Széles körben elfogadott az az elképzelés, miszerint a bolygók a fiatal csillagok körül megfigyelhető gáz- és porkorongban, az úgynevezett protoplanetáris korongban keletkeznek. A folyamattal kapcsolatban számos kérdés vár válaszra, a legalapvetőbb talán az, hogy mi kell ahhoz, hogy a rendelkezésre álló anyagból bolygó keletkezzen. Jelenleg már több mint 750 exobolygót ismerünk, így elég nagy minta áll rendelkezésre annak megállapítására, hogy a különféle bolygórendszerek igen változatosak lehetnek. A különbözőségek ellenére azonban megfigyelhetők bizonyos szabályszerűségek is: a statisztika alapján elmondható, hogy minél több elemet tartalmaz hidrogénen és héliumon kívül egy csillag, annál nagyobb eséllyel rendelkezik bolygókkal.
Felmerül tehát a nagy kérdés: ha eredetileg a világegyetem gyakorlatilag csak hidrogént és héliumot tartalmazott, akkor hogyan keletkezhettek a korai időszak bolygói? A nehezebb elemek túlnyomó része a csillagok belsejében jött létre bizonyos idő elteltével, és aztán szupernova-robbanások révén került ki az űrbe. Ha viszont a bolygóformálódáshoz fémben gazdag csillagra van szükség, akkor elképzelhető, hogy az alacsony fémtartalmú csillagoknak egyáltalán nem lehetnek bolygóik? Ha ez a helyzet, akkor viszont létezik a kozmikus történelemben egy olyan időpont, amely előtt nem keletkezhetett bolygó (legalábbis nem az általunk ismert módon), mivel a csillagok fémtartalma nem érte el az ehhez szükséges küszöbértéket.
A heidelbergi Max Planck Intézet kutatói és európai kollégáik felfedeztek egy bolygórendszert, amely választ adhat a kérdésekre. A felfedezésről szóló tanulmány az Astronomy and Astrophysics oldalain jelent meg. A kutatók  kifejezetten fémben szegény csillagokat vizsgáltak, és így bukkantak rá a HIP 11952 jelű csillag két kísérőjére. A csillag a Cet csillagképben található, mintegy 375 fényévre a Földtől, és korát csaknem 13 milliárd évre becsülik. Két bolygója 290, illetve 7 nap alatt kerüli meg. A bolygókban semmi különös nem lenne, ha nem egy fémben ennyire szegény és ennyire idős csillag körül keringenének.
A bolygók formálódásának klasszikus modellje szerint a HIP 11952-höz hasonló csillagok körül nagyon kicsi az esélye bolygók kialakulásának. „2010-ben akadtunk rá az első fémben ennyire szegény rendszerre, a HIP 13044-re. Akkor azt hittük, hogy egyedi esettel van dolgunk, de mostanra úgy tűnik, hogy több bolygó lehet a fémszegény csillagok körül, mint azt gondoltuk” ‒ mondta el Veronica Roccatagliata, a Müncheni Egyetemi Obszervatórium munkatársa.
A HIP 13044 azért is nagy hírnévre tett szert, mert valószínűleg egy másik galaxis maradványa, amelyet évmilliárdokkal ezelőtt elnyelt a Tejútrendszer.
A HIP 11952 másik érdekessége a már említett életkora: 12,8 milliárd évével az egyik legidősebb ismert rendszer, és csillagászati léptékben nagyon közel van a Naprendszerhez, így jól tanulmányozható. Egy ilyen korú rendszerben a bolygók jelenléte arra utal, hogy ez utóbbiak a világegyetem létrejötte óta folyamatosan keletkeztek, és korai formálódásuk valószínűsíthetően más módon zajlott, mint a későbbi keletkezésű bolygók esetében történt. „Olyan mintha régészeti lelőhelyre bukkantunk volna a saját udvarunkban” ‒ mondja Johny Setiawan, a Max Planck Intézet csillagásza. „Amikor ezek a bolygók létrejöttek, még a Tejútrendszer is csak újszülöttnek számított.”
 
