Egy japán tudóscsoport szerint egy múlt nyáron Szibériában feltárt mamut maradványai klónozásra alkalmasak lehetnek, tekintve hogy tartalmazzák a megfelelő mennyiségű DNS-t. A Kinki Egyetem kutatói terveiket januárban jelentették be, és ezután kezdtek fagyott szövetek keresésébe Szibériában. A leletek között található egy combcsont, amelyben egyben megőrződött csontvelősejteket fedeztek fel.

A globális felmelegedés miatt egyre csökken azon szibériai területek száma, ahol állandó fagy uralkodik, ezért újabb és újabb leletek kerülnek napvilágra a jégből. 1990 óta folynak kísérletek a mamut klónozására, eddig azonban nem jártak sikerrel, mivel nem találtak megfelelő állapotú sejtmagot. A legutóbbi lelet azonban minden eddiginél ígéretesebbnek tűnik, és a DNS-kivonási technikák is sokat fejlődtek az elmúlt két évtizedben. A szakértők egy afrikai elefánt petesejtjébe fogják beültetni a csontvelőben talált sejtmagot, és a keletkezett embriót beültetik egy elefánt méhébe.

Amennyiben eredményes lesz a kísérlet, több ezer év után először fogja mamut taposni a földet. A faj nagy része a pleisztocén alatt halt ki tízezer évvel ezelőtt, bár egyes törpe fajták még ötezer évig kitartottak. Az első kihalt állatfaj, amelyet klónozással próbáltak „visszahozni”, a pireneusi kőszáli kecske volt. Ezt 2000-ben kipusztultnak nyilvánították, miután holtan találták utolsó egyedét. A tetemből vett DNS-mintából 2010-ben sikeresen klónozták az állatot, a gida azonban hét perccel születése után légzési problémák miatt elpusztult. A mamut klónozásának megkísérlése ehhez képest óriási lépést jelent, és összehasonlíthatatlanul nehezebb feladat.