Shop menü

ÚJABB CSODAANYAG: A MOLIBDENIT

Nem csak a szilíciumot, de még a mostanában kiemelt népszerűségnek örvendő grafént is felülmúlja félvezetőként az eleddig meglehetősen mellőzött molibdenit (MoS2), állapították meg a svájci Lausanne-i Szövetségi Műszaki Főiskola (EPFL) kutatói.
Németh Gábriel
Németh Gábriel
Újabb csodaanyag: a molibdenit

Nem csak a szilíciumot, de még a mostanában kiemelt népszerűségnek örvendő grafént is felülmúlja félvezetőként az eleddig meglehetősen mellőzött molibdenit (MoS2), állapították meg a svájci Lausanne-i Szövetségi Műszaki Főiskola (EPFL) kutatói.

Galéria megnyitása

Megállapították, hogy molibdenit felhasználásával (ennek egyik legfőbb előnye a vékonysága) az eddigieknél kisebb és energiahatékonyabb tranzisztorokat, chipeket, LED-eket és napelemeket lehet készíteni.

Az említett vékonyságot jól szemlélteti egy összehasonlítással a projektvezető Kis András, az EPFL professzora: elmondása szerint egy mindössze 0,65 nanométer vékony MoS2-lapban ugyanolyan könnyen mozoghatnak az elektronok, mint egy 2 nanométer vastag szilíciumlapban.

Az energiatakarékosságot számszerűsítve, készenléti állapotukban a molibdenit-tranzisztorok mintegy százezerszer kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos szilícium-tranzisztorok.

A grafénnél pedig annyiban bizonyult jobbnak a molibdenit, hogy míg az előbbiben csak mesterségesen, és meglehetősen nehézkesen lehet elektronmentes tereket (tiltott sávokat) létrehozni az energiasávok között, addig a molibdenit már eleve rendelkezik egy ilyen, 1,8 elektronvoltos tiltott sávval.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére