A RENDEZETLENSÉGBEN REJLIK A TERMOELEKTROMOSSÁG KULCSA

Kedves exterminator!

A wikipédiás idézeted hülyeség. A Th meg a Tc az átlagra vonatkozik és nem a szélső helyzetekre. Ez a gyakorlatban rengeteget számít. Az idealizált körfolyamat is egy Otto-motoréhoz hasonlít, nem Carnothoz. Tegyük fel, hogy a környezeti hőmérséklet 300 K. Ahhoz, hogy elérd egy Carnot körfolyamattal a 40%-os hatásfokot, kell 500 K hőmérséklet átlagosan. De ennyit egy erőmű sem dob ki. Másrészt gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Hogy a stirling motorod üzemeljen úgy, hogy egyik oldalon 500 K másik oldalon 300 K van, elég kicsi az esély. Valószínű, hogy valami fémből építed meg a motort, ami egyrészt vezeti a hőt, másrészt pedig van egy hőkapacitása is, ami miatt a rendelkezésre álló 200 K különbséget tuti nem fogod tudni kiaknázni. Mutass egy olyan valós, megépített stirling motort, ami mondjuk 2 órán át folyamatosan üzemelt úgy, hogy legalább 1 kW villamos teljesítményt szolgáltatott eközben. Ha van ilyen, akkor én vagyok a műveletlen, de ha nem, akkor előbb járj utána a dolgoknak, utána "jártasd a pofád". Természetesen beépített motorról beszélünk, nem arról, hogy kísérletileg valaki elért vele ennyit, mert az lehet. Az angol wikipédia 15-30%-okat emleget termikus hatásfokra, ami még mindig nem villamos hatásfok. Szóval hol találunk ilyet a világban, ahol ettől gazdaságosabb megoldás nincs? Értsd: lehet ilyet építeni, használni elsődleges áramtermelő szerkezetnek, azonban jobban megéri egy gázturbina, gázmotor, esetleg egy kisebb kombi ciklus.

Miért lenne kicsi a hőkülönbség? :O pont ,hogy nagyoknál ér el ez is 15%-ot :D

Kedves Lorddiablo! tessék wiki copy : Magas hőhatásfok [szerkesztés]

A Stirling körfolyamat hőhatásfoka megegyezik a Carnot körfolyamat hatásfokával, mely elméletileg a legjobb. A Carnot körfolyamat hatásfoka:

h = 1 - (Tc/Th)

ahol:

Th - A körfolyamat legmagasabb hőmérséklete

Tc - A körfolyamat legalacsonyabb hőmérséklete

Ez azt jelenti, hogy az elméleti hőhatásfok annál jobb, minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség. A Stirling motoroknál a 40%-os hatásfok is könnyen elérhető. Ne csak a pofád jártasd, tájékozódj is.

Autónak a motorjában is lehetne, és besegítene az elektromos hajtásba.

Max úgy tudom elképzelni a hóerőműves alkalmazást hogy lamellák állnak függőlegesen egymás mellet ebből az anyagból a tűztérben de úgy hogy az üzemi hőmérsékletet ne haladják meg a lamellák. De inkább föld hőjét kéne így hasznosítani ugyan is az nem szennyezi a levegőt és nem vezet üvegház hatáshoz meg savas esőhöz meg miegymás nem túl egészséges dologhoz.

@Meteorhead:

Az erőművek túl tudnak lépni ezen az 1/3-on. Az atomerőművek rendelkeznek a legrosszabb hatásfokkal, de Paks is már 35% felett van. Gázmotorok 40% körül vannak. Gázturbinákból a csúcs 42.4%. Ezek persze még nem kapcsolt rendszerek. Ott van a kombi ciklusú erőmű (gőzturbina+gázturbina), az 60% fölötti villamos hatásfokkal rendelkezik. A hulladékhőt pedig hasznosítják, úgy hívják, hogy távhő. Ezt télen lehet nyilván kiaknázni, de mostanság már léteznek olyan megoldások is, ahol ezt a hőt abszorbciós hűtésre használják fel. Így ez hajtja nyáron a légkondit. Nyilván a villamosáram a legdrágább az összes termelt energiafajta közül, de ne felejtsünk azért el globálisan gondolkodni. Ha a kapcsoltat is figyelembe vesszük, akkor 85-90-95%-ok jönnek ki a rendszertől függően.

@exterminator:

Milyen világban van a Stirling motornak 40% hatásfoka? Mivel kicsi a hőmérséklet különbség a kilépő füstgáz és a levegő közt, amit ki lehet aknázni, ezért a Carnot-körfolyamat miatt ezek hatásfoka nagyon jó esetben 4%, de inkább 2-3. Hol olvastad a 40%-ot? Azok valószínű vagy ezzel kereskednek, vagy csak hülyék a termodinamikához. Egyik nem zárja ki a másikat.

@mikej95:

A turbinalapáton a hőmérséklet eloszlás eléggé homogén. Így nem lesz hőfeszültség, amit ki tudnál használni a célra. Ugyanígy a belső burkolat sem jó. Ha az egyik fele az anyagnak bent van, a másik kint, akkor már használhatóbb lenne a dolog, de kérdés, hogy megéri-e ezt kihasználni, nem dobsz ki több hőt azzal, hogy megbontod az egybefüggő szigetelőréteget.

Ilyen anyagból készült turbinalapátok és belső burkolat jó nagyot dobna a hőerőművek hatásfokán. :)

Stirling motor 40% hatásfokú, tökéletes alternatívája ennek. Bár nyilván nem olyan könnyen integrálható.

Hát, ha túl tudnának lépni a hőerőművek 1/3-os hatásfokán, akkor lényegesen egyszerűbb erőműveket lehetne építeni, arról nem is beszélve, hogy újra lehetne hasznosítani a munka során elvesztett energiát.