Shop menü

ELEM SEM KELL A MINIATŰR RÁDIÓBA

Kisebb, mint egy hangya, olcsón és gyorsan legyártható, és mivel magas frekvencián ad és vesz, a jelek energiáiból működteti magát − ilyen a jövő rádiós chipje.
Jools _
Jools _
Elem sem kell a miniatűr rádióba

A legambiciózusabb elmék úgy képzelik el a dolgok internetének jövőjét, hogy ahhoz gyakorlatilag minden fizikai objektum csatlakozhat majd, és a minket körülvevő világ egyetlen kereshető digitális katalógussá válik. Ehhez persze az kell, hogy a kommunikációra jelenleg még képtelen objektumok valamilyen vezeték nélküli megoldással bekapcsolódhassanak a hálózatba. Erre az egyik megoldást egy aprócska, olcsón legyártható rádió jelentheti, amely az általa vett üzenetekből táplálja magát energiával.

A hangya méretű rádiót a Berkeley és a Stanford mérnökei hozták létre nyomtatásos módszerrel, vagyis a tömeges előállítás problémája már most megoldottnak tekinthető. Hasonló méretű rádiós chipek persze már most is léteznek, az amerikai Wal-Mart szupermarketekben például ilyenek révén követik nyomon a raktárkészletek alakulását, többségük azonban alacsony frekvenciákon vesz és ad. Bár egy-egy alkalommal sok információt képesek közölni, ehhez méretes antennákra van szükségük, ami megnöveli a gyártási költségeket és az előállítási időt is, hiszen a rádiót és az antennát külön-külön kell megalkotni, majd össze is kell illeszteni ezeket.

Galéria megnyitása
Az új rádió ezzel szemben 24 GHz-en vesz és 60 GHz-en ad, ami jelentős ugrást jelent annak ismeretében, hogy a hasonló mikrorádiók jelenlegi maximális vételi frekvenciája 900 MHz, az adási frekvencia plafonja pedig 2,4 GHz körül alakul. „A magas frekvenciák nagy előnye, hogy mivel a hullámhossz nagyon pici, az antenna a chipen belülre kerülhet” –magyarázza Ali Niknejad, a Berkeley kutatója. A méretes antenna kiiktatásával a működéshez szükséges energiaigény is csökken, így a rádió képes fenntartani magát a jelek által szállított energiákból. A magas frekvenciák jelentősen megnövelik a kommunikációs sebességet is, így bár kisebb csomagokban továbbíthatók az adatok, az adatátviteli sebesség összességében nem lesz lassabb.

A dolog egyetlen hátránya, hogy a miniatűr rádióknak nagyon kicsi a hatótávolsága, jelenleg körülbelül 50 centiméter, így ha távolra akarunk adatokat sugározni velük, nagyon sokat kell egy sorba lerakni belőlük. Ez olyan szempontból viszont egyáltalán nem probléma, hogy a rádiókat olcsón és gyorsan le lehet gyártani. A rádiós chipet kifejezetten szoros hálózatokhoz szánjuk, amelyben egységek nagy tömege gondoskodik arról, hogy a jel eljusson rendeltetési helyére, mondja Niknejad.

A hasonló rendszerekben rejlő lehetőségek korlátlanok. A fejlesztők elképzelései szerint a miniatűr rádiók révén például pontosan nyomon követhető lehet hűtőnk tartalma, és az abban tárolt élelmiszerek állapota. A kutatócsoport a DARPA-val közösen azon dolgozik, hogyan lehetne a pici rádiókat nagyobb chiprendszerekbe integrálni. Újabb felhasználási terület lehet a bevásárlás forradalmasítása: ha a chipeket magukra az árukra illesztenék, vásárlás során mindössze annyit kéne tennünk, hogy megrakjuk a kosarat mindenféle jóval, és mire a kocsihoz érünk az ellenértéket jelentő összeget már le is emelték a bankszámlánkról.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére