Nagy valószínűséggel egy vízben gazdag aszteroida maradványaira akadt rá a Hubble űrtávcső 150 fényévnyire a Földtől. A törmelék egy fehér törpe, azaz egy élete végén járó csillag körül kering, megerősítve hogy nagyon változatos lehet azon csillagok típusa és kora, amelyek rendelkeznek a lakható bolygók formálódásához szükséges alapanyagokkal, vagyis vízzel és kisebb, kőzetanyagú égitestekkel.
Jay Farihi, a Cambridge kutatója kollégáival évek óta kutat fehér törpék körül keringő kőzetbolygók vagy azok ugyanitt megtalálható építőelemei után. A fehér törpék olyan csillagokból keletkeznek, amelyek egykor nagyjából akkorák voltak mint a Nap, azonban kifogytak az üzemanyagból. Mivel magjukból elfogyott a hélium, az addig kifelé áramló energia okozta sugárnyomás lecsökken, és már nem képes egyensúlyt tartani a gravitációs nyomással. A csillag magja összehúzódik, a külső rétegeket alkotó csillaglégkör pedig kitágul, majd leszakad a csillagról. A keletkező égitest túlságosan hideg ahhoz, hogy belsejében beinduljon a szénből történő energiatermelés, így a fehér törpe állapotba kerülő csillag lassacskán, több milliárd év alatt kisugározza maradék energiáját.
A fehér törpék környezete kiváló lehetőséget szolgáltat az exobolygók összetételének vizsgálatára, mivel rendkívül erős gravitációs terük gyakorlatilag darabokra tépi a közelükbe kerülő aszteroidákat és kisebb bolygókat. A törmelék aztán a csillag körüli pályán kering tovább, és viszonylag könnyű ráakadni, mivel jelenlétében nehezebb elemekkel szennyeződik a fehér törpék jellegzetes, hidrogénből vagy héliumból álló légköre.
Farihi kutatócsoportja a GD 61 katalógusjelű fehér törpét tanulmányozta behatóan. Az égitest háromszor nehezebb a Napnál, és a korábbi megfigyelések során egy törmelékből álló korongot azonosítottak körülötte a szakértők, illetve oxigént mutattak ki a csillag légkörében. A Hubble ultraibolya spektrométerét használva a kutatók közelebbről is megvizsgálták az égitest körüli oxigén mennyiségét, és megállapították, hogy jóval több van belőle, mint amennyit a kőtörmelék kötött formában tárolni tudna. Az oxigén egy jelentős része tehát elviekben vagy víz, vagy szénben gazdag anyag formájában lehetne jelen a rendszerben, mivel azonban tetemesebb mennyiségű szén jelenlétét nem sikerült detektálni, ez utóbbi lehetőség kizárható a kutatók szerint.
A kutatók számításai alapján a törmelékkorong egyetlen égitestből keletkezett, amely nagyjából akkora lehetett, mint a Vesta nevű kisbolygó. A körülbelül 500 kilométer átmérőjű aszteroida tömegének 26 százalékát tette ki víz, vagyis az égitest nagyon hasonlíthatott azokra a kisbolygókra, amelyeknek a feltételezések szerint a Föld is köszönheti vízkészletét. Mivel a fehér törpék körül keletkező törmelékkorongok viszonylag rövid életűek, és nagyjából egymillió év alatt eltűnnek, a légkört szennyező nehezebb elemek pedig alig 20 ezer év alatt a magba süllyednek, az aszteroida megsemmisülése csillagászati szempontból meglehetősen friss eseménynek számít.
További érdekesség, hogy a kutatók szerint az aszteroida egy eddig még nem azonosított exobolygó gravitációs hatása következtében kerülhetett ilyen közel a fehér törpéhez. Ha pedig valóban vannak nagyobb bolygók is a rendszerben, azokon akár nagyobb mennyiségű víz is lehet, hiszen formálódásuk során összeakadhattak a vízben gazdag aszteroida rokonaival. A rendszert tehát mindenképpen érdemes lesz megvizsgálni a tervek szerint 2018-ban üzemelni kezdő James Webb űrtávcsővel is.
