Az Intel 2011-ben piacra dobott Sandy Bridge-E sorozatú processzorai, amelyek LGA-2011-es processzorfoglalatba illeszkednek, 32 nm-es csíkszélességgel készülnek. Noha a processzorok ugyanarra a lapkára épülnek, mint Xeon E5-ös sorozatú társaik, az asztali szegmensbe szánt modelleknél mégsem érhető el az összes fizikailag rendelkezésre álló processzormag, illetve gyorsítótár. Maga a Sandy Bridge-E lapka fizikailag 8 processzormagot és 20 MB-nyi harmadszintű gyorsítótárat tartalmaz, ám ezekből az asztali szegmensbe szánt Core i7-es processzorok esetében csak maximum 6 processzormag, illetve maximum 15 MB-nyi harmadszintű gyorsítótár érhető el, szemben a Xeon E5-ös sorozat tagjaival, amelyeknél találkozhatunk 8 processzormagot és 20 MB-nyi harmadszintű gyorsítótárat kínáló modellel.

A jelek szerint ez a gyakorlat a jövőben is megmarad, azaz a jövőre érkező Ivy Bridge-E alapú asztali Core i7-es processzorok – amelyek továbbra is LGA-2011-es CPU foglalatba illeszkednek majd – szintén maximum 15 MB-nyi harmadszintű gyorsítótárral, illetve maximum hat processzormaggal rendelkezhetnek. Ez lehet, hogy sokak számára rossz hír, viszont jó hír, hogy az új processzorok BIOS frissítés után használhatóak lesznek a jelenleg is forgalomban lévő X79-es alaplapokkal.

Maguk az Ivy Bridge-E processzorok PCI Express 3.0-s szabvány köré épülő PCI Express vezérlővel érkeznek és elődeikhez képes magasabb teljesítményt kínálnak, azaz órajelenként több művelet elvégzésére lesznek képesek. Az új központi egységek magasabb órajelen üzemelnek majd, mint elődeik, sőt, magasabb órajelen üzemelő memóriamodulokat is támogatni fognak. Az Ivy Bridge-E alapú LGA-2011-es processzorok természetesen 22 nm-es csíkszélességgel készülnek majd.

Az újdonságok megjelenésére a jelenlegi tervek szerint a következő év harmadik negyedévében kerülhet sor.