Meglehetősen furcsa hírek láttak napvilágot, amelyek egy újfajta, PCI Express 2.0-s alapokon nyugvó csatoló megjelenésének közeledtéről szólnak.
Napjainkban a PCI Express 2.0 x1-es csatolófelületnek a kétpoprtos SATA 6 Gbps-os és USB 3.0-s bővítőkártyákkal kell megbirkóznia, amelyeknél azért alkalmazzák a PCI Express 2.0 x1-es felépítést, hogy a chip kisméretű maradhasson és az olcsóbb lapkakészletek kevés PCI Express 2.0-s sávját is hatékonyan ki lehessen használni. A SATA 6 Gbps-os bővítőkártyák egyetlen PCI Express 1.1-es sávval, amely irányonként 250 MB/s-os sávszélességet kínál, korlátozott teljesítmény kínálnak, de hasonló a helyzet az USB 3.0-s bővítőkártyák, valamint a sávonként 500 MB/s-os sávszélességet kínáló  PCI Express 2.0 x1-es megoldások esetében is.
A sávszélesség-hiány kiküszöbölésére alkalmazható lenne az eggyel nagyobb, PCI Express 2.0 x4-es bővítőhely, amely elsőre jó megoldásnak tűnhet, mégsem az. A felhasznált PCI Express 2.0-s sávok megnégyszerezésével ugyan sávszélesség tekintetében nem lenne panasz, de a chipek mérete jelentősen nőne, és a belépő szintű lapkakészleteket alkalmazó alaplapok tulajdonosai sem járnának jól, mert sok PCI Express 2.0-s sávot lefoglalna egy-egy bővítőkártya a rendelkezésre álló, amúgy is kevéske mennyiségű PCI Express 2.0-s sávból.
Éppen ezért jött az új meglátás, amely az Inteltől származik: PCI Express 2.0 x2-es slotokkal kéne ellátni az alaplapokat és a fent említett bővítőkártyákat is. Maga a lehetőség elvileg járható út, de hasonló slotot nem helyeztek el még sem átlagfelhasználóknak, sem pedig üzleti felhasználóknak szánt alaplapokon, illetve platformokon. Maga a PCI-Express mögött álló szervezet, a PCI-SIG sem rendelkezik egyelőre PCI Express 2.0 x2-es slotokhoz való specifikációkkal.
Az Intel ötlete alapján egyébként a PCI Express 2.0 x2-es megoldások rendkívül hatékonyan alkalmazhatóak lennének, ugyanis segítségükkel továbbra sem tartalmaznának sokkal több lábat a különböző vezérlőchipek, mint napjainkban, így méretük nem lenne a mostaniakénál sokkal nagyobb, ezáltal továbbra is viszonylag költséghatékonyan készíthetnének velük SATA 6 Gbps-os, illetve USB 3.0-s portokat kínáló bővítőkártyákat. Az előny itt már érezhető lenne, ugyanis az irányonkénti 1 GB/s-os, vagyis az összesen 2 GB/s-os sávszélesség már elegendő lenne ahhoz, hogy a PCI Express 2.0 x1-es slotok sávszélesség-hiányát orvosolják. A a fent felvázolt problémára tehát rövidebb távon mindenképpen a PCI Express 2.0 x2-es slotok alkalmazása lehetne a megoldás, mielőtt  a kétszer nagyobb sávszélességeket kínáló PCI Express 3.0-s szabvány befutna, amelyből már x1-es slot alkalmazásával is el lehetne érni a kíván sávszélességet.
Az átállás minimális többletköltségeket jelentene a bővítőkártyák gyártói számára - új vezérlőchipek megtervezése és legyártása, a régieknél valamivel drágábban -, viszont a belépőszintű lapkakészleteket használó alaplapok esetében ez lenne az egyetlen igazán járható út a rendelkezésre álló PCI Express 2.0-s sávok hatékony kihasználására.
