ELEM SEM KELL A MINIATŰR RÁDIÓBA

Kisebb, mint egy hangya, olcsón és gyorsan legyártható, és mivel magas frekvencián ad és vesz, a jelek energiáiból működteti magát − ilyen a jövő rádiós chipje.
Jools _
Jools _
2014. szept. 16. 16:01
Elem sem kell a miniatűr rádióba

A legambiciózusabb elmék úgy képzelik el a dolgok internetének jövőjét, hogy ahhoz gyakorlatilag minden fizikai objektum csatlakozhat majd, és a minket körülvevő világ egyetlen kereshető digitális katalógussá válik. Ehhez persze az kell, hogy a kommunikációra jelenleg még képtelen objektumok valamilyen vezeték nélküli megoldással bekapcsolódhassanak a hálózatba. Erre az egyik megoldást egy aprócska, olcsón legyártható rádió jelentheti, amely az általa vett üzenetekből táplálja magát energiával.

A hangya méretű rádiót a Berkeley és a Stanford mérnökei hozták létre nyomtatásos módszerrel, vagyis a tömeges előállítás problémája már most megoldottnak tekinthető. Hasonló méretű rádiós chipek persze már most is léteznek, az amerikai Wal-Mart szupermarketekben például ilyenek révén követik nyomon a raktárkészletek alakulását, többségük azonban alacsony frekvenciákon vesz és ad. Bár egy-egy alkalommal sok információt képesek közölni, ehhez méretes antennákra van szükségük, ami megnöveli a gyártási költségeket és az előállítási időt is, hiszen a rádiót és az antennát külön-külön kell megalkotni, majd össze is kell illeszteni ezeket.

Galéria megnyitása
Az új rádió ezzel szemben 24 GHz-en vesz és 60 GHz-en ad, ami jelentős ugrást jelent annak ismeretében, hogy a hasonló mikrorádiók jelenlegi maximális vételi frekvenciája 900 MHz, az adási frekvencia plafonja pedig 2,4 GHz körül alakul. „A magas frekvenciák nagy előnye, hogy mivel a hullámhossz nagyon pici, az antenna a chipen belülre kerülhet” –magyarázza Ali Niknejad, a Berkeley kutatója. A méretes antenna kiiktatásával a működéshez szükséges energiaigény is csökken, így a rádió képes fenntartani magát a jelek által szállított energiákból. A magas frekvenciák jelentősen megnövelik a kommunikációs sebességet is, így bár kisebb csomagokban továbbíthatók az adatok, az adatátviteli sebesség összességében nem lesz lassabb.

A dolog egyetlen hátránya, hogy a miniatűr rádióknak nagyon kicsi a hatótávolsága, jelenleg körülbelül 50 centiméter, így ha távolra akarunk adatokat sugározni velük, nagyon sokat kell egy sorba lerakni belőlük. Ez olyan szempontból viszont egyáltalán nem probléma, hogy a rádiókat olcsón és gyorsan le lehet gyártani. A rádiós chipet kifejezetten szoros hálózatokhoz szánjuk, amelyben egységek nagy tömege gondoskodik arról, hogy a jel eljusson rendeltetési helyére, mondja Niknejad.

A hasonló rendszerekben rejlő lehetőségek korlátlanok. A fejlesztők elképzelései szerint a miniatűr rádiók révén például pontosan nyomon követhető lehet hűtőnk tartalma, és az abban tárolt élelmiszerek állapota. A kutatócsoport a DARPA-val közösen azon dolgozik, hogyan lehetne a pici rádiókat nagyobb chiprendszerekbe integrálni. Újabb felhasználási terület lehet a bevásárlás forradalmasítása: ha a chipeket magukra az árukra illesztenék, vásárlás során mindössze annyit kéne tennünk, hogy megrakjuk a kosarat mindenféle jóval, és mire a kocsihoz érünk az ellenértéket jelentő összeget már le is emelték a bankszámlánkról.

Galéria megnyitása
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

12 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
dzsuz87
dzsuz87
2014. szept. 18. 9:57
#8

Néhány felhomályosító megjegyzésem lenne:

A mobilok ennél lényegesen több energiát sugároznak ki. Egy időben olyan erősen sugározták a Kossuth rádiót, hogy egy megfelelően méretezett hurokra izzót kötve komplett falukban így oldották meg a világítást. Aztán valahogy mégis túlélte az a generáció is...

Ezek csak akkor sugároznak, ha 24 GHz-en van bejövő jel. Semmi értelme folyamatosan működtetni, elég időnként egy-egy jelet kiküldeni, és meghallgatni a válaszokat.

Ha 24 GHz-en érkező jeleket fognak és 60 GHz-en sugároznak ki, akkor mégis hogyan árnyékolnák le egymást?

Az 1 GHz-es frekvencián adott energiát jelent egy-egy foton. Viszont nem mindegy, hogy ebből mennyit sugárzol ki másodpercenként.

A vezeték nélküli töltők esetében pont a kimenő teljesítmény miatt szigorúbbak a szabályok.

Tényleg ennyire rossz lenne a magyar oktatási rendszer? Kissé elszomorító. :(

Cannapeace
Cannapeace
2014. szept. 18. 1:08
#7

Fluxus condensator :D Tera hertz-el meg át látok a falon nagy dolog amugy meg kristályal és tranzisztorral lehet építeni önműködő rádiót kHz környékit mégis ha véletlenül lenyelem akkor mivan?

Ronan
Ronan
2014. szept. 17. 1:48
#6

Miért kéne?Eddig sem kellet elem?..valakiknek ez már régi "újdonság"...

martinair
martinair
2014. szept. 16. 18:47
#5

Apropó - még egy észrevétel: az említett működési frekvencia (24-60Ghz) egészen véletlenül erősen mikrohullámú frekvencia, amit még fokoznának azzal, hogy jelen rádiós chipeket egy helyen nagytömegben használnának... - ez milyen élettani hatást válthat ki az emberi/élő szervezetekben?

  • Nem véletlen, hogy az indukciós/vezeték nélküli töltés is korlátozott, hiszen ott sem engedélyezett a mikrohullámú frekvencia, pont élettani hatásai miatt. (A jelenleg alkalmazott alacsony frekvencia viszont korlátozzott lehetőségeket/távolságot enged meg használni.)
csaszny
csaszny
2014. szept. 16. 20:59

Azért olyan nagy élettani kockázatot szerintem nem jelenthet. Már csak abból kiindulva, hogy a legerősebb mikrohullám sem tartalmaz valami sokat. Az 1Ghz-es sugárzás 0,656 yJ-os energiát jelent ami úgy a 0,000000000000000000000001524390243902439-ad része annak ami ténylegesen kárt tudod okozni (át tud hatolni a bőrőn 1mm-nél mélyebbre), amire szerintem te gondolsz az az a frekvencia (2,45 GHz) amin a vízben lévő részecskék elkezdenek mozogni és ezáltal hőt termelnek, de az az energia nem a sugárzásból ered hanem a magnetron "ide-oda" forgatja a vízmolekulákat azáltal, hogy az elektromágnesesség irányát változtatja másodpercenként 2,45 millárd alkalommal.

asdsa
asdsa
2014. szept. 16. 18:43
#4

Úgy látszik még mindig lehet "feltalálni" nagy dolgokat.

martinair
martinair
2014. szept. 16. 18:42
#3

....Annyit jegyeznék meg ehhez a hatalmasan forradalmi "bevásárlós" ötlethez, hogy Tokióban kb. 10 éve így vásárolnak az egyik üzletláncban. Igaz, ott rádiós matrica (lényegesen nagyobb - több cm2) figyel

a termékeken.

Szóval a cikk, vásárlást forradalmasító része amolyan PR-szagú erősen, hogy le lehessen "nyomni a nép torkán"... De az biztos, h nem ebből

a célból fejlesztették - hisz rég működik.

j.panzer
j.panzer
2014. szept. 16. 18:32
#2
  1. A kutatócsoport a DARPA-val közösen azon dolgozik, hogyan lehetne... a legtöbbféleképpen kémkedésre használni.

  2. Vásárlás során mindössze annyit kéne tennünk, hogy megrakjuk a kosarat mindenféle jóval, és mire a kocsihoz érünk az ellenértéket jelentő összeget már le is emelték a bankszámlánkról... Vagy annak a dupláját. Hisz a halál becsületes multik amúgy sem szoktak soha túlárazni, csak mikor a számla 10-20-30%-al több, mint a vásárolt termékek ára, akkor "meghibásodott a pénztárgép". Nah akkor ezzel a technológiával hogy átvernék az embereket.

tibaimp
tibaimp
2014. szept. 16. 17:15
#1

Nem semmi. A végén amit ír a vásárlás megkönnyítése mint gyakorlati haszna, az tetszik a legjobban, egyértelmű, hogy ez a jövő.

Ronan
Ronan
2014. szept. 17. 1:50

Bocs de ez a múlt.

Vissza az oldal tetejére