1. Bevezető és specifikáció
A hónap elején startolt el a Toshiba legújabb 17”-os noteszgépe, a Satellite S70-B. A család itthon jelenleg egyetlen tagot számlál, így kiszerelésekről egyelőre nem tudunk beszélni. Ami biztos, hogy az a változat, amelyet már meg lehet vásárolni igencsak durva specifikációval bír, így egyértelmű volt, hogy amint lehet, közelebbről is meg kell ismerkednünk a masinával.
Ez a kategória ugyanis folyamatosan megy össze, a gyártók valószínűleg rájöttek (vagy a sales-esek szóltak nekik), hogy nem túl nagy biznisz az ezredforduló után bő egy évtizeddel 17,3”-os notebookokat készíteni, amikor minden trend a minél kompaktabb eszközök irányába mutat. Ettől függetlenül felelőtlenség lenne azt állítani, hogy az S70-B konkurencia nélkül indulna harcba, ugyanis sokkal több ellenfele van, mint gondolnánk.
Ott van kapásból annak a Dell Inspiron családnak a 17”-os változata, amely nálunk is elismerésben részesült, és amely processzor terén ugyan látványosan gyengébb, viszont videokártyában legalább annyira erős, mint az S70-B és az árcédula láttán se kell rögtön padlót fogni - az S70-B az Inspiron 7737-tel ellentétben ugyanis távolról sem nevezhető olcsónak, jelenlegi egyetlen kiszerelése közel 300 ezer forintba kerül.
A Dell mellett az Acer (Aspire E5-771G), az Asus (X750) és a Lenovo (IdeaPad Z710) is kínál hasonló teljesítményű készüléket, ám olykor vagy a felbontás, vagy a processzor sebessége, vagy az operációs rendszer megléte vagy egyik sem stimmel, így aztán az árakat érdemes ilyen szempontból is összehasonlítanunk. Teljesítményben és felszereltségben a Lenovo áll a legközelebb az új Satellite-hoz, viszont közel 30 ezer forinttal olcsóbb, így szépen lassan elemezgetve a jelenlegi piaci helyzetet be kell látnunk, hogy kategóriájában az S70-B az egyik legdrágább típus.
Persze az alkatrészek sem olcsók, amelyekből felépül, hiszen a négymagos Core i7-4710HQ pontosan annyiba kerül, mint az a Core i7-4700MQ, amelynek kvázi a helyére érkezett. A 16 GB memória (amely jelenleg szintén nem olcsó mulatság) talán picit feleslegesnek tűnhet, ám a Toshiba ezt a gépet elsősorban multimédiára ajánlja és csak másodsorban játékra - ami furcsa, tekintettel arra, hogy a történelem során először nálunk vendégeskedő AMD Radeon R9 M265X a középkategória egyik legerősebb videokártyája, akár 1920x1080-as felbontásban is képes elvinni a hátán minden mai játékot, még ha nem is maximális részletesség mellett. Erre szükség is van, hiszen az óriási kijelző is ilyen felbontással rendelkezik, panelje legnagyobb bánatunkra azonban nem IPS, hanem TN technológiára épül, így a fényes bevonatot lényegesen nehezebb elnézni neki. Azt nem tudni, hogy kizárólag SSD-vel meg lehet-e majd vásárolni a gépet, ami ugyanakkor biztos, hogy a tesztkészülékben egy 1 TB-os hibrid merevlemez dolgozott, a kiegészítő flash memória mérete esetünkben 8 GB. Ma már nem ritka, ugyanakkor mindenképpen üdvözlendő a 802.11ac szabványra épülő WiFi kártya. Az S70-B nem lesz úton-útfélen használható masina, ugyanis a rendkívül alacsony kapacitással bíró akkumulátor még a gyártó (vélhetően optimista) számításai szerint is maximum 4 óra 45 percig bírja szuflával. A garancia a szokásos 2 év, amelyet legfeljebb plusz eggyel lehet megtoldani némi felárért cserébe.
A termék mellé a Toshiba-tól jól megszokott lényegre törő dokumentáció, illetve egy 90W-os tápegység jár.
2. Hardver és hangzás
Sajnos rögtön egy rossz hírrel kell kezdenünk, ami ráadásul elég kínos is egyben. A hűtőrendszer már alapjáraton sem igazán csendes, amelynek az az oka, hogy a ventilátor néha fel-felpörög, függetlenül attól, kitesszük-e a masinát terhelésnek vagy sem. Maximális terhelésre aztán a helyzet fokozódik és a ventilátor magas fordulatszáma feljebb kúszik és állandósul, de ez egy ilyen hardverrel rendelkező noteszgéptől talán nem is igazán nagy meglepetés. Az viszont mindenképpen meglepetés, hogy ez a hűtőrendszer nem tudja ellátni a feladatát, ugyanis a processzor szinte folyamatosan 100 fok közelében van ilyenkor, amely azt eredményezi, hogy a tényleges órajel 2.5 GHz-ről lezuhan az 1.4-2.0 GHz-es tartományba, így kerülvén el a túlmelegedést. A videokártyánál nem ilyen rossz a helyzet, ott simán csak a 90-95 fok közötti maximális hőmérséklettel kell megbarátkoznunk - de ez a teljesítményre nincs kihatással, ellentétben a processzornál tapasztaltakkal. A burkolat ilyen értékeknél nem meglepő, hogy eléggé melegszik, bár a billentyűzet oldalán nem annyira vészes a helyzet, mint az alsó fertályon. Gépelés közben zavaró, de nem szó szerint égető probléma a melegedés - amely ugye elsősorban játékoknál számít - de ölbe ne vegyük a gépet ilyenkor, ha egy mód van rá, mert a jobb oldali rész elég közel áll ahhoz, amit forrónak szokás nevezni.
A processzor kínálatról nem nagyon tudunk nyilatkozni, ugyanis - ahogy azt már a bevezetőben említettük - jelenleg ebben az egy féle kiszerelésben vásárolható meg a gép. A hűtőrendszer hatékonyságából (vagy éppen annak hiányából) kiindulva ugyanakkor érdemes lenne egy kétmagos, akár alacsony fogyasztású változatot is felvenni a palettára, nem csak azért, mert azt olcsóbban be lehet szerezni, hanem mert könnyebb lehűteni. A Core i7-4710HQ-ról egyébként annyit érdemes tudni, hogy mobil fronton egy nagyon gyors processzornak számít, négy magja 2.5 GHz-en ketyeg, amely a Turbo Boost technológia segítségével akár 3.5-ig is felszaladhat, ha úgy állnak a csillagok. A négy valódi mellé a Hyper-Threadingnek köszönhetően kap még négy virtuális magot is a központi egység, harmadlagos cache memóriája 6 MB, a fogyasztással is szoros kapcsolatban lévő Thermal Design Power (TDP) értéke pedig 47W.
Természetesen a benne lévő Intel HD Graphics 4600 típusú integrált videokártyát is lehet használni, de sokkal érdekesebb a dedikált, GCN architektúrára épülő Radeon R9 M265X, amely (a kép ne tévesszen meg minket) 640 shader egységével még a nem túl magas órajelek mellett is izgalmasan gyors videokártyának ígérkezik. Annál is inkább, mert a grafikus maghoz szervesen kapcsolódó memóriabusz minden esetben 128 bit széles, ráadásul a memória modulok is 4 GHz-en zakatolnak. A specifikációk alapján valahol a GeForce GT 740M és 840M környékén lehet a teljesítménye, más kérdés, hogy ebből mennyit fog tudni megmutatni egy túlmelegedő négymagos processzor mellett.
A 8 GB-os SSD valóban egész sokat lendített az alapvetően az 1 TB-os merevlemez sebességére támaszkodó operációs rendszeren, de meg sem közelíti a kizárólag nagysebességű SSD-vel működő gépek tempóját. A 8 GB-os tárhely a felhasználó elől rejtve marad, azt a rendszer kizárólagosan olyan fájlok tárolására és gyorsítótárazására használja fel, amelyek a rendszer és a gyakran használt alkalmazások indulását segítik elő.
Ismét láthatunk harman/kardon logót egy Toshiba notebookon, amely mindenképpen örvendetes, hiszen egy komoly múltra visszatekintő audio berendezéseket gyártó cégről van szó. Kár, hogy a sztereó hangszórópár csak minimálisan tud kellemesebb hangzást felmutatni, mint az átlag, az Asus-féle SonicMaster és a Lenovo-féle JBL rendszerek korában ez a produkció már semmiképpen nem tekinthető kiemelkedőnek. A hangerővel egyéb iránt nincs baj, ahogy a hangtisztaság is abszolút korrekt. A probléma inkább a mélyhangok hiányában keresendő, ugyanis a közép- és felsőtartomány szól annyira szépen, hogy egyébként élvezni lehessen akár egy-egy filmet, akár kedvenc zenéinket. Apropó zene, a Magyarországon december közepe óta elérhető Spotify zene streaming szolgáltatás használatához szükséges kliens program már előtelepítve érkezik az új Satellite-on.
3. Ergonómia és kinézet
Az S70-B is magán hordozza azokat az ismertetőjeleket, melyeknek köszönhetően rögtön azonosítani lehet, melyik gyártó terméke.
Az ezüst színű fedőlap fém hozzáadásával készült, de döntően műanyag, ettől függetlenül a mögötte lévő kijelzőt megfelelően védi az átlagos ütközésektől, a burkolat közepére is az átlagnál nehezebben lehet csak nyomást gyakorolni. A zsanér kellően erős, ezzel a Satellite-ok általában nem állnak rosszul, viszont ahhoz, hogy bármilyen bővítést vagy alkatrész cserét érdemben el tudjunk végezni, az összes létező csavart ki kell tekerni, amit a hátoldalán látunk.
A konkrét modellnél persze kizárólag a merevlemezhez tudunk nyúlni, hiszen minden másból a legtöbbet kapjuk, ami az adott típusnál elérhető, legyen szó processzorról, videokártyáról vagy éppen a memóriáról.
A billentyűzet legfontosabb tulajdonsága, hogy háttérvilágítással rendelkezik, igaz, ezt nem lehet több lépcsőben szabályozni, vagy be van kapcsolva vagy nincs. A nyomáspont bár elég magasan van, a gombok stabilitása és a kellően erős alátámasztás miatt az S70-B klaviatúrája a jobbak közé tartozik. Az ujjlenyomatot sajnos gyűjti, hiszen a gombjai fényesek, no nem annyira, mint az őket körülvevő burkolat, de mattnak távolról sem nevezhetők.
A touchpad is meglepően kezes bárány, az anyaghasználat abszolút rendben van, könnyen mozog rajta az ember ujja. A bal, illetve jobb alsó sarokban aktiválható gombok már nem annyira jók, túlságosan a szélüket kell nyomni a siker érdekében, ez pedig azzal jár, hogy a gombok széle picit behajlik, mert alatta üres tér van. A multitouch gesztusok döntő többségét támogatja a touchpad, az előbbiek ismeretében mi a kétujjas jobb gomb funkciót kiváltó érintésnek örültünk a legjobban.
Csatlakozók tekintetében a szükséges alapot kapjuk meg, amely összesen 4 USB aljzatot jelent (meglepő, hogy ezek közül csak kettő támogatja a gyorsabbik 3.0-s szabványt), mellette pedig a szokásos D-Sub, LAN csatlakozókat találjuk. Az audio kimenet mellett találunk egy külön mikrofon bemenetet is, a kártyaolvasó pedig elöl kapott helyet, így kezelése nem a legkényelmesebb.
A 17,3”-os kijelző bár TN technológiára épül, elvitathatatlanul szép képvilággal rendelkezik, ráadásul a vonalélességgel sem áll hadilábon, így olvasni is könnyű rajta. Ekkora területen az 1920x1080 pixeles felbontás is még rendben van, az ember nem akar rögtön a nagyítás funkció után kapkodni. A technológiából fakadóan a legnagyobb problémát a szűk látószögek jelentik, ezzel sajnos együtt kell tudni élni, ahogy a fényes felülettel is. A fényerő sok lépcsőben állítható, viszont a minimális érték lehetne még alacsonyabb, gyenge fényviszonyok mellett mi soknak éreztük egy kicsit.
4. Teszteredmények
Sosem járt még nálunk az S70-B-ben dübörgő Core i7-4710HQ processzor, így kíváncsiak voltunk a teljesítményére, igaz, a specifikációk alapján nagyon hasonló központi egységgel már volt dolgunk a Core i7-4700MQ személyében.
Ahogy a grafikonokon is látható, amikor a túlmelegedés nem szólt közbe elég tisztességes eredményeket produkált a négymagos CPU, bőven volt benne kraft ahhoz, hogy elvigye a hátán a középkategóriás Radeont.
1366x768
1920x1080
Azt a Radeont, amely teljesítményével sokak kedvencévé válhat, hiszen előzetes várakozásainkat olykor jelentősen túlteljesítette és ahol nem kellett a túlmelegedés miatt egy alacsonyabb órajelen működő processzorral bajlódnia, ott bizony elég rendesen odacsapott a kategória társaknak. Reméljük, egyszer egy kisebb kijelzővel rendelkező noteszgépben is viszont láthatjuk, lenne rá igény, abban biztosak vagyunk.
Az üzemidő némileg jobb lett a vártnál, ugyanis a Toshiba által mondott 4 óra 45 percet egy órával túlszárnyalta a gép, igaz, minimális terhelés mellett. A valós használathoz sokkal inkább közelebb álló filmnézős teszt alig 2 óra 30 percig tartott, míg a maximális terhelést valamivel kevesebb, mint 40 percig tolerálta az akkumulátor. Ezek nem meglepő módon a kategória leggyengébb eredményeinek tekinthetők, erre a specifikációk alapján számítani lehetett.
5. Értékelés
A Toshiba Satellite S70-B személyében egy újabb kellemes meglepetést köszönthetünk, egy igazi színfoltot a 17”-os kijelzővel rendelkező notebookok világában. A remek hardverelemekből felépített masina abszolút méltó ahhoz, hogy ne csak multimédiára, hanem játékok futtatására is használjuk, sőt, mi utóbbira tudjuk elképzelni igazán. A rengeteg memória, a nagy kapacitással rendelkező hibrid merevlemez és a háttérvilágítással rendelkező billentyűzet mind-mind olyan tulajdonságok, melyek hatásait a mindennapos használatban könnyedén élvezhetjük.
A készülék, sőt, a konstrukció rendelkezik ugyanakkor egy komoly problémával, amely a hűtőrendszer elégtelenségére vezethető vissza, ez pedig a processzor túlmelegedésének esete. Játékok során viszonylag ritkán futottunk bele a jelenségbe, de ez inkább annak volt köszönhető, hogy relatíve kevés ideig futottak és nem jelentettek folyamatosan 100%-os terhelést a központi egységre nézve. A tény ugyanakkor, hogy az emiatt fellépő komoly órajel veszteség bármikor előfordulhat elég komolyan beárnyékolja az S70-B sikerét, hiszen jelenleg ez az egyetlen kiszerelés, amellyel kapni lehet az új családot. Kár érte, mert a közel 300 ezer forintos ár vállalhatónak tűnt volna a hiba nélkül. Bár nem tudni, hogy mennyire vetné vissza a bivaly erős Radeon R9 M265X teljesítményét egy alacsonyabb fogyasztással rendelkező kétmagos processzor, annyi biztos, hogy a hűtőrendszerre jóval kisebb feladatot róna és az árcédulát is jelentősen befolyásolhatná, így csak remélni tudjuk, hogy hamarosan ilyen változat is felüti a fejét a hazai piacon.
A cikkben szereplő Toshiba Satellite S70-B típusú notebookot a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztre, melyet ezúton is köszönünk!
Pro:
+ remek hardverek (processzor és videokártya)
+ 16 GB memória
+ full HD felbontással és TN panelhez képest meglepően szép képpel rendelkező kijelző
+ jól használható beviteli eszközök
+ a billentyűzet háttérvilágítással is rendelkezik
+ 802.11ac szabványra épülő WiFi
Kontra:
- gyenge üzemidő
- gyenge és az esetek többségében kicsit zajos hűtőrendszer
- a processzor túlmelegedésre hajlamos, nem is kicsit
Hivatalos honlap: Toshiba
Vásárlás: Irány a webáruház
