A Curiosity marsjáró egyelőre útban van célja felé, és várhatóan augusztus közepén landol a vörös bolygón, majd megkezdi a kutatást az égitest geológiai múltjában. Elsődleges célja annak bizonyítása, hogy valaha nagy mennyiségű víz létezett a Mars felszínén. Ennek kétséget kizáró megállapítása nagy lépést jelentene annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy lehet-e, illetve a múltban lehetett-e élet a bolygón.

Egyes kutatók szerint azonban a fenti kérdés nem kérdés többé, mivel az élet nyomaira már rábukkantak a Marson. A Los Angeles-i, a Tempe-i és a Sienai Egyetem kutatói egy tanulmányban számolnak be a NASA Viking-küldetése során gyűjtött adatok elemzéséből következő eredményeikről. A publikáció az International Journal of Aeronautical and Space Sciences oldalain jelent meg.

A két Viking-űrszonda 1975 augusztusában, illetve szeptemberében indult, és 1976-ban sikeresen landoltak a Marson. Elsődleges feladatuk az élet nyomainak keresése volt, ennek érdekében a kiemelt talajmintákban mikrobiális anyagcsere nyomai után kutattak. Az egyik kísérlethez különösen nagy reményeket fűztek az exobiológusok: ennek során egy marsi talajmintára tápoldatot csöpögtettek. A tápanyagok radioaktív szénnel voltak megjelölve. Ezt követően műszerekkel figyelték, hogy szabadul-e fel radioaktív szént tartalmazó széndioxid a mintából, mert ez anyagcserére utalna. A tesztek pozitív eredményt produkáltak először, majd egy héttel később már nem sikerült megfigyelni a reakciót, így végül azt állapították meg, hogy a kísérlet csak geológiai aktivitást mutat.

35 év elteltével kutatók egy csoportja most úgy véli, hogy a szondák valójában életet találtak, és annak nyomai végig ott voltak a rögzített adatok között. A kutatók matematikai eszközökkel elemezték újra a széndioxid felszabadulásának folyamatát rögzítő számadatokat. Alapfeltevésük a kutatás során az volt, hogy a biológiai rendszerek esetében a folyamat sokkal összetettebb képet mutat, mint a nem élő reakciókban történő gázfelszabadulás. Ezek alapján egyértelmű hasonlóság mutatkozik a marsi mintákban, és a Földön hasonló körülmények megfigyelt biológiai folyamatok nyomai között.

A kutatás kritikusai szerint hiba a földi tapasztalatokra alapozva következtetéseket levonni, a tanulmány írói azonban rendkívül bizakodóak, és 99 százalékos bizonyossággal állítják, hogy van élet a Marson, és ennek megfigyelésére mindössze egy mikroszkópot kellene felküldeni, amelynek segítségével láthatóvá válna a mikroorganizmusok mozgása.