Egy 12,1 milliárd évvel ezelőtt útjára indult gammakitörést detektáltak előző héten a csillagászok. Az esemény ráadásul rendkívül intenzív is volt, így bár nem a legősibb ismert robbanás, és nem is a valaha látott legfényesebb, az elsők közt foglal helyet mindkét kategóriában. A gammakitörések pár ezredmásodperctől pár percig tartó gammafelvillanások, amelyeket gyakran más hullámhosszú utófénylés is követ. Ilyen eseményeket napi rendszerességgel észlelnek a műholdak, a mostani azonban kora és intenzitása miatt is kiemelt fontosságú.
A hosszabb kitörések a feltevések szerint nagytömegű, gyorsan forgó csillagok robbanásakor történnek. Az objektum centrumában képződő fekete lyuk elnyeli az egykori égitest anyagát, és közben anyag- és energiasugarakat bocsát ki magából. Ha megfelelő rálátásunk van a rendszerre, ezeket érzékelhetjük, amikor elérik a Földet. A rövidebb időtartamú kitörésekre a szakértők szerint akkor kerül sor, ha két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközik egymással.
„A gammakitörések a világegyetem leghatalmasabb robbanásai az ősrobbanás óta” – mondja Farley Ferrante, a dallasi Déli Metodista Egyetem (SMU) doktorandusza, azon négy csillagász egyike, akik az eseményt detektálták. „Ezekben a robbanásokban 10 másodperc alatt több energia bocsátódik ki, mint amennyit a Nap 10 milliárd éves létezése alatt összesen kisugároz.”
A kitörések az elektromágneses spektrum magas energiájú részén észlelhetők először, utófénylésük azonban más hullámhosszokon is látszik. Az első felvillanást a Swift űrtávcső detektálta, és „riasztására” sikerült elkapni a kitörés látható tartományba eső végét egy földi műszerrel is. A reakcióidő nagyon fontos volt ebben az esetben, és az SMU csapata remekül vizsgázott, hiszen 55 másodperccel az űrtávcsőtől származó adatok beérkezése után ráálltak a célpontra.
Ahogy már említettük, a GRB 140419A katalógusnevű objektum nem a legrégibb hasonló robbanás, mivel ebben lekörözi a GRB 090423, amelynek korát 13 milliárd évre becsülik. Ez utóbbit 2009 áprilisában észlelte a Swift űrtávcső. A mostani esemény fényessége olyan óriási volt, hogy ha tízszer fényesebb lett volna, egy mezei binokulárral látni lehetett volna. A leghalványabb, még látható csillagnál nagyjából annyival volt csak halványabb, amekkora fényességkülönbséget a legfényesebb és a leghalványabb szabad szemmel látható csillag közt érzékelünk. Tekintve, hogy az objektum a látható univerzum határán foglal helyet, ez azt jelenti, hogy az eredeti esemény példátlanul gigantikus lehetett, mondja Robert Kehoe, az SMU munkatársa.
Az eddigi legfényesebb gammakitörést, a GRB 080319B-t 2008-ban észlelték. Annyira intenzív volt, hogy a jobb szeműek szabad szemmel is láthatták volna, amennyiben jókor és jó helyre néztek az égen. Ez utóbbi objektum viszont „csak” 7,5 milliárd fényévnyire volt a Földtől. A mostani robbanás távolsága és intenzitása alapján a leghatalmasabb hasonló esemény lehetett, amit csak ismerünk, és a világegyetem egy olyan korai időszakába enged bepillantást, amellyel kapcsolatban legtöbbször csak találgatni tudunk.
