1. Bevezető

Mai marketingorientált világunkban egyre nagyobb divat, hogy egy termék egy híres személyiség nevével fémjelezve kerüljön a piacra. A fejhallgatóknál sincs ez másképp, elég, ha a kábelgyártó Monster cég fejhallgatóira gondolunk, a Beats szériára, ami az eladások alapján nemcsak a tengerentúlon siker, hanem hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A sikert látva ez alkalommal az angol Motörhead is gondolt egy nagyot, és mindjárt 5 füleshez adta a nevét, ezeket mi rögtön ki is próbáltuk.

Tesztünkben két hallójáratba dugható fülhallgatót mutatunk be, a Trigger-t és a mikrofonnal felszerelt Overkill-t, melyeket hordozható készülékekhez terveztek, valamint három otthoni fejest, a mikrofonos Bombert, az Iron Fist-et és a zászlóshajót, a Motörizert, mely szintén rendelkezik mikrofonnal.

A perifériákat főként zenehallgatással teszteltük, hiszen elsősorban erre tervezték őket. A hangminőség teszteléséhez egy Creative X-Fi XtremeMusic hangkártyát, a mikrofonok és a médialejátszás teszteléséhez pedig egy SE Xperia Ray, egy Blackberry Curve 9320, valamint egy iPhone 4 okostelefont használtunk fel. A legkülönbözőbb műfajokban tettük próbára a füleseket, hogy kiderüljön, melyik stílusból profitálnak a legtöbbet, illetve mit érdemes elkerülni velük. Természetesen némi játék és a filmnézés sem maradhatott ki a repertoárból, annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a perifériákról.

2. Motörhead Trigger

Motörhead Trigger

A tesztet a paletta legkisebb tagjával kezdtük, a Trigger-rel, mely egy in-ear típusú, azaz hallójáratba dugható fülhallgató.

A készülék a minimalizmus jegyében született meg, nincs rajta mikrofon és hangerőszabályzó, ami viszont nem jelenti azt, hogy a kiszerelés spártai lenne. Sőt, amikor a pofás dobozból kibontottuk a fülhallgatót, mellékletek tömkelege fogadott minket, mint például egy védőtasak, 2 pár cserélhető gumiharang különböző méretben, egy átalakító kábel (erre még később kitérünk), valamint egy használati utasítás.

Lássuk, mit is tartunk a kezeink között! A fülhallgató kategóriájában egy átlagos méretű példány. Kúpszerű formája miatt jó kézbe venni, és ha közelebbről megnézzük, még a cég logója is látható rajta. A tervezőknek dizájn tekintetben nem sok mozgásterük volt, hiszen alapvetően egy olyan praktikus eszközről van szó, aminek nagy része füleink mélyén landol, de ami kilátszik belőle, az szerintünk jól sikerült. A fülhallgató teste fémből készült, ezért anyagminősége már eleve jó, festése pedig matt szürke, így még a fényezés sem kelt bóvli hatást az emberben.

A kényelem jó, a gumiharangnak köszönhetően a fülhallgatót stabilan lehet rögzíteni a hallójáratban, ezért nem akar kiesni onnan. Ha pedig megunjuk a zenehallgatást, a fülhallgató formája segít abban, hogy könnyen kivegyük füleinkből. Ahogy említettük, a készülékhez 2 pár tartalék gumiharangot is kapunk, egy a gyárinál nagyobb és egy kisebb példányt. A különböző méretezés lényege, hogy kényelem szempontjából mindenki megtalálhatja köztük a neki megfelelőt, anyaguk miatt pedig könnyen moshatók, és felszerelésük sem nehéz.

A füles nem rendelkezik hangerőszabályzóval, az összes állítási lehetőség kimerül a kábelszorító fémgyűrűben, amivel a vezeték kuszaságán lehet enyhíteni. A kábel hajlékony, csúszós szövetbevonata miatt nem kunkorodik, nem akad be semmibe. Emellett nagyon könnyű, ezért a fülhallgatók nem esnek ki füleinkből. Az bő 1 méteres (egészen pontosan 120cm-es) kábel hosszúsága éppen ideális ahhoz, hogy a fülest hordozható zenelejátszóhoz csatlakoztassuk, ha azt farmerzsebben vagy kabátunk belső zsebében tartjuk. A készüléket egy hagyományos, hárompólusú 3,5mm-es analóg jack dugasszal tudjuk egy szabványos hangkimenetre csatlakoztatni. A csomagban egy átalakítót is mellékeltek, amivel a gyári csatlakozóból négypólusú 3,5mm-es csatlakozót csinálhatunk. Bár mi enélkül sem tapasztaltunk semmilyen kompatibilitási problémát, jó tudni, hogy ezzel bármilyen kimenetre ráköthetjük, a füles mindig szólni fog.

Hang

Mielőtt még kielemeznénk a fülhallgató hangját, lássunk néhány száraz adatot. A készülékben megtalálható membránok 9mm-es átmérővel rendelkeznek, specifikációjuk alapján a 20-20000Hz-es frekvenciatartományban működnek, és elég érzékenyek ahhoz, hogy hordozható lejátszókkal is még viszonylag nagy hangerejük legyen. Az adatokból nagyjából ennyit tudtunk meg, most következzen a meghallgatás!

Ahogy említettük, a fülest hallójáratainkba kell begyömöszölni, amivel egy nagyjából zárt teret hozhatunk létre, annak érdekében, hogy kizárjuk a környezeti zajokat. Az in-ear típusú füleseknek megvan az az előnyük, hogy a hagyományos megoldásokhoz képest több mélyhang leadására és pontosabb hangreprodukcióra képesek. A hangsugárzók ilyen módon azonban közelebb kerülnek a dobhártyáinkhoz, így a hallást is jobban károsítják. Érdemes tehát vigyázni a hangerővel.

Egy Motörhead fülhallgatót mi mással is lehetne kipróbálni, mint egy Motörhead nótával, ezért a füles meghallgatását a banda Greatest Hits albumával kezdtük. A fülhallgatónak elég erős kiemelése van a középtartományban, ezért az énekes hangja nagyon tiszta és élvezhető volt. A tervezőmérnökök valamit biztosan tudhatnak, mert a magas hangok is csodásan szóltak (és a későbbiek során a paletta többi szereplőjénél is ugyanezt tapasztaltuk), a gitárszólók csak úgy csilingeltek füleinkben. Ezért ha valaki sokat hallgat rock zenét, ezzel a fülessel már nem nagyon nyúlhat mellé, egyértelmű, hogy a hangzását erre a műfajra tervezték.

A fülhallgatón alaphelyzetben megtalálható gumiharangok nagyon hajlékonyak, ezért könnyen idomulnak a hallójárat alakjához, bár a mi füleink esetében nem tudták teljesen kizárni a környezeti zajokat. Ez nem feltétlenül baj, hiszen így közlekedni sem annyira balesetveszélyes, annyit viszont csillapítottak a zajokon, hogy a fülest nem kellett teljes hangerőn hallgatni. Az így létrehozott akusztikai tér enyhén kiemelte a mély-közép tartományt, nagyjából 100-300Hz környékén. Mélyhangokból azokban ne várjunk sokat, mert az a gumiharangok ellenére sincs sok. Ennek valamilyen szinten még örülhetünk is, mert legalább megmenekülünk a zavaró vödörhangzástól, de az lett volna az igazi, ha a mélyhangok alsó tartományából is hallottunk volna valamicskét. Nekünk ez a mélyorientált elektronikus műfajoknál hiányzott, a szolidabb lírai stílus viszont nagyon jól állt neki.

A fülest kipróbáltuk a mellékelt kisebb, illetve nagyobb méretű gumiharangokkal is. Amikor a kisebbet használtuk, a készülék hajlamos volt arra, hogy kiessen füleinkből, bár ez egyénfüggő, és lehet, hogy valakinek épp ez lesz az ideális. Az apró kellék a fülhallgató hangzását is megváltoztatta, a már amúgy sem sok mélyhangok immáron végleg eltűntek. A nagyobb méretű gumiharangokkal ezzel ellentétes hatás érhető el. Amikor lecseréltük ezeket, a fülhallgató nagyon stabilan állt füleinkben, a mélyhangok pedig némileg felerősödtek a gyári állapothoz képest. Igaz, ezzel csak az említett mély-közép tartományt tudtuk kiemelni, a legalsó tartomány továbbra is rejtve maradt. Elmondhatjuk hát, hogy a füles valamilyen szinten még testre is szabható, érdemes kísérletezni vele.

Bár a készülék nem erre született, filmnézéssel és játékkal is kipróbáltuk. Ahogy azt vártuk, a fülhallgató vékonyka hangja csak arra volt elég, hogy a párbeszédeket kiemelje, a robbanások csak nagyon vérszegényen tudtak megszólalni rajta. A sztereo térrel sem voltunk tökéletesen elégedettek, ez lehetett volna kicsit szélesebb. A hangerővel viszont nem volt probléma, azért pedig nagy piros pont jár a fülesnek, hogy még nagy hangerőnél sem torzított.

3. Motörhead Overkill

Motörhead Overkill

A következő fülhallgató nagyjából megegyezik azzal, amit már az előző oldalon megismertünk. Az Overkill annyival tud többet, hogy vezetékre integrált mikrofonnal is rendelkezik, tehát headsetként is használható.

A díszes dobozban ugyanazokat a kellékeket találtuk meg, mint korábban: egy védőtasakot, 2 pár cserélhető gumiharangot, egy átalakító kábelt, és egy használati utasítást.

A készülék alapjául szolgáló fülhallgatót minden részletében megismertük, így már tudjuk, hogy az Overkill is egy átlagos méretű, kúp formájú, ámde pofás készülék, ami anyagminőség szempontjából sem adhat okot az elégedetlenségre.

A kényelem már a gyárilag feltett gumiharangokkal is nagyon jó. Ha valakinek mégsem lenne az, akkor a fülhallgatót a saját igénye szerint testre szabhatja olyan módon, hogy ezeket lecseréli a mellékelt példányok valamelyikére. A gumikellékek moshatók, és felszerelésük sem nehéz. Bár úgy tűnhet, hogy a két fülhallgató semmiben sem különbözik egymástól, az első alapvető változás már a vezetéken megfigyelhető. A készülék ugyanis egy vezetékre integrált mikrofonnal rendelkezik, amin egy némító gomb is helyet kapott, ezzel még később foglalkozunk.

A fülhallgató vezetéke nagyon hajlékony és könnyű, remek minősége van, az 1 méteres (pontosabban 120cm-es) hosszúság pedig hordozható készülékekhez ideális. A vezetéken megtalálható mikrofon miatt a készüléknek egy négypólusú 3,5mm-es csatlakozója van, ami elméletben bármelyik eszközhöz csatlakoztatható, ami headseteket is kezel. A gyakorlatban viszont, amikor a fülhallgatót csak egyszerűen rádugtuk a Sonyericsson és Blackberry okostelefonok kimenetére, azok nem támogatott eszközként ismerték fel. A headset ugyanis nem mindegyik telefont támogatja alaphelyzetben, nekünk konkrétan a tesztelt eszközök közül csak az iPhone 4-gyel működött hibátlanul. Éppen ezért jó, hogy a csomagban egy átalakítót is mellékelnek, ami áthidalja a problémát. Ezzel bármilyen 3,5mm-es négypólusú kimenetre ráköthetjük a fülest, az mindig szólni fog, és így már a fent említett okostelefonokkal nekünk is tökéletesen működött.

Hang

A hallójáratba dugható gumiharangok közül elsőként a gyárilag felszerelt példánnyal próbáltuk ki a headsetet. A környezeti zajok nagy részét már ez is képes volt kizárni, és emellett kényelmesnek is bizonyult. Az összehasonlító teszt alapján ugyanolyan hangkarakterről számolhatunk be, amit már az előző oldalon megismertünk. Jól hangsúlyozott középtartomány, csilingelő magas hangok, és nem tolakodó, de már hallható mély hangok jellemzik a fülhallgatót. Az Overkill megszólalásában mi picivel több mély hangot hallottunk, bár a különbség nagyon kicsi volt. A lényegen pedig ez sem változtat, mert az igazi alsófrekvenciás tartomány itt is hiányzott, ezért filmnézéskor és játék közben is elmaradtak a velőtrázó robajok. A füles tehát zenére született, az előtérbe helyezett középtartománya miatt pedig mi elsősorban rock zenéhez ajánljuk, ez nagyon jól állt neki. A sztereo térrel itt sem voltunk teljesen kibékülve, ez lehetett volna kicsit szélesebb. Ezt viszont nagy hangerejével igyekezett pótolni, mert még hangosan meghajtva sem torzított.

Maga a mikrofon nagyon jó helyre, közvetlenül a száj elé került, ezért megfelelően nagy hangerővel és nagyon jó minőségben közvetítette a beszédhangot. A kábelen egy mikrofonnémító gomb is helyet kapott. Ezt például köhögés esetén érdemes használni, de ezzel lehet akár hívást is fogadni, vagy megszakítani a beszélgetést. A headsetet a korábban említett mobiltelefonokkal próbáltuk ki, de átalakító nélkül csak az iPhone 4-gyel volt hajlandó együttműködni. A másik két készülékhez az átalakítóra is szükség volt, enélkül ugyanis nemcsak a mikrofon maradt néma, hanem magát a fülest sem tudtuk életre kelteni. A gyártó weblapján nincs konkrét kompatibilitási lista, ezért sajnos nekünk kell kísérletezni a headsettel.

4. Motörhead Bomber

Motörhead Bomber

Tesztünk következő szereplője egy fülön támaszkodó fejhallgató, amit mikrofonnal is felszereltek, tehát egy headsetről van szó. Aki ismeri a Motörhead munkásságát, annak már nyilván feltűnt, hogy a készülékek névadását a banda egy-egy már létező dalcíme ihlette, és ez a Bombernél sem történt másképp.

A csomagban felfedeztünk egy használati útmutatót, egy védőtáskát, és természetesen magát a fejhallgatót.

A készülék küllemét nagyon vadra tervezték. Már ránézésre is egy igazi rocker fejhallgatóval állunk szemben, a matt fekete színhasználat pedig csak tovább erősítette bennünk ezt az érzést. A fejhallgató „búrái” bőrhatású anyagból készültek. Amikor ezeket közelebbről is megvizsgáltuk, kiderült, hogy az optikai hatást az érdesített felülettel sikerült elérni, a fejhallgató kopogós, de tartós műanyagból készült (Vagy fémből? Ezt tapogatással sem tudtuk megállapítani, de inkább műanyagra tippelnénk.).

Azoknak, akik még nem találkoztak hasonló megoldással, fura lehet a fejpánt körüli rész. Itt állítható fokozatok helyett gumibakok vannak, melyek automatikusan hozzáidomulnak a fejhez. Találkoztunk már ehhez hasonló megoldással, pl. az Audio-Technica is ilyet használ, annyi különbséggel, hogy itt egy egyszerűbb megoldásról van szó, mert zsanérok helyett a gumi hajlékonyságát használták ki. Ez elméletben jól működik, de amikor felpróbáltuk a készüléket, a fülpárnák rossz magasságba, a füleink alá kerültek. Ezért csak egészen nagy fejre illeszkednek pontosan, ami kár, mert ezen állítani sem lehet.

A fejhallgató zárt, ami azt jelenti, hogy a hangok nagy részét benntartja, és nem zavarja a környezetünket. A fülpárnák pedig supraaurálisak, azaz füleinken támaszkodnak. Ezek plüssborítást kaptak, melyek nagy előnye, hogy több órás használat után is szellősek maradnak. Ennek ellenére a fejhallgató hosszabb távon egyáltalán nem volt kényelmes, a mi füleinket például már 20 perces használat után szorította. A komfortérzeten pedig tovább rontott a már említett illeszkedési probléma is, azaz hogy a párnák kicsit lelógtak a füleinkről.

A készüléken egy gyárilag beforrasztott mikrofonos vezeték van, ami 120cm-es hosszúságával ideális hordozható lejátszókhoz, otthoni használtra viszont már rövid lehet. A már korábban megismert remek minőségű kábelt kapjuk meg a Bomber-hez is, csak immáron jóval vastagabb kivitelben. A szövetborítás miatt nagyon könnyen kezelhető, és nem makacskodik, ami szintén egy pozitívum. A vezeték végén egy szabványos négypólusú mini jack csatlakozó található, ezért ha rövid lenne, nyugodtan lehet hosszabbítót használni, de ezt saját beszerzésből kell biztosítani a készülékhez.

A készülék mikrofonja nem egy saját állványon, hanem a vezetéken található meg. Ez jó helyre került, ezért hangos, jól érthető hangfelvételeket tudtunk vele készíteni. A mikrofon közelében három gomb található meg, melyek közül a szélsők feladata a hangerőszabályzás, a középsőé a némítás. A gombok alapfunkciójuk mellett még számos egyéb feladatra is képesek, ha ezt okostelefonunk is támogatja (pl. megállítás/lejátszás/hívás fogadás, léptetés előre/hátra, fényképezés/video készítés). A próba során ezek viszont csak akkor voltak hajlandóak működni, amikor a Trigger-hez kapott átalakítót is felhasználtuk. Enélkül ugyanis sem a Sony Ericsson, sem a Blackberry okostelefonnal nem volt hajlandó együttműködni, iPhone4-gyel viszont hibátlanul tette a dolgát. A Bomber-hez viszont érdekes módon nem kapunk ilyen átalakítót, ezért ha nem rendelkezünk almás telefonnal, de a mikrofont és a hangerőszabályzó gombokat is használni szeretnénk, ezt még meg kell vásárolnunk hozzá.

Hang

A fejhallgatóban egy-egy 30mm-es neodímium meghajtó található, melyek a specifikációjuk alapján elég érzékenyek ahhoz, hogy hordozható lejátszóval vagy okostelefonnal is könnyen hajthatóak legyenek. A membránok a 20-20000Hz-es frekvenciatartományban szólalnak meg, ezek teljesen átlagos értékek.

Amikor kipróbáltuk a headsetet, a hangzás eleinte nagyon szokatlan volt nekünk. Erős mélyhang-kiemelést tapasztaltunk, olyannyira, hogy ez szinte a teljes hangtartományra rátelepedett és minden mást elnyomott. Kicsit olyan érzés volt, mintha egy vödörben lett volna a fejünk. Miután már hozzászoktunk a dörmögős hangzáshoz, a magas tartományra is felfigyeltünk, ami jellegéből adódóan annyira élvezetessé tette a rock zenéket a már korábban megismert fülhallgatók esetében is. Ez igazán megfogott minket, a cintányérok valóságos megszólalása nagyon hatásos volt. A hangzás azonban nem volt egységes, úgy éreztük a fejhallgató nagyon elhúzott a mélyek felé, és a sztereo tér is csak átlagos volt. A füles ráadásul már közepes hangerőn torzított. A paletta többi tagja ugyan jól bírta a gyűrődést, de ez az egy úgy tűnik kivétel, mert ezt nem tombolásra tervezték. Filmnézéskor és játék közben a testes hangkarakter jót tett a hangzásnak, de csak néhány percig, utána csakúgy mint zenehallgatáskor, nyomasztóvá vált.

5. Motörhead Iron Fist

Motörhead Iron Fist

Az első igazi nagyágyú, ami a cég termékpalettáján megtalálható, az Iron Fist nevet kapta.

A füles csomagolása nem sokban különbözik attól, amit már korábban is láttunk: egy fekete kartondoboz, kinyitható előlappal, azért, hogy a boltok polcain is megtekinthető legyen a tartalom. A fejhallgatóhoz két vezetéket mellékeltek (egy hosszabbat és egy rövidebbet), egy használati utasítást, egy védőtáskát, egy 6,3/3,5mm adaptert, valamint egy kábelrögzítőt (erre még később kitérünk).

A fejhallgató külcsín alapján tökéletesen beleillik a már megismert készülékek formavilágába: mindenhol fekete, oldalt pedig az ezüstszínű War-Pig is megtalálható. A készülékház anyagminősége nagyon jó, a fejhallgató „búráit” erős zsanérok tartják a helyükön.

A fejpánt beállítása a két gumibak segítségével automatikusan történik meg. Jó hír, hogy a korábban tapasztalt lazasághoz képest ezúttal egy jóval pontosabb és kényelmesebb megoldást kapunk. A füles már nem akart folyton leesni, és a fülpárnák mindig jó helyen, füleink magasságában tartózkodtak.

A fejhallgató zárt elven működik, amivel kevésbé széles sztereo tér valósítható meg, mint nyitott társaival. A tervezők azonban ragaszkodtak ehhez, mert egy hangos fülest szerettek volna létrehozni, így pedig a hangok nagy része bent marad, és nem zavarja a környezetünket. A fülpárnák circumaurálisak, azaz a fejen támaszkodnak. Ez jó hír, jelenleg ugyanis ez a legkényelmesebb fejhallgató típus, amit gyártanak. A fülpárnákban vastag szivacsréteg található, melyek plüssborítást kaptak, ezért puhák és kényelmesek. A fejhallgató több órás használat után sem volt kényelmetlen, még az enyhe szorító érzéssel is bőven vállalható maradt.

A füles vezetéke cserélhető, ami egy pozitívum, mert a gyári kábelek sérülése esetén bármilyen szabványos madzaggal tovább használhatjuk a fülest. Ahogy említettük, a fejhallgatóhoz egy rövidebb 1 méteres, illetve egy 2,5 méteres példányt is mellékeltek, azért hogy otthon és utazás közben is a megfelelőt választhassuk hozzá. A készülék önmagában csak egy egészen rövid kábelcsonkkal rendelkezik, ami konkrétan egy hárompólusú 3,5mm-es jack csatlakozó. Erre lehet rádugni a gyári kábelek valamelyikét, vagy mindkettőt, ha egy igazán hosszú madzagra vágyunk. A vezetékek minősége kitűnő, a vastagságuk ellenére hajlékonyak, a szövetborításuknak köszönhetően pedig tartósnak ígérkeznek.

Egy cserélhető kábelnél felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire stabil a csatlakozás? A tervezők annak érdekében, hogy ezt megfelelően biztosíthassák, egy kábelrögzítőt is mellékeltek, amit a fejhallgatóra, illetve a rácsatlakoztatni kívánt kábel végére kell illesztenünk. A hatás nem maradt el, a kábel még erősebb rántásra se jött le a fejhallgatóról.

Hang

A fejhallgatóban egy-egy 40mm-es neodímium hangszóró foglal helyet, amik különösen érzékenyek, ezért gyakorlatilag bármilyen hordozható eszközzel meg lehet hajtani ezeket. Impedanciájuk 68 Ohm, és a membránok a teljesen átlagos, 20-20000Hz-es frekvenciatartományt fedik le.

Már a meghallgatás legelején kiderült, hogy ez bizony egy vérbeli rocker fejhallgató. Jó értelemben vett agresszív hangja megadta az alaphangulatot, a hangszerek kellően nagy dinamikával szólaltak meg. Ez nem is olyan meglepő, hiszen a tervezők épp erre törekedtek. A magas hangokat még nem neveznénk bántóan ércesnek, csak annyira agresszívek, hogy még a tompább felvételek is élvezetesen hallgathatók vele. A mély tartomány nagyon kellemes, a füles ott emelt ki, ahol kellett, ezért nyoma sem volt vödörhangzásnak. A mélyhangokra egyébként a közepesen feszes megszólalás a jellemző, még nem brummognak, de van belőlük elég, hogy ne legyen hiányérzetünk. A középszekció szintén jól sikerült, az énekhangok nincsenek elnyomva, és a mélyközép tartományban hallható gitárhangok is jól tudnak érvényesülni. A hangkarakter nekünk nagyon bejött, és bár részletező képessége nem emeli az audiofil készülékek szintjére, a fejhallgató nekünk már így is majdnem tökéletes volt. Egyedül a sztereo tér lehetett volna kicsit szélesebb, a zárt rendszer hátrányát ez a füles is magában hordozza. Hangerő tekintetében viszont nem kellett szégyenkeznie, torzítás még nagyobb hangerőn sem volt. A periféria filmnézéskor már nagyon élvezhető hangot produkált, és játék közben sem éreztünk hiányt, mert a mély szekció is kellően nagy hangsúlyt kapott.

6. Motörhead Motörizer

Motörhead Motörizer

A teszt végére hagytuk a cég zászlóshajóját, a Motörizert. Ebben a gyártó minden tudása benne van, és már egy vezetékre integrált mikrofonnal is rendelkezik, ezért headsetként is használható.

A doboz tartalma a következőket foglalja magába: két fejhallgató kábel, egy használati utasítás, egy védőtáska, egy 3,5mm/6,3mm adapter, és egy kábelrögzítő.

A fejhallgató kicsomagolását követően már nagy meglepetés nem ért minket, csak apróbb változásokat felfedeztünk fel rajta. Formaterve alapján ez is olyan, mint a Motörhead többi készüléke, festése fekete, oldalt pedig megtalálható a dekoratív ezüstszínű War-Pig logo is (Snaggletooth). A fejhallgató anyagminősége annyira jó, hogy a készülékházról nem tudtuk eldönteni, hogy nagyon szilárd műanyagból, vagy esetleg fémből készült el.

A fejpánt beállítása automatikusan történik meg, a már korábban megismert gumibakok segítségével. Használat közben a fejpánt nem szorított minket, már szinte meg is feledkeztünk arról, hogy volt valami a fejünkön. A fejhallgatót egyáltalán nem volt fárasztó viselni, nekünk legalábbis több órán keresztül sem nyomta füleinket. Ez részben annak köszönhető, hogy a fülpárnákat két zsanér tartja, és elég tág tartományban mozognak ahhoz, hogy pontosan idomuljanak füleinkhez.

A fejhallgató zárt elven működik, ezért a hangokat bent tartja, ami fontos szempont volt a tervezőknél, hiszen a fülest nagy hangerőre tervezték. A fejen támaszkodó fülpárnákban vastag szivacsréteg foglal helyet, amire plüssbevonat került, ezért puhák és kényelmesek.

A perifériát cserélhető kábelekkel látták el, ezért a fejhallgatón csak egy egészen rövid, 3,5mm-es jack csatlakozó van. A csomagba egy rövidebb (1 méteres) mikrofonnal ellátott vezeték, és egy mikrofon nélküli, de hosszabb (2,5 méteres) példány került. A cserélhető vezeték előnye, hogy testre szabhatjuk vele a fejhallgató kábelhosszúságát, illetve sérülés esetén másikra cserélhetjük. Ez viszont aligha következik be, mert a mellékelt kábelek nagyon tartósnak ígérkeznek. Masszív szövetborítást kaptak, és könnyen hajlanak, ezért mi inkább vigyáznánk rájuk, amíg csak lehet.

A mikrofonos kábel egy négypólusú dugóban végződik, ezt okostelefonokhoz érdemes csatlakoztatni. A mikrofon jó helyre került, ezért beszédünk tisztán érthető és hangos volt a túloldalon. Három gomb található meg rajta, melyek a hangerőszabályzás és a némítás feladatát látják el. Ha okostelefonunk is támogatja, ezek egyéb feladatra is felhasználhatók (pl. megállítás/lejátszás/hívás fogadás, léptetés előre/hátra, fényképezés/video készítés). A korábbi tapasztalataink megismétlődtek: a próba során ezek csak az iPhone 4-gyel, vagy olyankor működtek, amikor a Trigger-hez kapott átalakítót is felhasználtuk. Ezt viszont nem kapjuk meg a fejhallgatóhoz, ezért még meg kell vásárolnunk hozzá, vagy maradunk a másik vezetéknél, amivel nincs kompatibilitási probléma, de mikrofon sincs rajta.

A kábelt stabilan lehet rögzíteni a mellékelt kis műanyag eszközzel, így a kábel még erősebb rántásra sem jött le a fejhallgatóról.

Hang

A fejhallgatóban lévő membránok érzékenyek, ezért nagyjából mindegy mivel szeretnénk használni, azok dinamikusan és hangosan fognak szólni. A membránok a 20-20000Hz-es intervallumot fedik le, impedanciájuk 68 Ohm.

Bár a Motörizer-ben is ugyanazok a 40mm-es neodímium meghajtók találhatók meg, amiket az Iron Fist-nél már megismertünk, a két fejhallgató hangja némileg eltér egymástól. Ez már az első meghallgatáskor kiderült, a fülesnek jól hallható kiemelése van a középtartományban. Ez nagyon jót tett az énekhangoknak, és a jelenlétérzet is jobb lett, továbbá azok a gitárszólók is élvezhetőbben voltak, amik ebbe a tartományba estek. A megnövekedett középtartomány van akinek tetszik, és van akinek nem, ez egyéni ízlés kérdése, az viszont mindenképpen jó, hogy tudunk választani (akinek nem tetszik, annak ott az Iron Fist). Az alapvetően agresszív hangzás továbbra is megnyerő volt, melyhez közepesen feszes basszustartomány társult, amit enyhén érces magas hangok egészítettek ki. A zárt fejhallgató akusztikailag is rendben volt, mert a mélyhangok esetében nem hallottunk vödörhangzást, a készülék csak a legalsó tartományban emelt ki, ott ahol arra valóban szükség volt. A készülék filmnézésre is nagyon jó, a jól hallható középtartomány jót tett a párbeszédeknek, ugyanakkor játék közben sem éreztük azt, hogy ez hátrány lenne, mert a mély szekció is kellően nagy hangsúlyt kapott. Hogy negatívumot is mondjunk, a sztereo tér csak átlagosan széles volt, a zárt rendszereknél általában számolnunk kell ezzel. Zártsága miatt azonban nem kell tartanunk attól, hogy a szomszéd szobából átjönnek a hangzavar miatt, a füles hangja csak alig hallatszott ki a velúrpárnák mögül. A fejhallgató hangereje már tomboláshoz is megfelelt, és még nagyobb hangerőn sem torzított.

7. Értékelés

Trigger

A fülhallgató azok számára lesz megfelelő, akik egy egyszerű, mikrofon nélküli, de minden ízében minőségi fülesre vágynak, amivel többnyire rock zenét szeretnének hallgatni. Középorientált, élénk hangkarakterét azok fogják szeretni, akik kedvelik, ha a gitár és az énekhangok kerülnek előtérbe, akik viszont ütős mélyhangokra vágynak, azok jobb, ha másfelé keresgélnek. A mellékelt gumiharangokkal ezen némileg módosíthatunk, ezért akik teltebb mélyhangokra vágynak, azok a nagyobb méretű kelléket tegyék a fülesre. A kényelemmel elégedettek voltunk, a füles nekünk a közepes és a nagyméretű gumiharangokkal állt stabilan a helyén. A füles megtervezésekor láthatóan a tökéletességre törekedtek, és ez minden apró részletében megfigyelhető. A szövetborítású vezeték minősége kiváló, nem kunkorodik, hosszúsága épp megfelelő. A csomagban megtalálható átalakítóval a kompatibilitási problémáktól is mentesülünk, a nagyvonalú mellékletben pedig még egy védőtasaknak is jutott hely. A készülék ára egyelőre még kissé borsos, a füles ajánlott végfelhasználói ára 13000 forint.

Overkill

A headsetet azoknak ajánljuk, akiknek a fenti készülék hangkaraktere épp megfelel, mert elsősorban rock zenét hallgatnak, de telefonbeszélgetések miatt egy mikrofonra is szükségük van. Ennek hangminőségre egy rossz szavunk sem lehet, és ergonómiai szempontból sem találtunk rajta kifogásolnivalót. A kompatibilitási gondot a csomagban megtalálható átalakító áthidalja át, ezzel a mikrofon is tökéletesen használható. A mikrofon extrájáért 2 ezer forintos felárat kell fizetni (tehát a headset 15 ezer forintba kerül), de szerintünk megéri költeni rá, mert ha most nem, később még szükség lehet rá.

Bomber

A Bomber látszólag egy jól megtervezett mindenes headset. Tudunk vele zenét hallgatni, mikrofonja miatt telefonáláshoz is jó, ráadásul még épp akkora, hogy hordozható készülékekkel is használhatjuk. Sajnos a tapasztalatok ezt mind sorra megcáfolták, mi nem igazán tudjuk elképzelni, hogy a füles vajon melyik területen lehet sikeres. Zenehallgatáshoz ugyanis vállalhatatlan, de a helyzet filmnézéskor és játék alatt sem volt jobb. Szerintünk nem létezik olyan műfaj, amihez passzolna a füles borzasztó vödörhangja, ráadásul már nagyjából közepes hangerőnél torzított. Mi több, hosszútávon még kényelmetlen is, mert nyomja a füleket. A mikrofon kompatibilitási probléma miatt alaphelyzetben csak iPhone 4-gyel működött. A többi telefon esetében ezt csak a kis fülhallgatóhoz mellékelt átalakítóval tudtuk életre kelteni, ami viszont nem jár a perifériához, ezért külön kell megvenni hozzá. A mikrofon minősége egyébként jó, és a csomagban megtalálható védőtáska is egy hasznos extra, ám ez még kevés az üdvösséghez. Összességében azt kell, hogy mondjuk, ezen az áron (25 ezer forint) nem ez a cég legsikeresebb terméke, ezért jobb, ha figyelmünket inkább a következő fejhallgatóra irányítjuk…

Iron Fist

…az Iron Fist-tel ugyanis jóval pozitívabb tapasztalataink voltak, a fejhallgató nemcsak hangminőségben, hanem már kényelemben is hozta az elvárható szintet. Hangkaraktere nagyon megfogott minket, a mély és magas szekcióban épp ott emel ki, ahol szükség van rá. Amikor hallgatjuk, zavaró vödörhangzásnak nyoma sincs, ugyanakkor elég testes hangja van ahhoz, hogy ne legyen hiányérzetünk egy pergősebb dobszólónál, vagy akár játék közben. A füles jó értelemben vett agresszív hangja miatt rockzenére tökéletes, de ez a fajta megszólalás, a lágyabb lírai stílust leszámítva, minden műfajban nagyon hálás tud lenni. Hangerejére szintén nem lehet panasz, mert nagy teljesítménye van, amit a füles torzítás nélkül le is tud adni. A zárt rendszernek köszönhetően pedig még ilyenkor sem zavarunk vele másokat. Ám ennek megvan a maga hátránya is, zártsága miatt a térérzet nem túl széles. A kényelem viszont már elég jó, a fejhallgatót hosszútávon sem fárasztó viselni, kis kényelmetlenséget csak az enyhén szorító érzés okozhat füleinknek. A fejhallgatónak cserélhető kábelei vannak, ami több okból is jó. A mellékelt példányokkal igény szerint lehet testre szabni ennek méretét, sérülés estén pedig bármilyen madzaggal tovább használhatjuk a fejhallgatót. A részletekre is gondoltak, mert a készülékhez jár egy védőtasak, egy kábelrögzítő, és egy átalakító adapter is. A periféria 27 ezer forintba kerül, amiért már egy igazán jó fejhallgatót kapunk, így a készülék az ajánlott minősítést is kiérdemelte tőlünk.

Motörizer

A Motörhead termékpalettáján kétségkívül a Motörizer a legjobb fejhallgató. Alapjául az Iron Fist szolgált, csak tovább finomították rajta azt, amit lehetett, ezen kívül pedig egy mikrofonnal is kiegészítették. A két fejhallgató hangkaraktere nagyjából hasonló, az egyetlen hangzásbeli különbség a középtartomány hangsúlyozottságában mutatkozott meg. Aki kedveli a markáns énekhangokat, annak a Motörizer ajánlott, aki viszont kiegyenlítettebb hangzásra vágyik, az maradjon az Iron Fist-nél, hangra nincs köztük egyéb különbség. A Motörizer estében a fülpárnák felfüggesztését is átdolgozták, ettől a fejhallgató még kényelmesebb lett. A készülék mikrofonjával viszont ugyanaz a kompatibilitási probléma merült fel, mint a Bomber esetében. Ezért ha nincs almás készülékünk, de ezt is használni szeretnénk, egy átalakítóra is szükségünk lesz, ami viszont nincs benne a csomagban. A készülék természetesen mikrofon nélkül is használható, ilyenkor a másik vezetéket kell rádugni a fejhallgatóra, ezzel kompatibilitási probléma sem merülhet fel. Az átdolgozott és mikrofonnal kiegészített fejhallgató ára 30 ezer forint, ezért neki is kijár az ajánlott minősítés.

[bold][italic]A Motörhead készülékeit az CompMarket Hungary Zrt.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!

[/italic]Webshop link: iPon Motörheadphones [/bold]