Shop menü

SONY VAIO PRO 13: SZÉNSZÁLAS ÁLOM

Nemrég jelent meg, és máris megkaparintottuk a világ jelenlegi legkönnyebb 13"-os notebookját, amely nem csak 1 kg-os tömege miatt különleges.
Horváth Patrik
Horváth Patrik
Sony VAIO Pro 13: Szénszálas álom

1. Bevezető és specifikáció

Bő egy hónapja volt a hazai bemutatója annak a gépnek, amely alapjaiban rengetheti meg az Ultrabook piacot. Ha tömegek állnak mögé és szeretnek bele kvalitásaiba, alapjaiban változtathatja meg a gyártók hozzáállását az Intel által évekkel ezelőtt megálmodott kategóriához. A VAIO Pro 13 nem akar és nem is lesz a legolcsóbb Ultrabook a piacon, sőt, ha jobban belegondolunk, a 380 ezer forintos ajánlott végfelhasználói ár inkább a kategória legdrágább példányai közé repíti, ám amit tud, azt szinte egyedüliként tudja a jelenlegi mezőnyből.

Galéria megnyitása

Akik nem olvasták volna összefoglalónkat a hazai sajtóbemutatóról, azoknak gyorsan összegeznénk azokat a dolgokat, amelyek miatt a Sony igyekszik a lehetős legnagyobb felhajtást keríteni a masinának. Első és legfontosabb, hogy a készülék alsó és felső burkolata is szénszálas anyagból készült, amely a gyártó elmondása szerint 46%-kal könnyebb az alumíniumnál, ugyanakkor 25%-kal erősebb is. Főként ennek köszönhető, hogy a VAIO Pro 13 mindössze 1,06 kg-ot nyom a mérlegen, amelyben már az akkumulátor is benne van – összehasonlításképpen a szintén 13”-os kijelzővel szerelt MacBook Air 1,35 kg. A pehelysúlyú Ultrabook a manapság még ritkaságszámba menő (legalábbis notebook fronton) NFC technológiával is rendelkezik, és a Sony egy sor kiegészítőt kínál majd a technológia támogatására, például füleseket és hangszórókat, amiket egy érintéssel párosíthatunk így a gépünkhöz. Szintén ritkaság az USB csatlakozóval rendelkező és a tápegységhez közvetlenül is csatlakoztatható miniatűr WiFi router, amely egyidejűleg öt aktív kapcsolatot képes fenntartani (az SSID-t és a hálózati biztonsági kulcsot magán az eszközön találjuk). A cég ezzel az okos eszközzel egyrészt ajándékba adott nekünk egy hálózati útválasztót, amely minden utunkra elkísérhet minket, másrészt többé-kevésbé kompenzálta a vezetékes hálózati kártya hiányát.

Galéria megnyitása

Ami a gép specifikációját illeti, az meglehetősen átlagos, ugyanakkor bizonyos területeken szintén kiemelkedő képességekkel bír. Az alacsony fogyasztású Intel Haswell platformmal már találkoztunk, igaz akkor egy Core i7 személyében, így tudjuk, hogy valóban sokat tesz hozzá a hosszú akkumulátoros üzemidő eléréséhez. A 128 GB-os SSD manapság nem számít nagy extrának, közel 400 ezer forintért talán ennél nagyobb is beleférhetett volna a keretbe, főleg, hogy távolról sem a leggyorsabb megoldással van dolgunk, de erről majd később. A 4 GB memória ma már teljesen alap, és szomorú, hogy ez az egyetlen kiszerelés, amellyel a készüléket megvásárolhatjuk, se utólagos, se rendeléskori bővítésre nincs lehetőségünk, ami azért probléma lehet egyeseknek. A legnagyobb kincs vélhetően az 1920x1080 pixeles felbontással büszkélkedő TRILUMINOS technológiára épülő érintés érzékeny IPS kijelző, amely tükröződés gátló bevonatot is kapott. A garancia alapból két év, amelyet 23 ezerért három, 53 ezerért négy évre terjeszthetünk ki.

Galéria megnyitása

A kiegészítők között találunk egy HDMI-VGA átalakító kábelt, illetve a Windows 8 használatát megkönnyítő dokumentumot is. A tápegység nem csak a mellékelt WiFi router miatt rendelkezik USB csatlakozóval, hiszen a segítségével bármilyen USB-s eszközt elláthatunk árammal, amely egyben azt is jelenti, hogy spórolni tudunk egy csatlakozót a gépen, ha azt csak töltésre használnánk.

2. Hardver és hangzás

Az ultra alacsony fogyasztású Core i5-4200U egy vastagabb készülékben valószínűleg parádézna, ám a szuper vékony VAIO Pro-ban még így is túlságosan sokat fogyasztó alkatrésznek tekinthető. Ez a magyarázata legalábbis annak, hogy a készülék már normál használat mellett is zajosabb az átlagnál, terhelés mellett pedig maximális fordulatszámra kapcsol a benne lévő apró ventilátor, amely még egy nyitott légterű irodában is hallható, hosszútávon pedig egyenesen fárasztó. Tisztában vagyunk vele ugyanakkor, hogy egy ilyen készüléket ritkán szoktak 100%-ra terhelni, hiszen elsősorban rohangáló munkagépként szolgál, ettől függetlenül nem mehetünk el szó nélkül a tény mellett, hogy zajos. A hőmérsékletek többé-kevésbé rendben vannak, legalábbis, ami az alkatrészeket illeti. Üresjáratban 48, maximális terhelés mellett 68 fokot mértünk a processzoron a legnagyobb kánikulában, amelyek egyáltalán nem rossz értékek. A problémát az alsó burkolat melegedése jelenti, amely keményebb használat mellett bizony egy kicsit fel tud forrósodni, illetve nagy ritkán magas frekvenciás cicergésre is figyelmesek lettünk, ez némileg szokatlan ebben a kategóriában.

Galéria megnyitása

Az SSD kivételével nem tekinthető üvöltő fenevadnak a készülék, de nem is ez a célja, hiszen optimális kompromisszumot szeretne nyújtani a teljesítmény/hőtermelés/fogyasztás mutatót és a nagyon kis helyet szem előtt tartva. A Core i5-4200U jelöléssel ellátott processzor alapjáraton 1,6 GHz-en üzemel, amelyet legfeljebb 2,6 GHz-ig tud feltornászni abban az esetben, ha csak az egyik mag dolgozik 100%-on. Természetesen rendelkezik az Intel Hyper-Threading technológiájával és megnyugtathat minket a tudat, hogy az ULV Core i7-es processzorok is elsősorban órajelben és cache memóriában tudnak többet nyújtani. Az integrált HD Graphics 4400-zal már találkoztunk, teljesítménye nem sokkal van a leköszönő HD 4000 felett, a Graphics Turbo Boost használatával pedig legfeljebb 1000 MHz-es órajelre képes, igaz, több végrehajtó egységgel.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A 128 GB-os Toshiba SSD-nél láttunk már gyorsabbat is, ugyanakkor a mindennapi használatra nem igazán van hatással, hiszen távolról sem ez az egység jelenti a szűk keresztmetszetet.

 

A sztereó hangrendszer akárcsak a Fit 15E-nél, itt is megkapta a ClearAudio+ szoftveres kiegészítést, bár a teszt modellnél az összes gyári alkalmazás telepítése után sem volt elérhető ez a funkció, így nem tudjuk, a különböző felhasználási módokhoz fejlesztett profilok mennyire használhatók a mindennapokban. Ami biztos, hogy vékonysága ellenére egész kellemesen szól a Pro 13-ban található rendszer, igaz, hangzása egy picit furcsa, lévén, a kijelző előtt, az alsó burkolat hátuljában találhatók a rácsok, amelyeken keresztül a hangok távoznak.

3. Ergonómia és kinézet

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

Elérkeztünk a készülék leginkább megkapó pontjához, a külsejéhez. Láttunk már sok vékony noteszgépet, melyek közül a többség már Ultrabook volt, de a VAIO Pro 13 mindegyiken túltesz. Elsőre nem tűnik fel, mennyire könnyű, hiszen optikailag ez nem látszik rajta – ennyit ér a szénszálás anyag használata. Az alig 1 kg-os masinát játszi könnyedséggel lehet akár dobálni is, hiszen nevetségesen könnyű. A tartósságát ugyanakkor nem tudjuk megjósolni, hiába állítja a gyártó, hogy ez az anyag jelentősen erősebb az alumíniumnál – hiszen vékony. A kijelző közepét a hátlap nyomogatásával simán el tudtuk érni az ujjunkkal, nem sokat véd a felső burkolat. Meg kell hagyni ugyanakkor, hogy a nem mindennapi anyaghasználat miatt nagyon szép textúrával találkozhatunk a ma már klasszikussá vált márka megjelölés körül. Az alsó burkolat ellenben nem sok izgalmat rejt, ám van a közepén egy nagyon fontos csatlakozó, amelyen keresztül az opcionálisan megvásárolható kiegészítő akkumulátort tudjuk használni, 18 órára növelve így a csupán a beépítettel elérhető 8 órás üzemidőt.

A klaviatúra kategóriájában nem számít rossznak, de a nagyon rövid úton járó billentyűk magukkal hozzák a csapkodós érzetet, kifejezetten nehéz csendben gépelni a készülékkel. A billentyűzet világítás több lépcsőben is állítható, bár ehhez külön alkalmazásra van szükség, és a teszt pillanatában a Sony oldaláról letölthető VAIO szoftverek egyike sem adott rá lehetőséget, hogy ezt szabályozzuk. A bekapcsoló gomb személyében végre ismét egy régi Sony-s védjegyet köszönthetünk, ugyanis a széle szolid zöld színben pompázik, ha a készülék be van kapcsolva.

Galéria megnyitása

A touchpad egészen jól használható, az összes multitouch műveletet ismeri, amelyre szükségünk lehet, beleértve a Windows 8-as sima gesztusokat is. Érzékenysége remekül belőhető, valamint a múltkor nálunk járt Lenovo IdeaPad Y510P-vel ellentétben itt tényleg jól működik a felület lenyomásával aktiválható kattintás. Bár a készüléket a kijelzőn keresztül is vezérelhetjük, mi inkább maradnánk a touchpadnél, hiszen a nagyon vékony, és anyaga miatt a szokásosnál sokkal könnyebb kijelző könnyedén mozog, ha hozzáérünk. Az NFC chipet szintén a touchpad alatt találjuk, ezt érdemes lehet tudnunk, ha eszközöket kívánunk csatlakoztatni a VAIO Pro 13-hoz.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

Csatlakozókat tekintve meglepően jó a helyzet, ugyanis két USB 3.0-s aljzatot is kapunk (amelyet a töltőn lévő harmadikkal tudunk úgy-ahogy kiegészíteni, ha tölteni kell valamely eszközünket), amelyek közül a tőlünk távolabb eső alvó, illetve kikapcsolt állapotban is képes árammal ellátni a rajta csüngő eszközt.

 

A TRILUMINOS technológiával rendelkező IPS kijelző valóban hihetetlen vizuális élménnyel ajándékozza meg a gép tulajdonosait, hiszen mind fényereje, mind képélessége, mind látószöge, mind pedig színvilága első osztályú. Egyetlen negatívuma a – vélhetően az érintés érzékenység miatt szükséges – tükröződő üveg, amelyet a gyártó egy tükröződés gátló plusz bevonattal látott el, ám ez a valóságban nem sok vizet zavar, napsütésben a fényerővel kell kompenzálnunk a csorbát. A kávában lévő webkamera egy speciális Exmor optikát kapott, amely annak ellenére, hogy csak HD felbontásra képes, szinte hibátlanul teszi a dolgát. A gyártó ígérete, mely szerint kedvezőtlen fényviszonyok között is használható képet kapunk valóban nem egy üres marketing duma, hanem maga a valóság. Egyetlen negatívumként az ilyenkor tapasztalható feldolgozási sebesség minimális lassulását jegyezhetjük fel, de ez főként a sasszeműeknek tűnik majd fel.

4. Teszteredmények

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

Haswell alapú alacsony fogyasztású Core i5 még nem járt nálunk, így kíváncsi voltunk a bemutatkozó szereplésre, amely picit felemásra sikerült, hiszen olykor gyorsabb, olykor lassabb volt az előző generációs Ivy Bridge alapú testvéreinél. Ettől függetlenül parádés, hogy egy ilyen könnyű noteszgépben egy ilyen teljesítményre képes processzor helyet tud kapni úgy, hogy a mindennapos használat során távolról nem kell attól tartanunk, hogy esetleg túlmelegszik.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A HD 4400-as videokártya már járt nálunk, ám akkor egy érezhetően erősebb processzor volt mellette, amelyben ráadásul 1100 MHz-ig is feltornászható volt a grafikus mag órajele, így nem csoda, hogy a VAIO Pro 13 nem tudta megközelíteni az Asus VivoBook S551LB-vel mért értékeket. Elmondható ugyanakkor, hogy a teljesítménye picit hullámzó. Van, ahol a leköszönő HD 4000-et könnyedén veri, van, ahol pedig kikap tőle. Ahol lényegesen magasabb értékeket ért el az utód, ott a mellette található, az i5-4200U-hoz képest jelentősen erősebb processzor volt a hunyó.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A lényeg viszont nem a processzor és nem a videokártya teljesítményében keresendő, hanem az akkumulátoros üzemidőben, amely döbbenetesen jó. Bár a minimális használat mellett elért 11 és fél óra olyan fényerővel teljesíthető csak, amelyet sötét szobában is megnövelnénk, a maximális fényerő mellett elért 6 órás full HD filmnézés ékes bizonyíték arra, hogy a gyártó által ígért 8 órás üzemidő átlagos használattal tényleg elérhető, de minimum megközelíthető.

5. Értékelés

A Sony VAIO Pro 13-ről nehéz vásárlói szemszögből nyilatkozni, hiszen elsősorban egy mérnöki műremek, amelyet a gyártó véleményünk szerint nem csak profit termelésre, hanem erő demonstrációra is szánt. Nehéz elképzelni olyan élethelyzetet, ahol 1 kg-os noteszgépre van szükség, hiszen a kategória átlag 1,4 kg körül van, amely bőven a hordozhatóság határa alatt van, ugyanakkor el kell ismerni, hogy a Sony úgy tudott jelentősen faragni a tömegből, hogy közben a készülék fizikai mérete lényegében nem tér el a kategória többi tagjától.

 

Mégis, akinek a készülék erősségei közül csak a kijelző, illetve az üzemidő az igazán fontos, az sem tud lényegesen olcsóbb alternatívát találni a tesztben szereplő VAIO-n kívül, hiszen az Asus 13”-os ZenBook Prime-ja is 350 ezer forint felett kezdődik, más kérdés, hogy sokkal robusztusabb. Ha innen nézzükviszont, akkor a Sony magához mérten jó áron adja a pehelykönnyű Pro 13-at, nem beszélve arról, hogy olyan finomságokat is kapunk a termékhez, mint az USB-s WiFi router vagy az NFC chip. Akiknek pont erre a csomagra van szükségük, azoknak bátran ajánlható Sony új masinája, ha helyén tudják kezelni a negatív dolgait. A külön megvásárolható akkumulátorral is legfeljebb olyan nehéz lehet, mint ellenlábasai, miközben olyan üzemidőre képes, amely előtt mindenkinek fejet kell hajtania.

Galéria megnyitása

A Sony VAIO Pro 13 típusú készülékét a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, melyet ezúttal is köszönünk!

 

Galéria megnyitása
 

Pro:

+ a világ jelenlegi legkönnyebb 13”-os notebookja

+ remek IPS kijelző

+ remek üzemidő, amely a kiegészítő akkumulátorral könnyedén megduplázható

+ 4 évre kiterjeszthető prémium garancia periódus

+ NFC, USB-s WiFi router

+ billentyűzet háttérvilágítás

 

Kontra:

- a burkolat melegedésre hajlamos

- zajos hűtőrendszer

 

Hivatalos oldal: Sony Magyarország

Vásárlás: iPon webáruház

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére