A földi magnetoszféra kulcsfontosságú szerepet tölt be a bolygó felszínének megóvásában. Megvédi a planétát a napkitörésektől és az egyéb forrásból érkező nagyenergiájú kozmikus sugárzás hatásaitól. A bolygónkat körülvevő mágnese tér azonban az utóbbi hat hónap mérései alapján gyors ütemben gyengül, ami egy közelgő pólusváltás előjele lehet, mondja Rune Floberghagen, a kutatás vezetője.
A méréseket az Európai Űrügynökség nemrégiben felbocsátott Swarm műholdjai végezték. A három űreszközön elhelyezett magnetométerek adatai alapján a magnetoszféra legnagyobb kiterjedésű gyengülése a nyugati félteke fölött figyelhető meg, míg más területeken, például az Indiai-óceán déli részén megerősödött mágneses tér.
Az eddigi információk alapján Floberghagen elmondása szerint úgy tűnik, hogy a mágneses északi pólus Szibéria felé kezdett elmozdulni. „A hasonló váltások nem egyik pillanatról a másikra mennek végbe, hanem néhány száz, talán néhány ezer év alatt” – mondja a kutató, aki hozzátette, pólusváltásokra a bolygó múltjában már számos alkalommal sor került.
A folyamat a jelenlegi elméletek szerint néhány százezer évente zajlik le. Ha befejeződik a mostani váltás, az iránytűk a mágneses északot követve annak irányába, vagyis földrajzilag dél felé fognak mutatni. Bár a folyamat a bolygó életének szerves részét képezi, a Swarm műholdak adatai alapján a gyengülés jóval gyorsabb a vártnál.
Eddig úgy hitték, hogy a magnetoszféra ereje száz évente nagyjából 5 százalékkal gyengül, az új adatok azonban évtizedenként jeleznek előre ilyen mértékű gyengülést. Ez azt is jelenti, hogy az eredetileg megjósolt teljes váltásra nem két évezred múlva, hanem már sokkal korábban is sor kerülhet. Floberghagen abban reménykedik, hogy a Swarm-projekt újabb adatai talán megvilágítják majd, hogy miért ilyen gyors ütemű a gyengülés.
Nincs bizonyíték arra, hogy a mágneses pólusok kicserélődése bármiféle katasztrófát idézett volna elő a múltban. Nem esnek tömeges kihalások az események környékére, és megnövekedett sugárzási szint nyomait sem találták a kutatók a vonatkozó kőzetrétegekben. A szakértők szerint jelenleg a legérzékenyebben az emberiséget érintheti egy ilyen esemény, hiszen a villamos hálózatok és a kommunikációs rendszerek érzékenyek a magnetoszféra változásaira.
Bolygónk mágneses tere pajzsként védi a felszínt a kozmikus sugárzástól. Létezését a Föld vasmagjának köszönheti, amelynek külső rétegei folyékonyak. A mag hőmérsékletében bekövetkező apróbb változások, illetve a bolygó forgása folyamatosan áramoltatják a külső mag anyagát, komplex mágneses teret hozva létre az égitest körül. A magnetoszféra nem minden helyen egységes erősségű, és általában, ha kis mértékben is, de egy-egy területen belül is folyamatosan változik az ereje, attól függően, hogy éppen hogyan áramlik és kavarog a mag anyaga.
„A külső mag áramlásai gyakorlatilag tökéletesen tükröződnek a magnetoszféra aktuális állapotában” – mondja Floberghagen. „Ha az amerikai kontinens fölött meggyengül a mágneses tér, az azt jelenti, hogy a földrész alatt éppen lelassult a mag anyagának áramlása.”
A Swarm műholdak a mag, a köpeny és a kéreg mágneses eseményeit külön-külön is képesek mérni, így a kutatók azt remélik, hogy az űreszközök által begyűjtött adatok révén pontosabb navigációs rendszerek lehetnek létrehozhatók, előre jelezhetővé válhatnak a földrengések, és felderíthetők lesznek a bolygó mélyén rejtőző, eddig fel nem tárt természetes erőforrások is.
