A Google vezetői ugyan igyekeznek közhelyes indokokkal megmagyarázni a cég élén történt változásokat (például a döntéshozatal felgyorsításáról beszélnek), az elemzők azonban nem hiszik el, hogy rutinszerű változásról lenne szó - derül ki a Guardian összeállításából. A vezérigazgatói posztot Larry Page, a Google egyik alapítója veszi át Eric Schmidttől, aki közel tíz éven át irányította a vállalkozást, és ezen belül 2004-ben levezényelte a cég első tőzsdei részvénykibocsátását. Page a vállalkozás születése idején, a 200 fős létszám eléréséig már irányította a Google-t, ám csak most mert belevágni egy 24 ezer embert foglalkoztató, közel 160 milliárd dollár értékű tőzsdei nagyvállalat vezetésébe.
Schmidt, aki a társaság elnökévé lép elő, elkotyogta igazi véleményét, miszerint a Google-nak a továbbiakban nincs már szüksége arra, hogy egy felnőtt mindennap felügyeljen rá. A Guardiannak nyilatkozó elemzők szerint azonban éppen hogy erre van szüksége, mivel bizonyítania kell a befektetőknek, hogy első évtizede után a következő tíz évben is képes lesz a korábbihoz hasonlóan jó teljesítményt nyújtani. A Google számos apró bukást szenvedett el az elmúlt időszakban, mivel vállalati kultúrája nem elég óvatos. Ha egy új szoftverrel elkészülnek, azt azonnal piacra dobják, mondván: ha nem válik be, legfeljebb visszavonják. Ez azonban nem megengedhető egy akkora vállalatnál, mint a Google - az elmúlt időszakban például perekhez vezettek az új termékek hibái, amelyek súlyosan rombolják a cég imázsát.
