Rövidesen újabb magáncég csatlakozhat a SpaceX-hez a Nemzetközi Űrállomás ellátásában, mivel sikeresen zárult az Orbital Sciences Antares nevű rakétájának első űrbéli tesztje: a közép-európai idő szerint vasárnap este 11 után startoló hordozórakéta 3800 kilogrammnyi terhet állított Föld körüli pályára. A sikeres indítást megelőzően kétszer kellett elhalasztani a startot, először egy kisebb technikai probléma, majd a kedvezőtlen időjárás miatt.

A virginiai székhelyű cég 2008 decemberében 1,9 miliárd dolláros, legalább nyolc útra szóló szerződést kötött a NASA-val, amelynek értelmében azt vállalták, hogy 2016-ig nyolc teherűrhajónyi rakományt juttatnak fel az űrállomásra. Az Orbital Sciences Frank Culbertson aligazgató elmondása szerint 300 millió dollárt költött a személyzet nélküli, nagyjából két tonna hasznos teher szállítására alkalmas Cygnus fejlesztésére, és ennél valamivel többet a kétfokozatú hordozórakétára.

A NASA saját űrflottájának nyugdíjba vonultatásával egy időben két, akkor még nagyon is fiatalnak számító magáncéggel kötött szerződést a Nemzetközi Űrállomás utánpótlással, és később személyzettel való ellátására. A SpaceX tavaly májusban hajtotta végre első tesztküldetését, amelynek keretében sikeresen dokkolt az űrállomáson, azóta pedig már két szerződésben vállalt teherküldetésen is túlestek, a következő pedig novemberre van ütemezve. A SpaceX első személyszállító útjára legkorábban 2015 decemberében kerülhet sor.

Az Orbital Sciences tehát némi lemaradásban van versenytársához képest, mivel rakétáinak indítóbázisának kiépítése a vártnál jobban elhúzódott a virginiai partoknál található Wallops-szigeten. A SpaceX Dragonjával ellentétben a Cygnus nem újrafelhasználható, vagyis nem tér vissza a Földre, hanem szállítmánya sikeres kézbesítését követően leválik az űrállomásról, majd a légkörbe belépve elég.

A tesztút során a 40,5 méter magas, 3,9 méter átmérőjű, 240 tonnás rakéta tíz perc alatt érte el a 250 kilométeres magasságot, ahol pályára állította a Cygnus méreteivel egyező nagyságú próbaterhet. Ez utóbbi hetven különböző szenzorral lett telepakolva annak alaposabb megfigyelése érdekében, hogyan hat majd a kilövés a tényleges teherhajóra. A feljuttatott teher a várakozások szerint legalább két hétig kering majd a Föld körül, majd elég a légkörben.

Az Antares három nanoműholdat is feljuttatott első tesztútja során. Az Alexander, Graham és Bell névre keresztelt PhoneSat-ok a NASA legújabb, olcsón fejlesztett műholdjainak első tesztpéldányai a világűrben. A tíz centiméteres élhosszúságú kockákat formáló űreszközök érdekessége, hogy azok fedélzeti rendszerét egy-egy módosított okostelefon alkotja. Mivel ez utóbbiak alkatrészei sorozatgyártásban készíthetők, nagyon olcsó műholdak állíthatók elő ilyen módon: a hasonló méretű, Masat−1-hez hasonló pikoszatelliteknél például két nagyságrenddel olcsóbban lehet legyártani egy-egy példányt.

A három most fellőtt tesztpéldány közül kettő egy-egy HTC Nexus One-on alapul, és hagyományos, akkumulátoros technológiával üzemel, a harmadik példány pedig egy Samsung Nexus S felhasználásával készült, és várhatóan hosszabb pályafutású lesz, mivel energiaellátását már napelemek is biztosítják. Ez utóbbiak ráadásul a nagyobb napelemtáblák gyártásakor megmaradt darabokból származnak, ami szintén csökkenti a költségeket. A tesztpéldányok célja egyelőre a technológia űrbéli működőképességének igazolása, amely ha minden jól megy, az első lépést jelentheti a hasonló méretű műholdak új generációja felé.

Az Orbital Sciences további két kilövést tervez erre az évre, amelyek végső célja már a Nemzetközi Űrállomás lesz. Az első próbaútra június végén vagy július elején kerülhet sor, és a cég vezetői azt remélik, hogy még ebben az évben teljesíthetik az első szerződésben vállalt teherküldetést is.