Elon Musk hétfőn közzétette Hyperloop névre keresztelt, ultragyors közlekedési rendszerének javasolt terveit. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a SpaceX és a Tesla Motors alapítója előzetesen annyit árult el, hogy a fejlesztés révén fél óra alatt el lehet majd jutni San Franciscóból Los Angelesbe, és mindezt roppant költséghatékony módon. Az 56 oldalas PDF dokumentumból az is kiderül hogyan: Musk terve szerint alacsony nyomású csövekben haladó kapszulák révén valósulhat meg a Hyperloop.

Az alumínium kapszulák egy, az Interstate 5 vonalát követő csőpárosban futnának, és csövenként egy-egy irányba folyna a közlekedés. A csőrendszer 6 méter magas, egymástól 30 méterre elhelyezett tartóoszlopokon állna, és felülről napelemek borítanák, biztosítva a Hyperloop energiaellátását. A kapszulák több mint 1200 km/órás csúcssebességgel haladnának, és egyenként 28 utas befogadására lennének alkalmasak. Musk elképzelése szerint a végállomásokról kétpercenként (csúcsidőben 30 másodpercenként) indulhatna egy-egy kapszula, így 37 kilométeres követési távolság lenne az egységek közt, és óránként 840 utast tudnának eljuttatni az egyik célállomásra. (Az persze kérdéses, hogyan fog 28 utas beszállni és leülni két perc − vagy harminc másodperc − alatt.)

A csőben a dokumentum tanúsága szerint nagyjából a „marsi nyomás hatoda” (a földi normál légköri nyomás ezredrésze) uralkodna, mivel alacsony nyomású környezetet jóval egyszerűbb fenntartani, mint tökéletes vákuumot. A nyomást pumpák segítségével biztosítanák, amelyek működésének végeredményeként a csövekben ezredrészére csökkenne a közegellenállás. A 135 centiméter széles, 185 centiméter magas kapszulák 3,5 tonnát nyomnak, és elkészítésük 275 ezer dollárba kerül Musk számításai szerint. Az utasok kényelmét hátradönthető, lábtartóval ellátott székekkel biztosítanák.

A kapszulák 28 kisebb légpárnán siklanának előre a csőben, centiméterekre annak falától. Az ehhez szükséges levegőt a jármű elején található nyílásokon beáramló levegőből biztosítanák, amelynek nyomását egy, a kapszulán található kompresszorral növelnék meg, majd egy tárolóba kerülne, ahonnan a légpárnás talpakhoz vezetnék.

Az ilyen sebességű rendszerek esetében jelentős problémát jelent a gyorsulás kérdése. Míg a csúcssebesség elérése után az utasokat már egyáltalán nem zavarja a száguldás, a gyorsítás és a lassítás szakasza nagyon kényelmetlen és veszélyes lehet, ha nem a megfelelő ütemben történik. A kapszulákat lineáris indukciós motorok hajtanák, amelyek a csövekben szakaszosan kerülnének elhelyezésre, mégpedig a következő módon: a cső belső falába szerelt mágnesek szolgálnának a motorok állórészeként, a kapszulák mágnesei pedig „forgórészként”. A rendszer nem egyszerűen „továbblökné” a kapszulákat, de alkalmas lenne a lassuló szakaszban haladó egységek energiájának megcsapolására is.

A kapszulák „relatíve lassan”, maximum 480 km/órával haladnának a városi és elővárosi részeken, illetve a hegyvidéki régióban. A sík részeken aztán felgyorsulnának 1200 km/órára, és ahogy a mellékelt ábrán is látható, az út jelentős részét ezzel a sebességgel tennék meg. A Musk által közzétett tervezet szerint a Hyperloopot borító napelemek nagyjából 52 MW összteljesítményűek, ami jóval több annál a 6 MW-nál, amennyi a rendszer működtetéséhez szükséges.

A dokumentum a lehetséges katasztrófahelyzetekre is kitér. A kapszulák mindegyike rendelkezne néhány állandóan feltöltött lítiumion-akkumulátorral, amelyek a fülke sérülése esetén is képesek lennének fenntartani a nyomást, amíg az utasok biztonságba érnek. A legrosszabb esetben pedig oxigénmaszkok is rendelkezésre állnának.

A kapszulák elektromos motorokkal, és kiengedhető kerekekkel is fel lesznek szerelve, így ha a cső megsérül, vagy bármely más okból problémássá válik az utazás elsődleges módja, az egység akkor is képes lesz begördülni az állomásra. Az út persze így jóval tovább tartana, de remélhetőleg nem gyakran fordul majd elő hasonló.

Az előzetes számítások szerint a rendszer megépítése 6 milliárd dollárba kerülne. Musk az elmúlt hetekben ugyan arról beszélt, hogy ő maga − most legalábbis − biztosan nem fog bele a Hyperloop megvalósításába, mivel idejét teljesen kitölti a SpaceX és a Tesla Motors, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a tervezet következő szintjéről is értekezzen. A rendszer szerinte alkalmas lenne járművek szállítására is: ehhez további másfél milliárd dollárra lenne szükség, mivel nagyobb teherbírású csövek és speciális, autók befogadására alkalmas kapszulák kellenének hozzá.

Azt egyelőre nem tudni, hogy lesz-e valaha is valami a futurisztikus tervezetből, de Musk tervének kidolgozottságára nem lehet panasz. A tervező szerint a Hyperloop olyan városok számára jelenthet megoldást, amelyek 900−1500 kilométerre fekszenek egymástól, de nagy köztük a forgalom.