A MIT kutatói egy meglehetősen érdekes technológia kifejlesztésén dolgoznak, ami a Wi-Vi nevet viseli. Az új eljárás a meglévő WiFi technológiára alapoz és abban segít, hogy "átlássunk" a falakon. Persze ezt nem szó szerint kell érteni - mindjárt ki is fejtjük, miért.
A Wi-Vi keretén belül a WiFi technológiát egy újszerű feladatra fogják majd be, amelynek koncepciója a radarok és a szonárok működésére emlékeztet. A Wi-Vi támogatással ellátott eszközök a WiFi technológiát arra használják majd, hogy alkalmazásával kibocsátanak néhány WiFi rádióhullámot, majd egy vevő segítségével figyelik, hogyan verődnek vissza - ebből kiderül, hogy a falak mögött van-e valaki, és ha van, akkor mozog-e.
Az eljárás talán legnagyobb kerékkötője a felbontás, ami manapság rendelkezésre áll. Jelenlegi állapotában ez nem az a cucc, ami a szuperhősök alapfelszereléséhez hozzátartozhat: a Wi-Vi arra konkrétan nem alkalmas, hogy a falak mögötti dolgokról, illetve személyekről részletes, jól látható képet alkossunk, inkább csak arra jó, hogy megtudjuk, vannak-e mozgó emberek a másik oldalon, vagy nincsenek. A fejlesztőcsapat szakemberei szerint a technológia segítségével az egyszerű mozdulatok is érzékelhetőek, illetve követhetőek.
A Wi-Vi gyakorlatilag két darab WiFi rádióhullám-impulzus segítségével tájékozódik: az első hullámcsomag után egy másodikat is kibocsát a rendszer, amely az elsőnek az inverze. Amennyiben mindkét hullám mozdulatlan objektumba vagy emberbe csapódik, akkor kioltják egymást, így tudható, hogy a falak mögött nincs mozgó ember. Ha az adott ember mozogni kezd, akkor erre a két rádióhullám-csomag visszaverődése közötti különbség alapján fény derül. A Wi-Vi eszközök két adóval és egy vevővel rendelkeznek, így érzékelik a falak mögött mozgó embereket. A technológiával felszerelt okostelefonok, illetve egyéb mobil eszközök az objektum vagy személy mozgásának irányát is meg tudják mondani.
Jól lehet, a radar és a szonár technológiák nem újak, mégis túlságosan drágák ahhoz, hogy beépítsék őket a mobil eszközökbe. Ehhez képest a Wi-Vi sokkal költséghatékonyabb megoldás lehet, hiszen a már elterjedt 2,4 GHz-es WiFi technológiát használja, így könnyen beépíthető a különböző mobil eszközökbe, amelynek többségénél már amúgy is rendelkezésre áll WiFi támogatás.
Az MIT csapata rendkívül bizakodó a technológiával kapcsolatban, sőt, már ötleteik is vannak arra, hogy mely területeken jöhetne igazán jól a Wi-Vi. A falakon áthatoló rádióhullámokkal dolgozó szkenner-eljárás egyformán hasznos lehet a bűnüldöző szervek és a mentők számára: előbbiek a rejtőzködő gyanúsított felkutatásában és megfigyelésében, míg utóbbiak egy esetleges baleset vagy természeti katasztrófa alkalmával, a még élő, mozgó sérültek felkutatásakor vehetnék hasznát. Az eljárás persze az okos otthonokba is beépülhet, ahol a rendszer a Wi-Vi segítségével a felhasználó mozgását érzékelhetné, majd egyes szobákban ennek megfelelően kapcsolhatná le, illetve fel a világítást, vagy módosíthatná a szoba pillanatnyi hőmérsékletét. Persze akár arra is lenne mód, hogy a szobák között mozgó felhasználót kedvenc zenéje is kövesse egyik helyről a másikra: a különböző szobákban elhelyezett audió rendszerek egymásnak adhatnák a stafétabotot, így mindig abban a szobában szólna a muzsika, ahová a felhasználó megy. Az eljárás emellett biztonságtechnikai célokra is bevethető, azaz segítségével a betörőket is le lehet majd fülelni.
A Wi-Vi technológia alkalmazása persze adatvédelmi kérdéseket is felvethet, ám a kutatók szerint a megfigyelő kamerákhoz viszonyított alacsony felbontása miatt ez az eljárás mégis jobb választás lehetne bizonyos helyzetekben, például az idősebb családtagok szemmel tartásakor, illetve kórházakban, az egyes betegek megfigyelésekor. A tolakodó CCTV rendszerekkel ellentétben a Wi-Vi sokkal diszkrétebben bevethető betegek, illetve személyek megfigyelésére.
Ez persze még nem minden, ugyanis az eljárás a kutatók szerint akár a játékvezérlők piacán is labdába rúghat, ugyanis segítségével olyan vezérlők készíthetőek, amelyek "átlátnak" a játékosokon, illetve akkor is működnek, ha nem tiszta a játékosra való rálátás.
