Kilenc és fél éve tartó pályafutása legjelentősebb felfedezését tette az Opportunity marsjáró, ugyanis semleges pH-értékű víz nyomaira akadt az Endeavour-kráter peremének vizsgálata során. Az eredetileg kilencven napra tervezett küldetést alaposan túlteljesítő rover olyan alumíniumban gazdag agyagásványokat fedezett fel az ősi kőzetben, amelyek feltehetően élő szervezetek számára is fogyasztható vízben alakulhattak ki évmilliárdokkal ezelőtt.
Az Opportunity és ikertestvére, a Spirit 2004 januárjában landolt a vörös bolygón, és elsődleges céljuk a marsi víz egykori jelenlétének igazolása volt. Mindkét marsjáró számos olyan nyomot talált, amely folyékony víz valamikori létezésére utal, ezek azonban döntően azt támasztották alá, hogy a marsi víz nagy része rendkívül savas volt. A Spirittel 2010-ben szűnt a meg a kommunikáció, egy évvel később pedig végleg fel is függesztették azt a küldetést, az Opportunity azonban továbbra is üzemel. A hatkerekű rover 2011 augusztusában érte el a 22 kilométer átmérőjű Endeavour-kráter peremét, és azóta ennek kőzeteit vizsgálja.
A marsjáró már korábban is talált agyagos ásványokat, azonban közel sem olyan mennyiségben mint most az Esperance névre keresztelt kibúvásban. Mindent összevetve eddig az Esperance tartalmazza a legmeggyőzőbb bizonyítékokat arra, hogy a vörös bolygó fiatalabb korában alkalmas volt a földi definíciók szerinti életre, mondják a szakértők.
Az iható víz feltehetően a Mars történetének első egymilliárd évében folyt szabadon a területen, és ekkoriban keletkezhettek az agyagos ásványok is. Steve Squyres, a küldetés vezetője ugyanakkor hozzáteszi, hogy mindezek csak becslések, hiszen a marsi kőzetek korát azok Földre való visszaszállítása nélkül lehetetlen pontosan megállapítani. Az Opportunity felfedezésének helytállóságát a bolygó másik oldalán tevékenykedő, jóval fiatalabb marsjáró, a Curiosity eddigi eredményei is alátámasztják. A tavaly landoló rover által begyűjtött adatok is arra utalnak, hogy a Mars fiatalabb korában alkalmas lehetett a mikrobiális életre. Az ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy miért változott az egykor relatíve meleg, nedves bolygó klímája hideggé és szárazzá.
Az Opportunity jelenleg a 2,2 kilométerre található Solander Point felé tart, amely 55 méterre emelkedik ki a krátert övező marsi síkságból. Az új helyszínen egyrészt nagyon érdekesnek tűnő, rétegzett kőzetek várnak vizsgálatra, másrészt a terület kiváló helyszín lesz a rover hatodik marsi telének átvészelésére. A Solander Point északra néző lankáin a marsjáró hosszú időre elég napenergiát gyűjthet össze. A Mars déli féltekéjén jövő februárra várható a tél legkeményebb hónapja, a rover kezelői azonban már augusztusra el akarják érni a Solander Pointot, hogy legyen elég idő a környék felderítésére, és a következő hónapok tudományos programjának kidolgozására.
A marsjáró továbbra is bámulatosan jó formában van, annak ellenére, hogy egyáltalán nem rendelkezik tartalék rendszerekkel. A kutatók bizakodóak, ugyanakkor nagyon is tisztában vannak azzal, hogy az idősödő rover esetében minden újabb nap ajándéknak számít. Ha továbbra is minden rendben zajlik, az Opportunity a Solander Point felé igyekezve megdönti a más égitesteken megtett távolság nemzetközi rekordját. A jelenlegi első helyezett a szovjet Lunohod–2, amely 1973 folyamán 37 kilométert tett meg a Holdon, bár ez utóbbi adat pontosságát sokan megkérdőjelezik, és a tervek szerint rövidesen újra megkísérlik precízebb megállapítását, elsődlegesen a Hold körül keringő űreszközök adatira támaszkodva. Egy biztos: az Opportunity kilométerórája jelenleg 36,61 kilométernél tart.
