A Curiosity legújabb elemzései során egyáltalán nem találta nyomát metánnak a Mars légkörében, ami jelentősen ellentmond a korábbi mérési eredményeknek és erősen kétségessé teszi, hogy valaha is létezhetett élet a vörös bolygón. 2004-ben három kutatócsoport is azt állította, hogy metánra akadt a Mars atmoszférájában. Ennek forrása akkor még meglehetősen bizonytalannak tűnt, hiszen a gáz egyaránt eredhetett valamiféle mikrobiális életformától, geológiai tevékenységből, illetve becsapódó üstökösökből is.
Több hawaii távcső és az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű, jelenleg is a bolygó körül keringő szondája is metánt mutatott ki a légkörben. A mérések alapján a gáz mennyiségét 10−45 ppb-re (parts per billion, vagyis az adott légköri térfogat egymilliárdod része) tették. Mivel a metán molekulái a feltevések szerint néhány száz év alatt lebomlanak a marsi légkörben, az eredmények nagy izgatottságot keltettek, hiszen minden jel arra utalt, hogy a gáz a közelmúltban keletkezhetett.
A legalaposabb elemzés során Michael Mumma, a NASA szakértője és kollégái egyes felszíni pontokon metánkitöréseket is megfigyelni véltek. A legnagyobb ilyen esemény során több mint 17 ezer tonna gáz került a légkörbe a becslések szerint, és ennek nyomait még ma is érzékelni kellene nagyjából 6 ppb atmoszferikus metán formájában.
Az eddigi legérzékenyebb műszerekkel a helyszínen vizsgálódó Curiosity azonban sem a 2012-es, sem az idén júniusi mérések során nem találta nyomát a gáznak a bolygó légkörében. A rover által az elmúlt egy év alatt elvégzett hat mérés eredményei alapján a kutatók szerint valószínűtlennek tűnik, hogy 1,3 ppb-nél több metán lenne a Mars atmoszférájában. Ez az érték is csak azért került megállapításra, mert ez volt a határa az eddigi mérések érzékenységének, így könnyen meglehet, hogy egyáltalán nincs metán a Marson. Ha van is valamennyi a gázból a légkörben, az egyre világosabb, hogy napjainkban nem keletkezik belőle tetemesebb mennyiség a bolygón.
Ahogy Chris Webster, a kutatás vezetője fogalmazott, az eredmény egyszerre jelent óriási meglepetést és csalódást is. A kutatócsoport ugyanakkor óvatosan fogalmaz a marsbéli metán múltjával kapcsolatban. A gáz jelenlegi hiánya több dolgot is jelenthet. Elképzelhető, hogy soha nem is létezett a bolygón, de az is meglehet, hogy sokkal gyorsabban (hónapok, netán hetek alatt) lebomlik, mint a szakértők eddig gondolták.
Ami a korábbi metánészleléseket illeti, sokak szerint ezek meglehetősen bizonytalannak tűntek már annak idején is. A Földről történő megfigyeléseket jelentősen megzavarhatja a földi légkörben lévő metán. A kitörésekről szintén elképzelhető, hogy valamilyen tévedésen alapult észlelésük, ezért Mumma és kollégái már neki is álltak az eredeti adatok átvizsgálásának, de egyelőre nem találtak hibát a számításokban.
Abban mindenesetre egyetértenek a kutatók, hogy korai lenne még „temetni” a marsi metánt, annál is inkább, mert a közeljövőben több kiváló lehetőség is adódik a légkör összetételének ellenőrzésére. Az indiai űrügynökség (ISRO) idén októberben vagy novemberben tervezi útjára indítani saját marsszondáját, amely szintén metánt után fog kutatni a marsi atmoszférában. Az ExoMars űrkutatási projekt keretében pedig 2016-ban az ESA is újabb űreszközt küld a vörös bolygóra, amelynek feladatai közt a légkör analizálása is szerepel majd.
Maga a Curiosity sem fejezte be a metánnal kapcsolatos munkát. A tavaly augusztus óta tevékenykedő rover, amely eddig majdnem három kilométert tett meg a bolygón, pár hónapon belül újabb, még érzékenyebb teszteket fog elvégezni. Ennek során a légköri mintákból kiszűri a szén-dioxidot, és összesűríti a visszamaradó anyagot. Ilyen körülmények közt a műszerek elviekben már az 50 ppt (parts per trillion) körüli metánmennyiséget is észlelni tudják.
