Bevezető

Bevezető

Az ASUS felfrissítette 802.11ac-s útválasztó-, illetve adapter-kínálatát, nagyobb teljesítmény kínáló modelleket letéve az asztalra. A korábbi választék egy anno már megvizsgáltuk: akkoriban a vállalat csúcskategóriás routere járt nálunk, méghozzá egy USB-s, illetve egy PCI Express alapú hálózati adapter társaságában. A termékek teljesítmény és szolgáltatások tekintetében elsőrangúak voltak, ám akkoriban még elég drága mulatság volt egy 802.11ac alapú otthoni WiFi hálózat kiépítése. Az adapterek ára mondjuk máig nem változott, de azért feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a korábbi csúcsrouter, az RT-AC66U 55 000 forint helyett már hazavihető 34 000 forintért, ami azért jóval emészthetőbb összeg. Nyilván ez még mindig jóval magasabb ár, mint amit egy 802.11n WiFi támogatást kínáló routerért kérnek, de az extra sebességet meg kell fizetni – plusz a 802.11ac technológia még nincs olyan rég a piacon, így egyelőre nem igazán hódította meg a költséghatékony termékek szegmensét.

ASUS RT-AC68U: a gyártó jelenlegi csúcsroutere

Ne is húzzuk tovább az időt, nézzük inkább, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az újdonságok.

A fentiek alapján vonzó a felhozatal, igaz, az RT-AC52U modellnél több furcsaságra is felfigyelhetünk. Az egyik az, hogy Gigabites helyett csak 10/100 Mbps-os Ethernet portok, illetve WAN port került a termékre. Ezt a választást valószínűleg a SoC teljesítménye, illetve képességei indokolták – akárhogy is, semmiképpen sem üdvözlendő manapság az efféle megoldás. A másik furcsaság már nem a tulajdonságokkal, hanem az árral kapcsolatos: Az AC-52U router önmagában 28 500 forint körüli áron kapható, de ha csomagban, egy USB-AC50-es WiFi adapterrel együtt vásároljuk meg, akkor 23 500 forint körüli összeget kell letennünk az asztalra. Úgy látszik, nagyon a csomag felé próbálja terelni a gyártó a vásárlókat, ami nem is baj, főleg, ha ilyen komoly árelőnyt biztosít mellé.

A rövid bevezető után most már nézzük meg közelebbről a három routert, illetve a három 802.11ac adaptert. Az RT-AC52U routernél egyúttal az USB-AC50-es adaptert is bemutatjuk, hiszen ezek csomagban érkeztek hozzánk.

Routerek - A hardver

ASUS RT-AC52U + USB-AC50

Az előző oldalon már említett csomag, ami jelenleg az ASUS leginkább költséghatékony megoldása, egy tetszetős doboz formájában érkezett. A dobozon a benne lapuló termékek legfontosabb tulajdonságai természetesen szerepeltek, a csomag belsejében pedig igényesen elrendezve várta a router és az USB 2.0-s adapter, hogy megismerkedjünk velük.

Az újdonságok mellé jár egy telepítő lemez, valamint némi dokumentáció is, a kellékek között pedig egy tápadapter, egy Ethernet kábel, valamint a router felcsatolható talpa lapul. Az USB 2.0-s adapter kupak nélkül érkezett.

Az RT-AC52U igényes dizájnt kapott, igaz, előlapja sajnos fokozottan érzékeny a karcokra, az ujjlenyomatokra és a porra, a zongoralakk-hatású fekete festésnek hála. A hátlap már matt, viszont az ujjlenyomatokat a szokásosnál jobban vonzza. Szerencsére mivel egy routerről van szó, amit jó esetben egyszer beüzemel az ember, majd még a létezését is elfelejti, ezekkel a "problémákkal" együtt lehet élni.

A 187 x 145 x 25 milliméteres mérettel, illetve 270 grammos tömeggel rendelkező RT-AC52-es router társaival ellentétben nem Broadcom platform, hanem MediaTek SoC köré épül. A router nyomtatott áramköri lapja egy MediaTek MT7620A SoC-nak ad helyet, ami az információk szerint 580 MHz-es CPU magórajelet alkalmaz és 128 MB-nyi rendszermemóriával gazdálkodik. Tárhelyből is 128 MB-nyi áll rendelkezésre, természetesen NAND Flash alapon. Az említett SoC összesen négy darab LAN portot biztosít a router számára, amelyek sajnos mindannyian 10/100 Mbps-os sebességet kínálnak – csak úgy, mint a WAN port. A fedélzeten jelen van még egy USB 2.0-s port is, amely külső adattárolókat, nyomtatót, illetve 3G/4G adaptereket is fogad.

Az útválasztó kék előlapi LED-ek segítségével tájékoztatja a felhasználót a különböző szolgáltatások működéséről, oldalán pedig WPS gomb, plusz a WiFi támogatás aktiválására, illetve deaktiválására szolgáló kapcsoló is lapul. Szemből nézve a router bal szélén sorakoznak a felsorolt portok, amelyek között egy bekapcsoló gomb, valamint a tápadapter csatlakozója is megtalálható. A hátlapon két speciális rögzítő furatot is kialakítottak, amelyek segítségével falra, vagy asztal oldalára/aljára egyaránt felszerelhető az RT-AC52U.

A MediaTek gyártmányú SoC 2,4 GHz-es frekvenciatartományon belül maximum 300 Mbps-os WiFi sávszélességet kínál (802.1n), az 5 GHz-es frekvenciatartományban pedig, ami a 802.11ac támogatáshoz tartozik, már 433 Mbps-os sávszélesség áll rendelkezésre. Vicces látni, hogy mindkét WiFi adapter nagyobb adatátviteli sávszélességet kínál, mint a LAN portok, valamint a WAN port.

A router talpa csúszásgátló, puha felületet kapott, ami inkább szivacsra hasonlít, mintsem gumira. Egy biztos, stabilan a helyén tartja az útválasztót.

Az RT-AC52U dobozában egy USB-AC50-es adapter is lapult, ami nagyjából akkora, mint egy 100 forintos érme. A 30,98 x 16 x 8,64 milliméteres kiterjedésű, zongoralakk fekete műanyag házban helyet foglaló nyomtatott áramköri lap nem túl meglepő módon ebben az esetben is egy MediaTek gyártmányú vezérlőt rejt, Ami nem más, mint az MT7610U. Az említett vezérlő jóvoltából a 2,4 GHz-es 802.11n tartományban 150 Mbps-os, az 5 GHz-es 802.11ac tartományban pedig 433 Mbps-os sávszélességgel gazdálkodhatunk, ami nem hangzik rosszul.

Az apró adapter házának felső részén egy kék LED is jelen van, ami az adapter működéséről árulkodik. Az USB 2.0-s porttal ellátott aprósághoz kupak sajnos nem jár, de az USB 2.0-s csatlakozó azért tartogat némi érdekességet: rá van gravírozva az apró adapter sorozatszáma, valamint a hozzá tartozó MAC cím is.

A szoftveres tulajdonságokra a routerek bemutatása után térünk ki, ugyanis ebben a tekintetben olyan kevés a különbség az egyes modellek között, hogy praktikussági okok alapján egy kalap alá vesszük őket.

Annyit azért az USB-AC50 kapcsán még feltétlenül érdemes kiemelni, hogy a termékhez tartozó driver 64-bites Windows 8.1 Professional operációs rendszer alatt csak kompatibilitási módban hajlandó feltelepülni, egyéb esetben "Nem támogatott operációs rendszer" hibaüzenettel ajándékozza meg a felhasználót. Egy új driver majd segíthet ezen a problémán.

ASUS RT-AC56U

A második versenyző az RT-AC56U modell, ami előbb bemutatott társához hasonlóan igényes, informatív dobozban érkezett meg hozzánk. A dizájnos dobozon belül egy nagy fehér kartondoboz rejtette a tartozékokat, illetve magát a routert, belsejében pedig katonás renddel találtuk szembe magunkat.

A routerhez a telepítő lemezen kívül némi dokumentáció is jár, de ezeket leszámítva már csak egy Ethernet kábel, valamint egy tápadapter bújik meg a rekeszekben. Az RT-AC56U előlapja kevésbé érzékeny a porra, a karcokra és az ujjlenyomatokra, mint az RT-AC52U-é. Az előlap alsó része ebben az esetben egy szálcsiszolt alumínium hatású műanyagbetétet is rejt, amit a ténylegesen alumíniumból készült támaszték szel keresztül.

A WPS és a WiFi ki- bekapcsoló gomb a router jobb szélén található, a különböző portok pedig a router hátulján sorakoznak. Találunk köztük négy darab Gigabites LAN portot, egy Gigabites WAN portot, egy USB 2.0-s csatlakozót, valamint egy USB 3.0-s portot is. A sort tovább elemezve a RESET mikrokapcsolóval találjuk szembe magunkat, majd a támaszték másik oldalán a tápadapter csatlakozója, valamint a router bekapcsoló gombja látható.

Az RT-AC56U rengeteg szellőzőt kapott, hátlapjáról viszont hiányoznak a falra, illetve asztallapra történő felszereléshez szükséges rögzítő furatok. Ezt mindenképpen szem előtt kell tartani vásárlás előtt.

Az RT-AC56U nyomtatott áramköri lapja egy Broadcom BCM4708A típusú SoC egységet, valamint egy BCM4352-es és egy BCM43217-es vezérlőt rejt. A router rendszermemóriából 256 MB-nyit, tárhelyből pedig 128 MB-nyit kapott. Ebben az esetben a 2,4 GHz-es frekvenciatartományon belül, azaz a 802.11n "csatornán" 300 Mbps-os sávszélesség áll rendelkezésre, az 5 GHz-es frekvenciatartományon belül pedig 867 Mbps-os sávszélességgel gazdálkodhatunk (802.11ac). Utóbbiak miatt AC1200-as sorozatú termékről beszélhetünk.

Az RT-AC56U modell külső WiFi antennákkal nem rendelkezik, de a ház belsejében összesen négy nagyteljesítményű antenna lapul.

ASUS RT-AC68U

Elérkeztünk tesztünk abszolút csúcskategóriás routeréhez, az RT-AC68U modellhez, ami a korábban nálunk járt RT-AC66U modellt is lekörözi – pedig mi már azzal a példánnyal is tökéletesen elégedettek voltunk, ezt kár tagadni.

A szóban forgó felsőkategóriás útválasztó igényes csomagolásban kerül a boltok polcaira, a színes külső karton pedig egy fehér kartondobozt rejt, ami a router mellett minden szükséges tartozékot tartalmaz.

Az RT-AC68U mellé kapunk egy telepítő lemezt, illetve némi dokumentációt is, de a sorból a tápadapter és az Ethernet kábel sem hiányzik. Mivel ez a termék három darab külső antennával rendelkezik, így ezek is jelen vannak a dobozban, méghozzá egy külön tasakba csomagolva.

Az RT-AC68U előlapja hasonló borítást kapott, mint amit az RT-AC56U-nál már megcsodálhattunk, igaz, itt az előlap alsó részéről ezúttal hiányzik a szálcsiszolt alumínium textúrával ellátott műanyagbetét. A router talpa fix, nem levehető, alján pedig ezúttal is egy puha szivacsos borítást helyeztek el, ami segít megakadályozni, hogy a termék csúszkáljon, illetve megkarcolja azt a felületet, amire helyezték.

Szemből nézve a router jobb szélén találjuk a WPS gombot és a WiFi támogatás ki-, illetve bekapcsolását végző gombot. A különböző csatlakozók ezúttal is hátul kaptak helyet. Ezek között négy darab Gigabites LAN port, egy Gigabites WAN port, illetve egy USB 2.0-s és egy USB 3.0-s csatlakozó található. A sorból a tápcsatlakozó, a bekapcsoló gomb és a RESET mikrokapcsoló sem hiányzik. Alul, a két portfürt között egy további gomb is lapul, amivel az alatta található LED-es világítást kapcsolhatjuk ki – itt a lejjebb elhelyezett ASUS logó fehér LED-es megvilágításáról van szó.

A mellékelt három antenna a router tetején kialakított csatlakozókra illeszkedik: az antennák körben szabadon elforgathatóak és 90 fokban hajlíthatóak is, így könnyedén megtalálható az adott körülményekhez leginkább passzoló beállítás. Az antennák RP-SMA foglalatba illeszkednek.

Az RT-AC68U modell nyomtatott áramköri lapján egy BCM4708A0 típusú SoC lapul, méghozzá 256 MB-nyi rendszermemória és 128 MB-nyi NAND Flash tárhely társaságában. A WiFi funkciókat két Broadcom BCM4360-as chip biztosítja.

A router 2,4 GHz-es frekvenciatartományon belül 450 Mbps-os sávszélességgel gazdálkodhat, amit – megfelelő adapter alkalmazásával – a TurboQAM eljárás jóvoltából akár 600 Mbps-ra is fel lehet tornázni. A 802.11ac, azaz az 5 GHz-es frekvenciatartományon belül 1300 Mbps-os adatátviteli sávszélesség áll rendelkezésre, így a router összességében kiérdemelte az AC1900 minősítést. Az RT-AC68U egyébként AiRadar technológiával is rendelkezik, ami a hullámformálási eljárással a jel megerősítése mellett stabil adatátviteli sebességekről és nagyobb lefedettségről gondoskodik

Maga a termék egyébként 220 milliméter széles, 83,3 milliméter mély és 160 milliméter magas, tömege pedig nem több 640 grammnál. Az RT-AC68U jelenleg az ASUS leggyorsabb útválasztója, amihez egy PCI Express 2.0 x1-es slotba illeszkedő, ugyancsak szupergyors adapter is készült – ez a PCE-AC68U típusjelzést viseli. A következő oldal után erről a termékről is lerántjuk a leplet.

Routerek - A szoftver

Routerek - A szoftver

A három routernél közös tulajdonság, hogy mindannyian az ASUS WRT rendszerét használják, amely egy remekül átlátható, könnyedén kezelhető felhasználói kezelőfelületet kapott. A termékek alapvető tulajdonságok tekintetében teljesen egyformák – az esetleges különbségeket majd külön kiemeljük.

Mindhárom routerre igaz, hogy gyárilag a 192.168.1.1-es IP címet kapják, az alapértelmezett felhasználónév és jelszó pedig egyformán admin. A gyártó szerint az alapvető beállítások 30 másodperc alatt elvégezhetőek, azaz nagyon hamar üzembe helyezhető a frissen vásárolt útválasztó. Internetkapcsolatot nem csak a WAN porton keresztül, hanem USB porton keresztül is képesek létrehozni a termékek, ehhez csak egy 3G/4G USB adapter kell nekik. A Dual WAN funkció jóvoltából egyidejűleg akár vezetékes és mobilinternet is használható, sőt, igény szerint akár kábeles és DSL modemhez is hozzáférhet a router, ugyanis az egyik LAN port WAN porttá alakítható. A rendszer minden esetben kínál IPTV támogatást is, ami egy külön menüpontban érhető el.

A repertoárban természetesen VPN támogatás is jelen van, az USB portokra pedig nem csak 3G/4G adapter, hanem akár nyomtató vagy külső adattároló is kapcsolódhat, hiszen nyomtató- és fájlszerver funkció is rendelkezésre áll. A nyomtató megosztható a hálózaton, csak úgy, ahogy az adattároló tartalma. Emellett persze FTP szerver is rendelkezésre áll, sőt, még egy letöltő kliens is szerepel a kínálatban. A kliens a BT, NZB, HTTP és ED2K alapú letöltéseket egyaránt támogatja, valamint lehetőséget biztosít a fel- és letöltési sávszélesség korlátozására, illetve a letöltések ütemezésére is. A kliens a DHT, PEX és a Magnet Link protokollokat szintén támogatja.

A routerek a hálózati forgalom monitorozására és menedzselésére egyaránt képesek, sőt, sávszélesség prioritás beállítására is lehetőséget adnak (QoS).

Hasznos funkció a Parental Control is, amellyel szabályozható, hogy a helyi hálózat különböző számítógépei mennyi ideig kapcsolódhatnak az internetre, így a csemeték internetezési szokásai kontrollálhatóak.

A felsoroltak mellett egy ütőképes tűzfal is rendelkezésre áll, ami URL alapú szűrővel, illetve kulcsszó alapú szűrővel egyaránt fel van szerelve. A tűzfal segítségével az is szabályozható, mely helyi számítógépről mely szolgáltatások legyenek elérhetőek.

Az ASUS routerei emellett AiCloud és AiDisk támogatással is rendelkeznek. Előbbinek köszönhetően az USB-s adattárolón lapuló adatok webböngészőből, mobileszközről, akár távolról, internetkapcsolaton keresztül is könnyedén elérhetőek. Az AiCloud egy ASUS WebStorage fiók birtokában arra is lehetőséget ad, hogy az összes eszközön tárolt adatokat automatikusan szinkronizálja a WebStorage fiók tartalmával. Emellett a fájlok hivatkozással történő egyszerű megosztására, illetve a különböző médiatartalmak távoli megtekintésére is van mód. Az AiDisk szolgáltatás a DDNS szolgáltatással karöltve mini FTP szerver készítését teszi lehetővé, amelynek tartalmát aztán egyszerűen meg lehet osztani másokkal.

Hab a tortán, hogy a routerek médiaszerver funkciót, illetve DLNA támogatást is kínálnak, így az USB-s adattároló tartalmához könnyedén hozzáférhetnek a DLNA-képes eszközök, és le is játszhatják a különböző médiafájlokat.

A WiFi hálózat beállítása zökkenőmentesen történik: a 2,4 GHz-es és az 5 GHz-es hálózat külön hozzáférési adatokat kaphat, sőt, még 3 darab 2,4 GHz-es és 3 db 5 GHz-es vendég hálózat létrehozására is van mód – ez a funkció korábbról már ismerős lehet.

Az ASUS routerei üzemmód-választó menüvel is rendelkeznek, hiszen a termékek nem csak egyszerű routerként foghatóak munkára. Rendelkezésre áll még jelismétlő (Repeater) és hozzáférési pont (Access Point) üzemmód is, így a termékeket egy másik routerhez kapcsolva kiterjeszthetjük a vezeték nélküli hálózat hatótávját.

Az RT-AC52U modell kivételével Media Bridge mód is rendelkezésre áll, amelynek lényege, hogy két egyforma router összekapcsolásával a második routerhez különböző médiaeszközök (okostelevíziók, játékkonzolok, médialejátszók) csatlakozhatnak Ethernet kábelen keresztül, ez a router pedig vezeték nélkül, 802.11ac WiFi kapcsolatot használva csatlakozhat a "fő" routerhez. Ezzel a módszerrel a 802.11ac támogatással egyébként nem rendelkező eszközök is kiaknázhatják a szélsebes WiFi kapcsolatban rejlő előnyöket.

Az új routerek emellett olyan alapvető szolgáltatásokat is felvonultatnak, mint a DHCP szerver, az IPv6 támogatás, a RADIUS szerver, illetve a MAC cím alapú WiFi eszköz szűrés lehetősége. A menüpontok között természetesen rendszernapló is található, amelyből fény derülhet minden fontosabb eseményre, ami a router vagy a helyi hálózat működését érinti, hála a log fájloknak.

Adapterek

ASUS USB-AC56

A korábban bemutatott USB-AC50 mellett egy második USB-s 802.11ac WiFi adapter is szerepel a tesztben, ami az USB-AC56 típusjelzést viseli. Ez a modell már jóval nagyobb, mint említett kistestvére, de ennek megfelelően gyorsabb adatátviteli sávszélességeket is kínál, sőt, még külső antenna is csavarozható rá, ami mellesleg tartozék.

A szóban forgó USB-s WiFi adapter a szokásos ASUS dizájnt alkalmazó dobozban lapult, ami nagynak egyáltalán nem mondható. A doboz belsejében az USB-AC56 mellett a telepítő lemez és a dokumentáció egyaránt jelen van, sőt, még egy WiFi antennát, valamint egy USB 3.0-s kábellel és csatlakozóval ellátott bölcsőt is csomagoltak a termék mellé. Utóbbiak az asztali használatot segítik.

Az USB-AC56 műanyag házzal rendelkezik, amelynek előlapja a routereknél már látott dizájnt követi. Az USB 3.0-s stick két végén egy-egy kupakot találunk, amelyek alatt az USB 3.0-s port, valamint az antenna csatlakozó található. Az 50 grammos kiegészítő nyomtatott áramköri lapján egy Realtek gyártmányú, RTL8812AU típusú vezérlő lapul. Az USB 3.0-s csatolófelületet alkalmazó WiFi adapter két darab belső antennával is fel van szerelve, de ezek mellett a rajta található RP-SMA csatlakozó segítségével külső antenna is rászerelhető.

A 802.11n tartományban 300 Mbps-os, a 802.11ac tartományban pedig 867 Mbps-os adatátviteli sávszélességet lehet kihasználni. Az újdonságot nagyon egyszerű beüzemelni a mellékelt szoftver segítségével, de oldalán WPS gomb is lapul, ami még könnyebbé teszi a folyamatot.

Érdekesség, hogy az USB-AC56 egy elég vaskos megoldás, amit ultravékony noteszgép esetén problémás használni, hiszen az USB portba csatlakozva vastagabb, mint a notebook alja, így asztalra téve feszül az USB portban. Ebben az esetben nagyon jó szolgálatot tesz a mellékelt bölcső, amiben kényelmesen elhelyezhető a termék – akár antennával, akár nélküle.

ASUS PCE-AC68

Tesztünk utolsó szereplője egy szélsebes WiFi adapter, ami nem USB 3.0-s, hanem PCI Express 2.0 x1-es csatolófelületet alkalmaz. A termék eddig bemutatott társaihoz hasonlóan igényes csomagolásban kerül a boltok polcaira, belsejében pedig hasonló igényesség fogadja a leendő tulajdonost.

Mi sajnos nem tulajdonosként, csak tesztelőként találkozhattunk a PCE-AC68-as bővítőkártyával, amelynek dobozában a telepítő lemez és a dokumentáció mellett három darab antenna, valamint egy speciális kiegészítő foglalt helyet. Utóbbi a kártya antenna kimeneteihez csatlakoztatható és a három antennát is fogadja. A kábel elég hosszú, így a PC ház tetején, illetve a számítógépasztalon egyaránt elhelyezhető. A talp szivacsszerű borítást kapott és mágnest is rejt.

A PCI Express 2.0 x1-es slotba illeszkedő bővítőkártyához extraként félmagas bővítőhelyekhez passzoló hátlapi takarólemez is jár, így a termék akár kompaktabb számítógépházakban is alkalmazható – itt jellemzően Mini-ITX formátumú alaplapokhoz készített számítógépházakra kell gondolni.

Az ASUS logóval ellátott hűtőborda alatt egy Broadcom BCM4360-as chip lapul, ami az RT-AC68U routerből már ismerős lehet. Ez a vezérlő a 802.11n tartományban 450 Mbps-os adatátviteli sebességet kínál, de a TurboQAM eljárás alkalmazásával ez akár 600 Mbps-ra is feltornázható – ehhez persze egy RT-AC68U routerre is feltétlenül szükség lesz. A 802.11ac tartományban 1300 Mbps-os adatátviteli sávszélességgel gazdálkodhatunk, csak úgy, mint az RT-AC68U router esetében.

A teszt - első felvonás

Tesztkonfigurációk

A tesztekhez az előző oldalakon bemutatott 802.11ac eszközökön kívül három tesztkonfigurációt is bevetettünk. Ezek közül kettő asztali számítógép, egy pedig egy noteszgép volt, amit egyik korábbi cikkünkben már részletesen is bemutattunk. Emiatt a notebook tulajdonságait nem emelnénk ki megint. A két asztali számítógép pontos tulajdonságait az alábbi felsorolás tartalmazza.

ASUS Zenbook UX302LG (notebook)

WiFi:

• Intel Dual Band Wireless-AC 7260 (300 Mbps / 867 Mbps)

• ASUS USB-AC50 (150 Mbps / 433 Mbps)

• ASUS USB-AC56 (300 Mbps / 867 Mbps)

Pentium tesztrendszer

Processzor: Intel Pentium G840

Rendszermemória: 2 x 4 GB DDR3-1866 MHz Kingston HyperX @ 1333 MHz (CL-9-10-9-27)

Alaplap: MSI H67MA-E35(B3)

Merevlemez: Western Digital Caviar Black 500 GB

WiFi: ASUS PCE-AC68 (600 Mbps / 1300 Mbps)

Tápegyegység: Corsair TX650W

Operációs rendszer: Windows 8.1 Professional x64 (Minden frissítéssel)

Trinity tesztrendszer

Processzor: AMD A10-5800K

Rendszermemória: 4 x 4 GB DDR3-1866 MHz Kingston HyperX (CL9-10-9-27)

Alaplap: Gigabyte GA-FM2A85X-D3H

Adattárolás: Kingston SSDNow V+200 128 GB

LAN: Realtek GbE (10/100/1000 Mbps)

Tápegység: Enermax Modu87+ 520W

Operációs rendszer: Windows 8.1 Professional x64 (Minden frissítéssel)

A tesztelés menete

Első körben kipróbáltuk, hogy azonos légtérben, a routert és az adott WiFi adaptert egymástól kétméteres távolságban elhelyezve milyen sebességértékeket kapunk. Ezután a szomszédos szobából is végeztünk egy mérést, amelynek keretén belül 1 téglafalon kellett áthaladniuk a rádióhullámoknak – a távolság ekkor 3,5 méter volt. A harmadik teszt a második szoba melletti helyiségből zajlott. Ekkor már két téglafal és 6,5 méteres távolság állt a rádiójelek útjában.

Extraként kipróbáltuk, hogy milyen jelerősség mutatkozik kültérben. Az első teszthelyszín 10 méteres távolságra volt a routertől, itt egy falon kellett áthaladniuk a rádióhullámoknak. A második teszthelyszínt már egy 16 méterre elhelyezkedő kerti hinta biztosította – itt egy villanyóra-szekrénnyel és három fallal kellett megküzdeniük a rádiójeleknek, ami túlzás nélkül komoly erőpróbának mondható.

Először azt vizsgáltuk meg, hogy az ASUS Zenbook UX302LG gyári WiFi vezérlőjével milyen sebességek mutatkoznak a fentebb említett helyszíneken. A méréseket háromszor végeztük el, méghozzá úgy, hogy fájlokat másoltunk a notebookról a Trinity tesztrendszer SSD meghajtójára, és figyeltük, mekkora az a legnagyobb stabil adatátviteli sebesség, amit huzamosabb ideig – legalább 20-30 másodpercig – képes tartani a rendszer. Az első mérés eredményeit az alábbi diagram tartalmazza:

Az eredmények elég impresszívek lettek. Az RT-AC52U modellnél a 10/100 Mbps-os Ethernet port miatt sávszélesség-limitbe ütköztünk, ahogy az várható volt. A kültéri teszteknél a notebook beépített antennája nem volt valami jó partner, de egy USB-s külső adapter segítségével erre a problémára is van megoldás, ahogy az majd rövidesen kiderül.

Előbb még nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha két WiFi eszköz között másolgatunk. Ebben a tesztben az említett notebookról a PCE-AC68-as PCI Express 2.0 x1-es adapterrel felszerelt Pentium tesztrendszerre másoltuk át ugyanazokat a fájlokat, a méréseket pedig ebben az esetben is háromszor ismételtük meg. Az alábbi eredményeket kaptuk:

A sebességek alaposan visszaestek az előző teszt eredményeihez képest, de azért így sem tragikusak. Külön érdekesség, hogy a harmadik szobából végzett teszt alkalmával az RT-AC56U és az RT-AC68U routerekkel egyformán 7500 KB/s-os eredményt kaptunk – úgy látszik, itt már az ASUS notebook WiFi adapterének adóteljesítménye jelentette a gyenge keresztmetszetet.

Most viszont lássuk, mi a helyzet akkor, ha a notebook beépített WiFi vezérlője helyett az USB-AC50-es adaptert tesszük próbára. A másolás forrása a notebook volt, a cél pedig a Gigabites Ethernet porttal ellátott Trinity tesztrendszer. Lássuk az eredményeket:

Azonos légtérben 25800 KB/s-os eredményeket mértünk az RT-AC56U, illetve az RT-AC68U router használata mellett, azaz az USB-AC50-et sikerült csúcsra járatni, míg az RT-AC52U esetében 11500 KB/s-on tetőzött a sebesség – a rajta található 10/100 Mbps-os Ethernet portok miatt. A külső WiFi adapter jobban állta a sarat, amikor falak állták a rádiójelek útját: az eredmények látványosan jobbak, mint amiket a notebook beépített WiFi adapterével mértünk – leszámítva az azonos légtérben zajló tesztek eredményeit.

Most egy kicsit magasabbra helyezzük a lécet: megnézzük, mire képes a jobb sebességeket ígérő, külső antennával is rendelkező USB-AC56-os adapter. A másolás forrása itt az említett adapterrel ellátott notebook volt, a cél pedig a Trinity tesztrendszer, méghozzá GbE adapteren keresztül.

Az USB-AC56 segítségével még jobb adatátviteli sebességeket mértünk, sőt, most már az egyik helyiségből a másikba történő másolás alkalmával is sikerült komoly, 30000 KB/s, illetve 40000 KB/s feletti sebességeket mérni. A kültéri eredmények is jobbak lettek, igaz, ezeken még van mit csiszolni.

Most következzen a PCE-AC68-as WiFi kártya, ami reményeink szerint segít csúcsra járatni az RT-AC68U csúcsroutert. Vajon sikerül majd átlépni a 60 MB/s-os sebességhatárt? Az alábbi diagram elárulja:

A méréseket a szokásos metódus szerint végeztük, ám ezúttal a PCE-AC68 kártyával ellátott Pentium tesztrendszerről másoltunk tartalmakat a Trinity tesztrendszerre, ami GbE porton keresztül kapcsolódott az adott routerhez. Az RT-AC52U a 10/100 Mbps-os portok miatt megint a szokásos eredményt hozta, igaz, most legalább minden helyiségben sikerült "kimaxolni" az Ethernet port adatátviteli sebességét. Az RT-AC56U már sokkal jobban szerepelt, de ez aligha meglepő: az azonos légtérben történő mérés esetén sikerült átlépnie az 50 MB/s-os határt, de még egy falon keresztül is 40 MB/s feletti adatátviteli sebességet mértünk. Az RT-AC68U ezzel szemben megmutatta, nem véletlenül kapta a "csúcsrouter" címet: ez a termék azonos légtérben 80 MB/s feletti, egy falon keresztül pedig 69 MB/s-os adatátviteli sebességet produkált a PCE-AC68 kártyával karöltve. Impresszív, hogy még két falon keresztül is sikerült 50 MB/s feletti sebességet mérni.

Érdekességképpen azt is megnéztük, mi a helyzet akkor, ha a notebookba illesztett USB-AC56-os adapter segítségével a PCE-AC68-as WiFi kártyával ellátott Pentium tesztrendszerre másolunk tartalmakat, azaz az adott routernek egyszerre két nagysebességű WiFi adatfolyamot kell kiszolgálnia.Íme az eredmények:

Az RT-AC52U teljesítménye nem valami acélos, és a másik két router sebessége is jelentősen csökkent az előző teszt eredményeihez képest. Mivel most a teszt egyik szereplője notebookban foglalt helyet, így a szokásos külső teszthelyszíneken is elvégeztük a méréseket, amelyek eredményei egyébként nem lettek rosszak.

Azt persze feltétlenül meg kell említeni, hogy a fenti teszteredmények tájékoztató jellegűek, hiszen a mért eredmények nagyban függenek az adott környezettől, vagyis a páratartalomtól, a zavaró eszközök számától, illetve a falak vastagságától és az eszközök között elhelyezkedő távolságtól.

A teszt - második felvonás

A teszt - második felvonás

Ahogy azt a szoftveres tulajdonságok ismertetésénél már említettük, mindhárom routernél van lehetőség az üzemmód átállítására, így a termékek nem csak vezeték nélküli útválasztóként, hanem jelismétlőként (repeater), illetve hozzáférési pontként (access point) is üzemelhetnek. Az RT-AC56U és az RT-AC68U esetében még Media Bridge funkció is rendelkezésre áll, de ez most esetünkben nem fontos.

A teszthez a két leggyorsabb routert választottuk ki, hiszen így van rá a legnagyobb esély, hogy értékelhető eredményeket kapunk. Az RT-AC68U vezeték nélküli routerként működött, az RT-AC56U pedig első körben a jelismétlő szerepét töltötte be, és a harmadik szobában foglalt helyet. Ez azt jelenti, hogy a két router között két fal, illetve 6,5 méteres távolság húzódott.

Az RT-AC56U esetében az IP címet 192.168.1.2-re állítottuk, majd kiválasztottuk a jelismétlő üzemmódot, és ugyanazokat az adatokat állítottuk be az 802.11ac és a 802.11n hálózat esetében, mint amelyek az RT-AC68U esetében is aktívak voltak. A notebook minden esetben az RT-AC56U routerre kapcsolódott. A méréseket a notebook gyári WiFi kártyájával, illetve az USB-AC50-es WiFi adapterrel egyaránt elvégeztük. Az alábbi eredmények születtek:

A jelismétlő üzemmód nem bizonyult nyerő megoldásnak, ugyanis meglehetősen alacsony sebességeket kaptunk. Amennyiben az RT-AC56U a harmadik helyett a második szobában kapott volna helyet, talán valamivel jobb eredményeket mérhettünk volna.

Ezek után átállítottuk az RT-AC56U routert hozzáférési pont módba, és Cat6-os Ethernet kábel segítségével hozzákapcsoltuk az RT-AC68U-hoz, ahogy kell. Ekkor az alábbi eredmények születtek:

Amikor a két router 802.11ac helyett GbE kapcsolaton keresztül kommunikált egymással, sokkal jobb eredmények születtek, ahogy az a fenti diagramon is látható. Ezek alapján elmondható, hogy kifizetődőbb inkább az AP módot előnyben részesíteni, a Repeater módot pedig csak akkor érdemes választani, ha fizikai akadálya van a két router GbE kábelen keresztül történő összekötésének.

Utóbbi esetekben, ha csak a Repeater mód áll rendelkezésre, a második router elhelyezését érdemes úgy megoldani, hogy az első routertől ne legyen túl messze, ellenkező esetben csapnivaló adatátviteli sebességek mutatkoznak majd, ahogy az tesztünkben is látszott. A megfelelő pozíció megtalálása időigényes folyamat, de legalább csak egyszer kell rászánni az időt.

USB 3.0-s tesztek

Az RT-AC56U és az RT-AC68U modelleknél kipróbáltuk, milyen adatátviteli sebességeket érhetünk el, ha Gigabites Ethernet porton keresztül fájlokat másolunk, illetve olvasunk az USB 3.0-s portra kapcsolt adattárolótól.

Az RT-AC68U esetében 37 MB/s-os sebességgel zajlott az írás, olvasási feladatnál pedig 43 MB/s-os értéket mértünk, ami igen szép eredmény. Az RT-AC56U modell megviccelt minket, ugyanis a két USB 3.0-s külső merevlemezünk közül egyikkel sem volt hajlandó kommunikálni: fel sem ismerte őket. USB 2.0-s porton keresztül viszont észlelte, hogy pendrive csatlakozik rá. A router a rendelkezésre álló legfrissebb firmware-t alkalmazta, az USB 3.0-s merevlemezek pedig mind asztali számítógéppel, mind pedig RT-AC68U routerrel működtek, így egészen biztosan nem ők voltak a hiba forrásai.

Verdikt

Verdikt

Először vegyük sorra a routereket. Az RT-AC52U a 10/100 Mbps-os Ethernet portjai, illetve a szerény adatátviteli sebességei miatt kisebb csalódást okozott. A termék USB-AC50-es adaptert tartalmazó csomagban már 23 000 forint környékén hazavihető, tehát ő lenne a költséghatékony belépő a 802.11ac kategóriába, de egyelőre ez komoly kompromisszumokat jelent, így nem kerül be nálunk az ajánlott kategóriába.

Az RT-AC56U már egy sokkal kellemesebb megoldás, hiszen Gigabites Ethernet portokkal érkezik, valamint adatátviteli sávszélessége is magasabb. Ehhez a modellhez sajnos nem jár USB-s adapter, de teljesítménye alapján így is megéri az árát, ami egyébként 33 000 forint. Ez persze nem kevés pénz egy routerért, de ha megelégszünk egy erős középkategóriás 802.11ac útválasztóval, akkor meg is találtuk. Jár az ajánlott vétel plecsni!

Az RT-AC68U az abszolút csúcskategóriát képezi, sőt, gyártója egyenesen a piac leggyorsabb 802.11ac útválasztójaként emlegeti, ami a méréseink alkalmával kapott eredmények alapján nem tűnik túlzásnak. A három antennával ellátott router nagyon komoly adatátviteli teljesítményt kínál, de emellett stabilitására sem lehet panasz, hála az AiRadar technológiának. A csúcskategóriás megoldás sebessége 802.11n szabvány esetén is figyelemre méltó, ugyanis a TurboQAM technológia segítségével akár 600 Mbps-os adatátviteli sávszélességet is biztosítani tud, igaz, ehhez PCE-AC68-as WiFi kártyára is szükség van – akkor meg már érdemesebb inkább 802.11ac-ben gondolkodni. A csúcsrouter sajnos nem olcsó, hiszen közel 53 000 forintba kerül, de ezen kár is csodálkozni, hiszen ezért az összegért cserébe szupergyors adatátviteli sebességeket kapunk. Nem kérdés, hogy jár-e az ajánlott vétel plecsni.

Az USB-AC56-os adapter két belső, illetve egy külső antennájának köszönhetően betonstabil WiFi kapcsolatot biztosít, legyen szó asztali számítógépről vagy akár noteszgépről. Noteszgépek esetén a vaskos USB 3.0-s adaptert kissé nehézkes használni, de a mellékelt dokkoló valamelyest javít a helyzeten. A termék sebessége lenyűgöző volt, így megérheti a 18 000 forintos vételárát.

A PCI Express 2.0 x1-es slotba illeszkedő PCE-AC68-as kártya remek választás, ha asztali számítógépünket szeretnénk szupergyors WiFi hálózatra kapcsolni. Mivel a termékhez félmagas bővítőhelyekhez passzoló hátlapi takarólemez is jár, így az sem gond, ha kompakt számítógépházba akarjuk beszerelni. A még jobb vétel érdekében dokkolót is kapunk a külső antennákhoz, ami mágneses talppal rendelkezik, így az antennák a PC ház tetejére is kerülhetnek a még jobb, még stabilabb vétel érdekében. A PCE-AC68 RT-AC68U router mellé igazán kiváló választás, de az RT-AC56U modellhez is jól jöhet, hiszen nagyon komoly adatátviteli sebességeket biztosít, ahogy azt tesztjeinkben bemutattuk. Sajnos a sebességnek ára van: a bővítőkártya 24 000 forintba kerül, azaz egymagában drágább, mint az RT-AC52U + USB-AC50 csomag, de cserébe jóval gyorsabb is az abban lévő eszközöknél.

ASUS RT-AC68U

ASUS USB-AC56

ASUS PCE-AC68[/bold]

A tesztben szereplő ASUS notebookot, valamint a 802.11ac eszközöket az ASUS hazai képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönetet értük!

Hasznos hivatkozások

• RT-AC52U + USB-AC50: Webshop | A gyártó hivatalos weboldala

• RT-AC56U: Webshop | [link href="http://www.asus.com/hu/Networking/RTAC56U/" target="_blank"]A gyártó hivatalos weboldala

[/link]• RT-AC68U: Webshop | A gyártó hivatalos weboldala

• USB-AC56: Webshop | [link href="http://www.asus.com/Networking/USBAC56/overview/" target="_blank"]A gyártó hivatalos weboldala

[/link]• PCE-AC68: Webshop | A gyártó hivatalos weboldala