Régóta köztudott, hogy az evéshez és a lélegzéshez hasonlóan az alvás is létfontosságú az emberek és az állatok számára. Az alváshiány kihat a kognitív folyamatok minőségére, a fizikai teljesítőképességre és fogékonyabbá tesz számos betegségre is. Annyit tehát biztosan tudunk, hogy az alvás számos komplex folyamat megfelelő működésében kulcsszerepet játszik, a szakértők azonban mindeddig nem igazán találtak választ arra a kérdésre, hogy konkrétan mi is az, ami miatt nélkülözhetetlen az éjszakai nyugodalom. A Rochesteri Egyetem kutatói nemrégiben egy érdekes magyarázattal álltak elő ezzel kapcsolatban: szerintük az alvás lehetőséget ad arra, hogy agyunk „kitakarítsa” magát a nap végén.

A szakértők korábbi kutatásaik során felfedezték, hogy az agy, bár nem része az egész szervezetet behálózó nyirokrendszernek, egy ehhez nagyon hasonló funkciójú, úgynevezett glimfatikus hálózattal rendelkezik. A cerebrospinális folyadékkal összefüggő hálózatot alkotó rendszer a nyirokkeringéshez hasonlóan a méreganyagok, melléktermékek és egyéb felesleges anyagok elszállításáról gondoskodik, megakadályozva a salakanyagok felhalmozódását az agyi sejtek közötti térben. A kísérletek során az is kiderült, hogy a rendszer elégtelen működése többek közt az agy által folyamatosan termelt, de normális esetben rendszeresen kiürítésre kerülő amiloid fehérjék felhalmozódásához vezet, amely az Alzheimer-kór egyik fő okozója.

A kutatócsoport az utóbbi időszakban a glimfatikus rendszer alvás közbeni működését tanulmányozta. A szakértők felfigyeltek ugyanis arra, hogy a vizsgált egerek agyában jóval aktívabb a hálózat amikor alszanak, mint amikor ébren vannak. Nem is akármilyen eltérésről van szó: alvás közben az agyi nyirokrendszer tízszer aktívabban „takarít”, mint az ébrenlét óráiban.

A szakértők arra is rájöttek, hogy alvás közben az agyi sejtek között húzódó, úgynevezett extracelluláris tér megnő, vagyis a cerebrospinális folyadék ilyenkor könnyebben tud átáramolni a sejtek közt, hatékonyabban távolítva el onnan a salakanyagokat, amelyek végül a lépben kötnek ki, ahol lebontásra kerülnek.

A szakértők egyelőre még nem tudják pontosan, hogy miért gyorsul fel a glimfatikus rendszer működése az alvás alatt, de gyaníthatóan valamiféle energetikai okok állhatnak a háttérben. A salakanyagok eltakarítása ugyanis jelentős energiákat emészt fel, így nyilvánvalóan célszerűbb olyankor végezni, amikor az agy és a szervezet nagy része nyugalmi állapotban van. Ezzel összefüggésben az is kiderült, hogy mivel a glimfatikus rendszer alvás közben a legaktívabb, az alváshiány a salakanyagok felhalmozódásához vezet, többek közt a már említett amiloid fehérjék felgyűlését is okozva.

Az eredmény persze továbbra sem ad pontos választ arra, hogy miért is olyan létfontosságú az alvás. Könnyen elképzelhető, hogy nem is létezik egyetlen ok, hanem több különböző tényező együttese áll a háttérben. A feltevések szerint az alvás kulcsszerepet játszik a napi tapasztalatok emlékekké alakításában, és a szervezet fizikai karbantartásában (például a szövetek javító folyamataiban) is.

Aktivitás nappal (zöld) és éjszaka (piros)