Dunát lehetne rekeszteni a rengeteg fejtörő feladvánnyal napjainkban, csak pár kattintás és online tesztek, kvízek, játékok, logikai feladatok tömegével tornáztathatjuk agyunkat. De valóban hatásosak ezek az „agytornát” ígérő feladványok? Egy nemrégiben megjelent tanulmány eredményei azt sugallják, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a fejtörők jelentik a legjobb módszert gondolkodásunk fejlesztésére.
A kutatás során az ausztrál adóhivatal dolgozóit tesztelték, azt vizsgálva, hogy valóban fejlődnek-e mentális képességeik attól, hogy különféle feladványokat oldanak meg. A végeredmény meglepő volt: a fejtörőkkel való foglalkozás helyett természetfilmeket néző kísérleti csoport tagjai sokkal jobb nyelvi képességekről tettek tanúbizonyságot, mint az előbbiek.
Cate Borness, a kutatás vezetője és kollégái először a 135 ausztrál közalkalmazott produktivitását, stressz-szintjét, kognitív képességeit és életminőségét vizsgálták meg. Az előzetes felmérést követően véletlenszerűen két csoportba sorolták a résztvevőket: az egyik csoport tagjai 16 héten keresztül minden nap foglalkoztak a Happy Neuron nevű szoftver fejtörőivel, a másik csoportba soroltak pedig ez idő alatt rövid dokumentumfilmeket néztek meg a National Geographic gyűjteményéből, és minden megtekintés után válaszolniuk kellett pár kérdésre, hogy igazolják, valóban figyelemmel követték a videókat (többek közt az alábbit).
Borness elmondása szerint, a kognitív képességek fejlesztésére kitalált programnak nem sok pozitív hatását tapasztalták a résztvevőkön. A természetfilmek viszont kifejezetten hatásosnak bizonyultak, több szempontból is. Az ez utóbbi csoportba kerülő résztvevők arról számoltak be, hogy a filmnézés nagyon nyugtató tapasztalatot jelentett, ennek köszönhetően sokkal kevésbé voltak feszültek, olyannyira, hogy életminőségük és önbizalmuk is javult. A másik jelentős fejlemény az volt, hogy a dokumentumfilmes csapat tagjainak körében kimutathatóan javultak a nyelvi képességek.
Ez feltehetően annak is köszönhető, hogy míg mind a filmnézés, mind a kérdések megválaszolása alapvetően erre összpontosult, a fejtörős feladványoknak alig ötöde irányult a nyelvi készségek fejlesztésére. Ez utóbbiakat megoldó csoport tagjai is javultak valamennyit, de közel sem annyit, mint a filmnézők. A többi fejtörő viszont, amelyek a memóriát, az összpontosító képességet, a logikus gondolkodást és egyéb dolgokat próbáltak fejleszteni, semmiféle kimutatható hatást nem váltott ki a 16 hetes időszak alatt a résztvevőkben.
Borness elmondása szerint ez nem azt jelenti, hogy a fejtörők egyáltalán nem működnek. Mindössze arról van szó, hogy egyelőre nem tudjuk, mennyit kell belőlük megoldani ahhoz, hogy valóban mérhető fejlődést váltsanak ki. És aki élvezi az ilyen feladványokat, annak hasonlóan hatékony feszültség-levezetést jelenthetnek, mint bármilyen általunk kedvelt hobbitevékenység. Ha azonban csak korlátozott idő áll rendelkezésünkre, és valódi „agytornára” vágyunk, jobban járunk, ha dokumentumfilmeket nézünk.
