Egy korábban már tanulmányozott csillag ismételt vizsgálata újabb három (tehát már összesen hat) bolygó jelenlétét fedte fel. A Gliese 667C bolygói közül ráadásul három szuperföld kategóriába eső égitest is a lakható zónában kering, vagyis elviekben létezhet folyékony víz a felszínükön. A csillag egyébként egy hármas csillagrendszer legkisebb tagja, tömege mindössze harmada a Napénak. A felfedezés egyben azt jelenti, hogy a lakható zónában található három bolygó az életre leginkább alkalmas égitestek közé lépett elő, és bekerült a Földhöz való hasonlóság (ESI) alapján összeállított exobolygó-rangsor első tíz helyezettje közé. (Pontosabban fogalmazva, a Gliese 667C c már korábban is itt szerepelt, de nemrég csatlakoztak hozzá e és f jelű szomszédai is.)
„Korábbi vizsgálataink alapján tudtuk, hogy a csillag legalább három bolygóval rendelkezik, és meg akartuk nézni, hogy esetleg akadnak-e más égitestek is a rendszerben” – mondta el Mikko Tuomi, a Hertfordshire-i Egyetem csillagásza. A szakértők ennek érdekében újabb megfigyeléseket végeztek, illetve ismételten analizálták a már begyűjtött adatokat. A kutatás kifizetődőnek bizonyult, hiszen három újabb bolygó nyomára akadtak, amelyek közül kettő a lakható zónában kering. A korábbi megfigyelések során már rátaláltak egy szintén a lakható zónában keringő bolygóra (Gliese 667C c), így a két újabb égitesttel háromra emelkedett az életre potenciálisan alkalmas bolygók száma.
A kutatók a Gliese 667C ismételt vizsgálata során elsősorban a korábban begyűjtött a radiálissebesség-mérési adatokat nézték át újra, gravitációs hatásra bekövetkező Doppler-eltolódások után kutatva a csillag színképében. Az adatok alapján a rendszerben öt bolygó létezése bizonyosnak mondható, egy hatodik valószínűsíthetően szintén létezik, illetve elképzelhető, hogy esetleg egy hetedik égitest is kering a csillag körül, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem sikerült elég információt begyűjteni a szakértőknek. A kutatók szerint egyébként meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy további bolygókra akadjanak a rendszer lakható zónájában, mivel a már fellelt három égitest lefoglalja a stabilnak tekinthető pályákat.
A Gliese 667C három lakható zónában keringő kísérője, ahogy már említettük, a szuperföld kategóriába esik, vagyis a Földnél némileg nagyobb, az óriásbolygóknál azonban kisebb méretű. Ez az első alkalom, hogy egy rendszeren belül három ilyen bolygóra is ráakadtak az életre elvileg alkalmas zónában. Még izgalmasabbá teszi a felfedezést, hogy a csillag és bolygói mindössze 22 fényévnyire találhatók tőlünk a Skorpió csillagképben.
A lakható bolygók meglehetősen közel keringnek csillagukhoz, 28, 39, illetve 62 földi nap alatt kerülve meg azt. A kutatók feltevései szerint keringésük kötött, vagyis folyamatosan ugyanazon oldalukat fordítják a központi égitest felé. Mivel a Gliese 667C jóval kisebb a Napnál, jelentősen kevesebb energiát sugároz ki, így a ténylegesen élhető körülmények megteremtődéséhez a földinél vastagabb felhőtakaróra, és kiterjedt üvegházhatásra lenne szükség, amely a felemás megvilágítás ellenére nagyjából kiegyenlíti a légkör hőmérsékleti különbségeit. A hármas rendszer érdekes látványt produkálhat az említett bolygók felszínéről. A Gliese 667A és 667B nappal is fényes csillagként ragyog az égen, éjszaka pedig a teliholdhoz hasonló mértékű fényt produkálhat.