A HP kutatói egy érdekes eljárást dolgoztak ki, amellyel egy LCD panelből - némi átalakítás után - holografikus hatású háromdimenziós megjelenítő varázsolható

A MIT's Technology Report szerint a HP kutatói a cég laboratóriumában már el is készítették az első olyan prototípust, amely a frissen kifejlesztett eljárásra alapoz. A holografikus hatású háromdimenziós LCD meglehetősen impozáns paraméterekkel rendelkezik és természetesen tökéletesen működőképes.

A technológia alapjául egy közönséges LCD panelt használtak, amit a mérnökök némileg átalakítottak. Alap esetben egy hagyományos LCD panel véletlenszerűen szétszórt "dudorokat" tartalmaz, amelyekkel megfelelően szétszórható a háttérvilágításként használt fehér fény. Ezek a dudorok - amelyek összességükben diffúzorként viselkendek - vagy egy műanyagrétegen, vagy egy üvegrétegen helyezkednek el, a rajtuk áthaladó fehér fény pedig a megjelenítő színszűrőin, polarizátorain és folyadékkristály-rácsán halad át, mielőtt a néző felé venné az irányt.

A HP kutatói ezeket a véletlenszerűen szétszórt dudorokat nanomintázatú hornyokra cserélték le. Ezek a hornyok hármas csoportokba rendezve alkotnak egy úgynevezett irányított képpontot, amely a kék, piros és zöld fényt egy meghatározott irányba továbbítja. Az alábbi videón működés közben is megtekinthető a prototípus, igaz, a valódi élményt ez a kétdimenziós videó nem igazán tudja visszaadni.

A Technology Review beszámolója szerint az irányított pixelek számától függ, hogy az adott háromdimenziós holografikus kép pontosan hányféle nézőpontból látható. Az irányított képpontokból érkező fényt a rendszer folyadékkristályokból álló "redőnyszerkezet" felé továbbítja, amely a fényt vagy átengedi, vagy továbbítja, így kialakul a mozgókép - csak úgy, mint a hagyományos LCD panelek esetében.

A kutatók a teszt során képesek voltak olyan állókép létrehozására, amely 200 különböző nézőpontból látható. Persze mozgókép is született, ami 30 képkocka/másodperces sebesség mellett több, mint 64 nézőpontból tekinthető meg. Jelenleg a mozgó alkatrészeket egyáltalán nem alkalmazó videó rendszernél nehézséget jelent a háttérvilágítás és a nanomintázatú folyadékkristályos redőnyrendszer összehangolása - tulajdonképpen ez limitálja a maximálisan rendelkezésre álló nézőpontok számát.

A projektet vezető David Fattal szerint ezt a háromdimenziós megjelenítő típust a jövőben egyszerűen lehetne gyártani, hiszen az új eljárás az LCD technológiára alapoz, igaz, kisebb módosításokkal. Persze a szakember azzal is tisztában van, hogy az újfajta megjelenítő rendszer működéséhez az egyes tartalmak esetében 200 különböző képre van szükség a 200 nézőpont biztosításához, igaz, ezeknek egy részét digitálisan is létre lehet hozni, nem feltétlenül szükséges a tartalom elkészítéséhez 200 kamerát alkalmazni. Más kérdés, hogy az eljárást leginkább számítógép által létrehozott tartalmak megjelenítésére lehetne leghatékonyabban bevetni, azaz jól jöhetne okostelefonok, táblák és noteszgépek esetében is.

Az említett termékekhez háromdimenziós felhasználói kezelőfelület készülhetne, ami igen ütősen nézhetne ki. Emellett az eljárást építészek, illetve mérnökök is hatékonyan alkalmazhatnák arra, hogy élethű háromdimenziós modellt mutathassanak megrendelőiknek, így nem kéne kézzel fogható háromdimenziós modellt építeniük egy termékről illetve egy épületről, amivel időt spórolhatnak meg, de ezzel együtt sokkal látványosabb bemutatókat is tarthatnának, mint manapság.

A projekt résztvevői akár okosórákban is el tudnák képzelni a technológiát, ahol például a Google Maps háromdimenziós megjelenítésére is lehetőség nyílna a még gyorsabb, még látványosabb tájékozódás érdekében. A felsoroltakon kívül persze sok egyéb ötlet is eszünkbe juthat: elég csak egy pillanatra belegondolni, mi mindenre lehet jó egy ilyen holografikus háromdimenziós megjelenítő.