadt 12 gyanús, korábban negatívnak hitt esetre. Ez utóbbi minták eredeti tulajdonosait egy másodszori ellenőrzésre is berendelik majd az orvosok, és ha kiderül, hogy tényleg tbc-sek, akkor a patkány megmentette az életüket. Charles után egy vékonyabb, nagyobb fülű állatot, Vladićot eresztik rá a mintákra, és közben a technikusok újra elkezdik jegyezni az eredményeket. Ez a rágcsáló még gyorsabban dolgozik mint Charles, és 15 perc elteltével sikerrel megtalál 8-at a klinikán azonosított 10 pozitív tbc-s minta közül, illetve 15 másik mintánál is jelzi, hogy valami nem stimmel.

Az állatokat Fidelis John vezetésével idomítják be gondozóik. A vándorpatkányoktól leszármazott laboratóriumi patkányokkal szemben a gambiai hörcsögpatkányokat nem tenyésztik generációk sora óta azzal a céllal, hogy azok minél könnyebben kezelhetők legyenek. Idomításuk így nem könnyű feladat, de Fidelis szerint nagyon is lehetséges mutatvány, és ha egy-egy patkány nem teljesít jól, az majdnem mindig a gondozó hibája.

Bár a bolygó számos területén próbálkoznak a kutatók azzal, hogy állatokat (többnyire kutyákat) használjanak az emberi páciensektől származó minták szűrésére, jelenleg a tanzániai patkányok az egyedüliek, amelyek rutinszerűen részt vesznek a betegek diagnosztizálásában. Amikor az egészségügyi szakértők először hallanak a projektről, gyakran szkeptikusak, mondja Christophe Cox, a kezdeményezésben kulcsszerepet játszó belga Apopo igazgatója. Sokan úgy vélik, hogy érdemesebb lenne arra koncentrálni az erőfeszítéseket, hogy az afrikai egészségügyi központokban jobb műszerek álljanak az orvosok rendelkezésére. A patkányok azonban az adott körülmények között minden műszernél jobban beváltak.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 7.
    2016. 02. 29. 17:20
    Nagyon érdekes cikk volt, köszönjük!
  • 6.
    2016. 02. 27. 00:17
    Ja hát nem kell ezzel foglalkozni. Az orvosok kb protokollok szerint működnek. Rettentő nehéz átvinni egy újdonságot.

    Főleg nem az alkalmazott tudomány fejlesztéseit. Én pont leszarom, ha kinevetik... kutatásban mi gyakran teljesen új megoldásokat használunk. Ha valahol kitalálnak egy új sebészeti eljárást, mérési metodikát akkor simán át lehet venni a studyból. Vagy egy kiadják hallgatóknak és az a vicc néha megoldják.

    Az orvosok röhögnek, de épp elég nekik megküzdeni az emberélet felelősségével... nekünk ilyen nincs. Maximum pár pátkánnyal több. Embereken én sem szívesen kísérleteznék.
  • 5.
    2016. 02. 26. 02:03
    Szerintem az emberi talalekonysag legjobb peldaja ez az eset: a Rendelkezesre allo lehetosegek mellet a legjobb eredmenyt kihozva megoldottak egy problemat. Es ugye tudod miert megy mindenki kulfoldre? Csak nem a tekintelyalapu, gondolkodni nem hajlando magukat nagyon sokra tarto emberek miatt? Ez kivetitheto az orvosokra is siman.... tobb kerdesem nincs....ne vedd magadra nem szemlyeskedesnek szantam
  • 4.
    2016. 02. 25. 16:31
    Erről még nem hallottam. "beküldhető a romok alá" - ennek semmi köze az orvosláshoz ha jól gondolom. Én konkrétan megmutattam ezt a cikket egy főorvos kollégámnak és egész konkrétan kinevetett!
  • 3.
    2016. 02. 24. 22:14
    Érdekes cikk valóban,én is köszönöm!
  • 2.
    2016. 02. 24. 21:53
    Nem nevetik ki... nemrég csináltak olyan transzgén patkányt, ami egy üvegszállal a fejében távirányítható.

    Kihasználva a zseniális szaglását, simán beküldhető a romok alá, és haza is hozható. Végigjárta a track-et amit kijelöltek neki.
  • 1.
    2016. 02. 24. 14:07
    Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Az aknakereső patkányokról már hallottam, de ez még jobb És költséghatékony módszer. Sajnálom, hogy ebben a high tech világban a Nyugati országok kinevetik ezeket a módszereket, és inkább a sok millió eurós gépekben bíznak. Sosem felejtem el, hogy az elméleti Analitikai kémia professzor az előadásain végigvette a legmodernebb analitikai eszközöket, és végül azt mondta, hogy ezek a módszerek nagyon modernek és pontosak, az elérendő cél mégis a kutya orra, ami még a legmodernebb műszereknél is nagyságrendekkel érzékenyebb.