Majdnem 29 évi szolgálat után „nyugdíjba vonul” a bolygónkat leghosszabb ideig szemmel tartó távérzékelő műhold, a Landsat-5. Az 1984-ben felbocsátott műholdat eredetileg három éves működésre tervezték, amit többszörösen is túlszárnyalt az eszköz. Pályafutása során több mint 150 ezerszer kerülte meg a Földet, és eközben 2,5 milliónál is több felvételt készített bolygónk felszínéről. Tanúja volt többek közt a csernobili atomkatasztrófa és a szeptember 11-i terrortámadások közvetlen következményeinek, megfigyelte és rögzítette a városok terjeszkedését, és az erdőirtásokat.

Minden olyan esemény, amely 1984 óta hosszabb-rövidebb ideig legalább egy focipályányi nyomot hagyott a Föld felszínén, jó eséllyel fellehető a Landsat-5 felvételein, legyen szó hurrikánról, cunamiról, erdőtűzről vagy olajkatasztrófáról, mondta el Marcia McNutt, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának igazgatója. A Landsat-program természetesen folytatódik, de valószínűtlennek tűnik, hogy lesz olyan műhold a jövőben, amely túlszárnyalhatja a Landsat-5 űrben töltött idejét.

A már egy ideje gyengélkedő és többször kijavított műszert a helyzetstabilizáló giroszkóp hibája miatt kell kivonni a forgalomból. Erre a következő hónapok folyamán kerül sor. A Landsat-program ebben az évben ünnepelte 40. születésnapját, és az 5. számú műholdon kívül jelenleg egyetlen másik működőképes taggal rendelkezik. A Landsat-7-et 1999-ben lőtték fel, és már ez a műszer is jelentősen túlszárnyalta eredetileg tervezett, három éves üzemidejét.

A NASA februárban tervezi üzembe helyezni a program 8. számú műholdját, amelyet egy Atlas-5 rakéta állít majd pályára. A szatellit már meg is érkezett a kilövés helyére, a kaliforniai Vanderberg légitámaszpontra. A Landsat-8 két műszerrel van felszerelve, egy képalkotó készülékkel, amely a látható és a rövidhullámú infravörös tartományban fotózza a felszínt, illetve a partvidéki vizek mélyét és a nehezen észlelhető cirrus felhőket vizsgálja, valamint egy olyan rendszerrel, amely a felszín hőmérsékleti viszonyait rögzíti.