Egy nemrégiben publikált kutatás eredményei szerint a nemi úton terjedő, kutyákat érintő megbetegedés, a CTVT (canine transmissible venereal tumor) 11 ezer éve pusztít házi kedvenceink körében. Ami még döbbenetesebb, a betegséget kiváltó kóros sejtek a mai napig hordozzák az első gazdaállat genetikai jellegzetességeit. A daganatos sejtek vizsgálata révén tehát a kutatók nemcsak a rák evolúciójába nyerhetnek betekintést, de a legkorábbi kutyák biológiájába is.

A kutyák tehát évezredeken keresztül szaporították, őrizték és terjesztették ezen sejtvonal tagjait. A kutatók 2006-ban fedezték fel, hogy a CTVT más daganatos megbetegedésekkel ellentétben nem egy-egy egyed sejtjeinek mutációja következtében alakul ki, hanem kutyáról kutyára, nemi úton terjed. Ez a terjedés különösen jelentős a vadon élő kutyapopulációk tagjai közt. A szervezetbe bekerülő tumorsejtek aztán daganatok kialakulásához vezetnek, elsődlegesen a genitális régióban.

A legtöbb esetben a kemoterápia hatásos gyógymódot jelent a kórral szemben, ez azonban nem igaz az egyetlen másik ismert fertőző tumorbetegségre, az erszényes (tasman) ördögök körében terjedő DFTD-re. Ez utóbbi harapás útján terjed, és hónapok alatt végez az áldozattal. A arctumorokat okozó betegség következtében az erszényes ördögök száma a kilencvenes évek vége óta 70 százalékkal esett vissza. A kutatók most azt remélik, hogy a CTVT alaposabb megismerése révén talán ez utóbbi kór terjedésének megakadályozására is megoldást találnak majd.

Az már 2006-ban kiderült, hogy a CTVT legalább 200 éve terjed a kutyák körében. Az elmúlt években sokat fejlődtek a genetikai technológiák, így Elizabeth Murchison, a Cambridge genetikusa még pontosabban meg tudta határozni a betegség születésének időpontját. Kollégáival szekvenálták a CTVT-sejtek genomját, és úgy találták, hogy az egészséges kutyagenomhoz képest ezen a sejtek genetikai állománya több mint 2 millió mutációval tér el, ami messze több, mint amit bármilyen emberi rákbetegség esetében megfigyeltek.

A genetikai mutációk sebességét számos korábbi kezdeményezés kutatta már, így ezek felhasználásával a szakértők arra jutottak, hogy a betegség 11 368 éve bukkanhatott fel először. A daganatos sejtek vizsgálata révén az első gazdaszervezetből visszamaradt, máig hordozott és terjesztett géneket is sikerült azonosítani. A CTVT első formája ezek alapján egy rövid és sötét szőrű, leginkább alaszkai malamutra emlékeztető testfelépítésű kutyában alakult ki. Azt nem tudják megmondani a kutatók, hogy hím vagy nőstény volt-e a gazdaszervezet, és az sem világos, hogy a világ melyik pontján élhetett, génállományán azonban beltenyésztés egyértelmű nyomai fedezhetők fel, ami megmagyarázhatja, hogyan alakult ki a kór.

A daganatos betegségek többsége nem képes egyedről egyedre terjedni, mivel a recipiens immunrendszere rögtön idegenként azonosítja a tumorsejteket, és végez velük. Egy beltenyésztett populációban azonban az egyedek genetikailag egyre hasonlóbbá válnak egymáshoz, így egyre nehezebbé válik a saját és az idegen sejtek megkülönböztetése. Ha pedig kellő idő áll rendelkezésre a kór számára egy ilyen populációban, közben olyan mutációkon mehet át, amelyek az idegenebb szervezetekben is lehetővé teszik túlélését. Murchinson szerint a betegség nagyjából 500 évvel ezelőttig egyetlen izolált kutyapopulációban létezhetett, és csak ezt követően kezdett szétterjedni a világ minden pontjára.