2611 - iPon Black Friday - All-in

Egy ecetmuslica testrészeinek mikroszkópos vizsgálata nem egyszerű feladat, főleg ha azt szeretnénk, hogy az állat életben maradjon. A pásztázó elektronmikroszkóp megfelelő működéséhez vákuumra van szükség, és nagyon elenyésző azon élőlények száma, amelyek a medveállatkákhoz hasonlóan képesek túlélni ilyen körülmények között. A legtöbb aprócska organizmus gyorsan elpusztul a légüres tér következtében fellépő dehidrációs folyamatokban.

Harijama Takahiko és kollégái azonban lehetséges, hogy megoldást találtak a problémára. A japán kutatók észrevették ugyanis, hogy amikor egy ecetmuslica lárváját a vákuumba helyezést követően rögtön elkezdték elektronokkal bombázni, az utána egy teljes óráig életben maradt. Amikor közelebbről megvizsgálták, hogy mi történt, kiderült, hogy az elektronok energiája megváltoztatta a lárva bőrének legkülső rétegét: az itt található molekulák polimerizációs folyamatokban összekapcsolódtak, és rugalmas védőburkot képeztek a lárva körül, amely megakadályozta a gázok és folyadékok elszökését, életben tartva ezzel az állatot. A „miniatűr szkafander”, vagy ahogy a kutatócsoport elnevezte, a nanopáncél ráadásul a mechanikai hatásokkal szemben is ellenállónak bizonyult.

Galéria megnyitása

A nanopáncél tehát megoldást jelenthet az ecetmuslica-lárvák mikroszkópos vizsgálatára, a legtöbb élőlény azonban nem rendelkezik olyan külső molekularéteggel, amely elektronoknak kitéve ilyen védőruhává alakulhat. Harijama és kollégái ezért úgy döntöttek, hogy megpróbálják elkészíteni a nanopáncél mesterséges változatát. Egy moszkitó lárváját egy ártalmatlan vegyszer (Tween 20) vizes oldatába áztatták, majd elektronsugaraknak tették ki: a lárva testét borító vegyszermolekulák polimerizálódtak, és védőréteget képeztek az állat körül. A nanopáncéllal ellátott lárvát pedig már nyugodtan vákuumba lehetett helyezni.

A mesterséges nanopáncél nagyjából fél óráig nyújtott védelmet a légüres tér hatásai ellen, ami jelentős fejlődést jelent ahhoz képest, hogy a védőréteggel nem rendelkező lárvák perceken belül borzalmas halált halnak hasonló körülmények között. A kutatók más rovarokkal is megismételték a kísérletet, és a „személyre szabott” nanopáncél a laposférgek és a hangyák számára is hathatós védelmet nyújtott.

Galéria megnyitása

Lynn Rothschild, a NASA asztrobiológusa szerint a felfedezés azért is nagyon izgalmas, mert felveti annak lehetőségét, hogy hasonló nanopáncéllal rendelkező élőlények túlélhetik az űr viszontagságait, és akár egy meteor vagy üstökös hátán való utazást is. A szakértő szerint a fejlesztés egy napon talán újfajta űrpajzsok megalkotásához vezethet, amelyek a hajlékonyak, rendkívül vékonyak, mégis védelmet nyújtanak a vákuum és a kártékony sugárzás ellen.

Harijama és kollégái pedig abban reménykednek, hogy a nanopáncélos megoldásnak köszönhetően végre működés közben figyelhetik meg az aprócska rovarok még apróbb szerveit. A vákuum ugyanakkor nem az egyetlen kihívás, amellyel az elektronmikroszkópok használóinak meg kell küzdeniük: a felbontás növelésével ugyanis egyre nő az elektronok energiája is, amely egy bizonyos szint fölött szintén a vizsgált organizmus pusztulásához vezet. A japán kutatók ezért most egy olyan nanopáncélon dolgoznak, amely a sugárzástól is megvédi a rovarokat.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

5 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
VAjZY
VAjZY
2013. ápr. 21. 13:42
#5

"Maximum armor" :D

MrJerk
MrJerk
2013. ápr. 18. 10:01
#4

Szinte látom magam előtt, ahogy a nanopáncélos kísérleti patkányok elözönlik a világot, és nem lehet majd sehogyan sem kiirtani őket, mert az atom ellen is védeni fogja őket a nanocucc...

Profeta0519
Profeta0519
2013. ápr. 17. 18:27
#3

Túl sok volt a crysis xDDDD

jaszy.peti
jaszy.peti
2013. ápr. 17. 14:28
#2

Crysis 4-ben ilyen lesz a Nano-suit :D

Enno
Enno
2013. ápr. 17. 13:52
#1

nagyon beteg , mikre nem jönnek rá ezek, kíváncsi lennék majd 10-15év múlva ez a projekt hova fejlődik el.

Vissza az oldal tetejére