Rejtélyes lassulást figyeltek meg egy neutroncsillag forgásában

Korábbi megfigyelések során arra már akadt példa, hogy egy egyébként is szédületes forgási sebességű neutroncsillag tovább gyorsult, ennek ellenkezőjét azonban eddig még sosem sikerült észlelni 
Jools _
Jools _
2013. jún. 3. 20:39
Rejtélyes lassulást figyeltek meg egy neutroncsillag forgásában
2611 - iPon Black Friday Teaser

A montreali McGill Egyetem kutatói nemrégiben rendkívül érdekes felfedezésre jutottak egy neutroncsillag megfigyelése közben: az égitest forgása a szemük előtt lassult le egyelőre ismeretlen okokból. Az 1E 2259+586 katalógusjelű égitest a neutroncsillagok egy különös csoportjába, a masszív mágneses térrel rendelkezők magnetárok közé tartozik.

A neutroncsillag egy saját súlya alatt összeroppant, majd szupernóva-robbanásban elpusztult csillag maradványa, amely gyakorlatilag az eredeti égitest összesűrűsödött magjából jön létre. A csillag maradványai egy alig 20 kilométer átmérőjű, egymilliószoros földtömegű, óriási sebességgel forgó gömbbe állnak össze. (Az alábbi képen Manhattan méreteivel összehasonlítva látható egy ilyen égitest.) A neutroncsillag forgási sebessége elérheti a percenkénti 43 ezer fordulatot is, és rendkívül erős mágneses térrel rendelkezik. Ezen égitestek anyaga annyira sűrű, hogy egyetlen teáskanálnyi mennyiség nagyjából egymilliárd tonnát nyom.

Galéria megnyitása

A csillagászok a Swift űrtávcső segítségével tanulmányozták a 10 ezer fényévnyire, a Cassiopeia csillagképben található erős röntgensugárforrást, hogy ennek alapján képet alkothassanak az égitest forgásának üteméről, illetve fülön csípjenek egy-egy, az ilyen csillagokra jellemző hirtelen röntgenkitörést. Az adatgyűjtés 2011 júliusa és 2012 augusztusa között zajlott, és a mérések első időszakában a magnetár 7 másodpercenként fordult meg a tengelye körül. 2012. április 28-án azonban apró, de mérhető hirtelen lassulást észleltek a csillag forgásában. Egy héttel korábban heves röntgenkitörést észleltek a kutatók, ami a feltételezések szerint valamiféle kapcsolatban lehet a történtekkel. A magnetár forgási sebessége azóta is folyamatosan lassul.

A neutroncsillagok korábbi megfigyelései során arra már akadt példa, hogy az egyébként is szédületes forgási sebességű égitest a másodpercenként megtett pár száz fordulatról tovább gyorsult, ennek ellenkezőjét azonban eddig még sosem sikerült észlelni. A hirtelen gyorsulás (angolul glitch, vagyis hiba) hátterében a szakértők feltételezései szerint az égitest sajátos szerkezete állhat. A neutroncsillagokat a jelenlegi elméletek szerint egy töltéssel rendelkező részecskékből álló kéreg borítja, ezen belül pedig az anyag mindenféle egzotikus formáit feltételezik, többek közt egy neutron szuperfolyadéknak nevezett, szinte teljesen súrlódásmentes összetevőt is.

Galéria megnyitása

A teória szerint a csillag kérge nagy energiájú részecskeáramlatokat hoz létre az égitest mágneses terében, ezáltal viszont folyamatosan energiát veszít, vagyis lassul. A folyékony belső részek azonban nem lassulnak, így kívülről és belülről folyamatosan ellentétes erőhatások érik a kérget, amely időnként megreped a terhelés alatt. Ezért jönnek létre a röntgenkitörések, illetve ilyenkor a gyorsan forgó belső részek hatására a kéreg is növeli sebességét, vagyis bekövetkezik a hiba.

A most megfigyelt magnetárnál megtörtént a hibát rendszerint megelőző kitörés, az égitest forgása viszont csak kis mértékben ugyan, de lassult, azaz anti-hiba következett be. A csillagászok szerint valami nagy jelentőségű esemény történhetett az égitest belsejében, és úgy vélik, hogy a magnetár további vizsgálata fényt deríthet arra, hogy valóban helyesek-e a neutroncsillagok belsejéről és működéséről alkotott elképzeléseink.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

14 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
dddenes
dddenes
2013. jún. 10. 11:53
#12

@Akos93: Egy kis javítás :) ha 10 000 fényévnyire van, akkor 10 000 éve következett be, esetleg minimális eltérés lehet ettől. De biztosan nem 20 év, míg ideér a fénye...

Akos93
Akos93
2013. jún. 5. 15:00
#11

Most nem azért, de ha 10 ezer fényévnyire van, akkor a fénynek mennyi időbe telt míg elért ide? Vagyis amit most láttak lassulás, lehet hogy már 20 éve bekövetkezett? Meg mindig csak a találgatások, kitudja hogy tényleg szilárd-e a kérge, meg mi van benne, meg milyen tömegű stb. Nem tudom, érdekes :) Szerintem még a Nap belsejével sem vagyunk teljesen tisztában, sose volt még ott senki, nem látta mi van ott mi történik :)

Bödac
Bödac
2013. jún. 11. 8:52

Ha fényévről beszélünk, akkor az nyilván az a távolság, amit a fény x év alatt tesz meg. Egyébként nem lenne sok értelme ennek a mértékegységnek. Viszont a gond az, hogy a Swift a röntgensugárzást mérte.

Zeusz310
Zeusz310
2013. jún. 4. 21:19
#10

@carraroxt

pont ellenkezőleg a jelenleg elfogadott állás pont szerint azért gyorsulnak mert egy másik csillagtól (vagy mástól) szívnak el energiát.

Amúgy nem is az nagy dolog benne, hogy lassul hanem, hogy ilyen nagy mértékbe (nyilván kibocsát magából energiát tehát minden kép le kell lassulnia előbb vagy (inkább) utóbb).

zdienes
zdienes
2013. jún. 4. 19:27
#9

rejtélyes lassulás?minden ami neutroncsillag és újdonság az rejtélyes.

elmélkednek össze-vissza, fogalmuk sincs az egészről.

carraroxt
carraroxt
2013. jún. 4. 17:46
#8

De ha ez ennyire gyorsan forog, akkor nyilván valami geoid alakja kell legyen, tehát ez esetben a kérget már magának a forgási sebesség változásának is meg kellene repesztenie.

Ja az nem lehet, hogy szimplán megzabált valamit, és a méretnövekedés miatt lassult a forgása?

szabyka95
szabyka95
2013. jún. 4. 14:41
#7

"hogy valóban helyesek-e a neuroncsillagok belsejérő"

neutron

nyugivanfiuk
nyugivanfiuk
2013. jún. 4. 14:33
#6

@LordVoldemort:

Ja, majd rákötünk egy generátort, és idevezetjük az áramot egy jó hosszú kábellel. :D

uristen
uristen
2013. jún. 4. 17:17

Világító űrlufi.

siita
siita
2013. jún. 4. 11:36
#5

LordVoldemort : Nem lehet, hogy inkább a "hány millió évnek" kifejezést szeretted volna használni? =(

maci
maci
2013. jún. 4. 7:30
#4

Az összerobban szó helyett nem lenne jobb az összeroppan?

LordVoldemort
LordVoldemort
2013. jún. 4. 1:04
#3

Kíváncsi vagyok hány évezrednek kell vajon eltelnie mire eljutunk arra a fejlettségi szintre hogy nem találgatunk, hanem már megértjük mondjuk egy neutroncsillag működését. Netán tudjuk befolyásolni, oda tudunk utazni, a benne rejlő energiát feltudjuk használni, stb.

zorrd023
zorrd023
2013. jún. 3. 22:48
#2

Anti -hiba :D Hiba ellentéte jó működés :P Na jó nem. Bár fura hogy hiba meg anti-hiba a neve. HA meg megáll akkor meg lesz a "jó" ?

Mindenesetre érdekes. Lehet valami nagyon specko történik. Külső réteg valahogy belassítja a belső magot. Vagy átalakulóban van valami mássá.

tibaimp
tibaimp
2013. jún. 3. 22:15
#1

Egyszerűen félelmetes.

Vissza az oldal tetejére