Bevezető, avagy: mi változott?

[bold]Górcső alatt a régi és az új, nettopokba való Atom processzorok.

[/bold]Az Intel Atom processzorai az elmúlt hónapok folyamán igen nagy népszerűségre tettek szert. Az egységek az Intel saját lapkakészleteivel karöltve ugyan nem tűnnek valami vonzónak, már ami a képességeiket illeti, de ha az Nvidia ION platformjával próbáljuk őket használni, akkor egész jó konfigurációk hozhatóak ki, legyen szó notebookról vagy akár asztali konfigurációról.

Az első generációs Atom platformban Diamondville és Silverthorne kódnevekre keresztelt központi egységek voltak jelen, előbbiek a nettopokban és a netbookokban, míg utóbbiak, azaz a „Z” sorozatú atom processzorok a MID (mobil internet-képes) eszközökben voltak jelen. Az első generációs Atom platform még egy három chipből álló megoldás volt: processzor, északi híd, déli híd. Az új megoldások esetében már az északi híd tartalma a Pineview kódnévre keresztelt Atom processzorba került, így a következő generációs Atom platform, amely PineTrail néven vált ismertté, már csak két chipből áll: magából az egy- vagy kétmagos processzorból, amely integrált videó vezérlőt és memória vezérlőt is tartalmaz, illetve az NM10-es déli hídból. A PineTrail platform asztali változata a PineTrail-D, míg a mobil változat a PineTrail-M nevet viseli, csak hogy pontosak legyünk. Ennek köszönhetően, akárcsak az LGA-1156-os processzoroknál, az FSB kapcsolat mint olyan eltűnik, helyét pedig a processzor és az NM10 között egy lassabb DMI kapcsolat veszi át, ami régen az északi és a déli híd között volt (elvégre effektíve most a chipset csak egy déli híd).

A memóriavezérlő jobb lett

Az első generációs Atom platformok DDR2-400 MHz-es, illetve DDR2-533 MHz-es memóriatámogatást nyújtottak, ami a rendszer összteljesítményét tekintve bizony gyenge keresztmetszetnek bizonyult. Az új, PineTrail platformban helyet kapó Pineview központi egységeknél már DDR2-667 MHz-es és DDR2-800 MHz-es memóriatámogatás igénybevételére is lehetőség van, igaz, a DDR2-800 MHz-es modulokat hivatalosan csak a netbookokba szánt D410-es egymagos és D510-es kétmagos Atom processzorok kezelik. A Pineview processzorokból összesen háromféle modell van: a fentebb említett két asztali processzor mellett egy N450-es példány is jelen van a kínálatban, ezt a terméket azonban csak a netbookokban használják a gyártók. Az asztali változatok - amelyekkel tesztünk keretein belül bővebben foglalkozunk majd - 4 GB-nyi rendszermemória kezelésére képesek, míg az N450-es modell csak 2 GB-nyi rendszermemóriát támogat. Ami továbbra sem változott, az az, hogy az Intel Pinetrail-D és Pinetrail-M platformjai is csak egycsatornás memória támogatást kínálnak csak úgy, mint elődeik.

[bold]A fogyasztás csökkent

[/bold]

Az új Atom processzoroknál a memóriavezérlő esetében történt változás mellett hasonló fontossággal bír az a tény, hogy a termékek az előző generációs Atom platformoknál kedvezőbb fogyasztás mellett üzemelnek. Az asztali D410-es Atomok 10W-os TDP-vel büszkélkednek, míg kétmagos társaik, azaz a D510-es modellek 13W-ot fogyasztanak úgy, hogy az északi híd tartalma is a processzoron belül foglal helyet.

A GMA950-et felváltja a GMA3150. Ha nem tenné, észre sem vennénk...

A Pineview processzorokba a gyártó már nem a jól ismert Intel GMA 950-es videó vezérlőt integrálja, hanem egy új megoldást alkalmaz. Most sokan joggal gondolhatják, hogy akkor végre lesz hardveres támogatás a H.264/VC-1/MPEG2-4-es videók zökkenőmentes lejátszásához, de őket sajnos el kell, hogy szomorítsuk, már most, az elején. Ez a termék még mindig nem teremt konkurenciát az Nvidia ION-jának, hogy az ION2-ről már ne is beszéljünk. No, de kanyarodjunk vissza a jelenbe és nézzük meg, hogy mit is tud a GMA 3150-es „csoda”.

A három új processzorban helyet foglaló GMA 3150 nem tűnhet ismerősnek, de ha az Intel GMA 3100-ra hivatkozunk, már tisztulhat a kép azzal kapcsolatban, hogy miről is van szó. A GMA 3150 tulajdonképpen a GMA 3100 újabb, 45 nm-es gyártástechnológiával készülő változata, amely DirectX 9-es támogatást kínál. A 400 MHz-es magórajelen ketyegő IGP (N450 esetében 200MHz) összességében nem nevezhető előrelépésnek a GMA 950-hez képest, ugyanis ez a modell sem képes a H.264-es, illetve VC-1-es videók hardveres gyorsítására, de legalább az MPEG2-es videókat képes rendesen kezelni. Kár, hogy ez manapság rémesen kevés. A gyártó partnerei a HD lejátszással kapcsolatos problémát opcionális HD gyorsító chippel orvosolhatják (HD videó dekóder), amely az NM10 Express déli hídhoz kapcsolódhat.

Ha már a videó vezérlőnél tartunk, vizsgálódjunk még egy kicsit. A PineTrail-D platform esetében a maximális analóg video felbontás 2048 x 1536 pixeles, míg ugyanez az érték a notebookokba szánt PineTrail-M platform esetében 1400 x 1050 pixeles. A digitális videó kimenetek, azaz a HDMI és a DVI portok szintén „le vannak korlátozva”: az általuk kínált maximális felbontás 1366 x 768 pixeles.

[bold]NM10 Express: az egy chipből álló lapkakészlet.

[/bold]

Az NM10 Express, vagy más néven TigerPoint-M lapka összesen két SATA 3 Gbps-os portot, nyolc USB 2.0-s portot, és két 32-bites PCI slotot kínál a rendszer számára, valamint még HD Audió vezérlőt és négy PCI Express sávot is tartalmaz. Opcióként csatlakozhat hozzá HD videó dekóder chip is, ahogy azt fentebb már említettük. A gyártók ezzel a módszerrel alkalmazhatnak Broadcom H.264-es dekóder chipet, amennyiben olyan alaplapot szeretnének biztosítani a felhasználók számára, ami az Nvidia ION-jához hasonlóan hardveresen képes gyorsítani a HD videók lejátszását. Sajnos ezt a funkciót egyelőre túl sok terméknél nem alkalmazzák. Talán jobb lett volna, ha az Intel natív hardveres HD videó gyorsítási képességekkel dobta volna piacra az újdonságot, no de majd a harmadik generációs Atomok piacra dobásával talán erre is sor kerülhet. Jobb későn, mint soha? Nem, jobb lenne időben…

A nagyfokú integráció miatt az Atom alaplapok mindegyike költséghatékony négy rétegből álló nyomtatott áramköri lapra épülhet, még a netbookokban helyet kapó deszkák is. Ezzel tovább csökkenthetőek az előállítási költségek, ami a készülékek árában is jelentkezik.

Az NM10 Express chip egyébként a már említett 5 Gb/s-os DMI link segítségével kapcsolódik az Atom processzorhoz.

[bold]

CPU-Z és GPU-Z képek

[/bold]

A fenti képeken az egyes rendszerekről készített CPU-Z és GPU-Z képeket tekinthetjük meg. Mindkét esetben az elérhető legfrissebb szoftvert használtuk, ám a Pineview Atom processzorok beépített videó vezérlőjéről még így sem láthattunk bővebb információkat (GPU-Z képek).

A versenyzők specifikációi és a tesztrendszer

 

A megmérettetés során Windows 7 Home Premium operációsrendszert használtunk, a memória szerepét pedig egy 2 GB-os DDR2-es Geil modul, valamint két darab 2 GB-os DDR3-as Geil modul töltötte be. Az Intel Atom platformjainál azért használtunk 1 x 2 GB-nyi memóriát, mert egycsatornás memóriatámogatás állt rendelkezésre, az ASRock alaplapján viszont már kétcsatornás memória támogatás van jelen, így ezt kihasználandó két darab DDR3-as memória modult helyeztünk el a foglaltokban. A rendszerben egy 160 GB-os asztali WD merevlemez is jelen volt. Az operációs rendszer tartalmazta az összes elérhető frissítést.

Szereplőink

Tesztünkben összesen négy darab Inteles alaplap, és egy ASRock ION-alapú megoldás szerepel. A termékek közül az Inteles megoldások OEM csomagolásban érkeztek, azaz nem dobozban, hanem csak a szokásos antisztatikus tasakban foglalnak helyet a szükséges, minimális mennyiségű kiegészítővel együtt. Az alábbi pár sorban az alaplapok felépítését fogjuk megvizsgálni, valamint azt, hogy melyik termékhez pontosan mit kapunk.

Az ASRock terméke egy átlagos kék dobozban érkezik, amely büszkén hirdeti, hogy mire is képes a benne rejlő ION platformra épülő alaplap. A doboz belsejében példás rendben foglalnak helyet a leírások, illetve a kiegészítők, így első körben egy rossz szavunk sem lehet a termékre.

Az ASRock alaplapjához egy felhasználói kézikönyvet, valamint egy telepítő lemezt kapunk, ez utóbbin találjuk az alaplaphoz szükséges drivereket, amelyeket automatikus telepítéssel is a rendszerre pakolhatunk. Az Intel OEM alaplapjaihoz minden esetben kapunk egy pici leírást, amelyen az alaplap rajza látható, a főbb alkatrészek megnevezésével, ezen kívül csak egy telepítő lemezt kapunk, bár ez a D945GCLF esetében hiányzott. Érdemesebb az adott gyártó hivatalos weblapjáról levadászni a termékhez tartozó legfrissebb drivereket, sőt, érdemes azt is megnézni, hogy van-e az alaplaphoz friss BIOS, és ha igen, akkor pontosan milyen problémákra kínál megoldást.

A telepítő lemezen és a leírásokon kívül a D945GC lapkakészletre épülő első generációs Atom alaplapokhoz egy hátlapi takarólemez, egy IDE kábel, valamint egy SATA adatkábel is jár, a PineTrail-D platformra épülő két újdonsághoz IDE kábelt már nem kapunk, mivel nincs is a lapokon IDE port, de SATA adatkábelt és hátlapi takarólemezt természetesen tartalmaz a csomag. A D410PT modellhez egy, míg a D510MO változathoz két SATA adatkábel jár. Az ASRock A330ION lapjához a két SATA adatkábel és a hátlapi takarólemez mellett egy MOLEX->SATA tápkábel átalakító is érkezik, ami hasznos lehet, ha régebbi tápegységünkön nem találunk SATA tápkábelt. Ezzel nagyjából a végére is értünk a kellékek bemutatásának, jöhetnek a főszereplők, azaz maguk az alaplapok.

Balról-jobbra haladva elsőként az Intel D945GCLF és D945GCLF2D lapjaira vetünk néhány pillantást. A termékek esetében az Atom N230-as és Atom N330-as processzorok aktív hűtést kaptak, az alumínium hűtőbordán lévő ventilátor pedig nem éppen a halk működéséről híres. A lapok DDR2-533 MHz-es memóriát fogadnak, maximum 2 GB-nyi méretben, összesen egy slotban, egycsatornás memóriavezérlővel. A lapokon ezen kívül van még két darab SATA 3 Gbps-os port, egy IDE port és egy PCI bővítőhely. A PineTrail-D platform köré épülő D410PT és D510MO alaplapok esetében a processzort már egy nagyméretű passzív megoldás próbálja hűvösen tartani. Az alaplapokon DDR2-800 MHz-es modulokat fogadó memória slotok vannak jelen, amelyek összesen 4 GB-nyi rendszermemóriát képesek kezelni, természetesen még mindig egycsatornás módban. Ezeken az alaplapokon IDE port már nincs, csak két darab SATA 3 Gbps-os csatlakozót találunk. A bővítőkártyákat ebben az esetben is egyetlen PCI slot fogadja.

Végül, de cseppet sem utolsó sorban, vessünk néhány pillantást az ASRock A330ION alaplapjára is. Ezen a deszkán az Nvidia ION lapkakészletének köszönhetően már kétcsatornás DDR3-as memóriatámogatás van jelen, így a terméket akár 4 GB-nyi DDR3-1066 MHz-es memória modullal is telepakolhatjuk. IDE port ennél az alaplapnál sincs, de van helyette plusz kettő, azaz összesen négy darab SATA 3 Gbps-os csatlakozó, amelyek RAID támogatást is kínálnak. A deszkán helyet foglaló Atom N330-as processzort passzív hűtéssel látták el, viszont a lapkakészleten aktív hűtést találunk, ami nem mondható éppen halknak, de összességében hatékonyan teszi a dolgát. A bővítőhelyek között egy darab PCI Express x16-os slotot találunk, amelybe normál videokártyát rakhatunk, ha a GeForce 9400-as sorozatú integrált videó vezérlő teljesítményét kevésnek találjuk.

Az Intel OEM alaplapjainak hátsó kivezetései között minimális különbségek vannak. Az első generációs megoldásokon még jelen volt az LPT és az RS323-es port, a D410PT és a D510MO esetében ilyesmiről már szó sincs. A termékek ettől eltekintve egyformák: mind a négy alaplapon találunk két-két PS/2-es portot, négy darab USB 2.0-s csatlakozót, egy D-Sub videó kimenetet és egy Ethernet csatlakozót. Az audió kimenet szerepét mind a négy esetben három darab 3,5 mm-es Jack csatlakozó tölti be. Az ASRock ION alaplapjánál már más a helyzet. PS/2-es portból ugyan csak egy darab áll rendelkezésre, de cserébe a hiányzó PS/2-es egérport helyén két darab USB 2.0-s csatlakozót találunk. A kínálatban egy D-Sub, egy DVI és egy HDMI port, további két USB 2.0-s csatlazkozó, Gigabites Ethernet port és két darab eSATA csatlakozó van jelen, amelyek már az új Power-Over eSATA technológiára épülnek, azaz eSATA porton keresztül zajlik az adatátvitel, míg a külső egység tápellátását egy USB 2.0-s port biztosítja. Ezek az eSATA portok hagyományos USB 2.0-s portként is használhatóak pont emiatt. Az audió kimenetek között itt már 5 darab 3,5 mm-es Jack csatlakozó, valamint egy optikai audió kimenet van jelen. Az ASRock alaplapja egyszóval minden tartalmaz, ami egy költséghatékony, de mégis ütőképes HTPC építéséhez kellhet.

Tesztek: első rész.

A megmérettetéseket ezúttal is a memória- és processzortesztekkel kezdjük. Első körben a már jól ismert Everest legfrissebb verziójával próbáljuk kellőképpen megizzasztani a versenyzőket és egyúttal kideríteni azt is, hogy mekkora teljesítménybeli különbségek vannak az egyes Atom generációk között.

Az Everest-ben kapott eredményeket az alábbi táblázatban összesítettük:

Memória olvasás- és írás tekintetében a Pineview Atom processzorok észrevehetően gyorsabbnak minősültek Diamondville kódnévvel ellátott N230-as és N330-as társaiknál. A memória késleltetés is csökkent, ami az integrált memória vezérlőnek köszönhető, de meg kell jegyezzük, hogy annél nagyobb változásra számítottunk. A DDR3-1066 MHz-es memória modulokkal üzemelő ASRock alaplap a kétcsatornás memóriatámogatás ellenére is alacsony sebesség értékeket tudott felmutatni, legalábbis a második generációs Atomokhoz képest, sőt, olvasásban az első generációs Atomok is elverték. A Photoworx teszt a Pineview Atom processzorok esetében szépen szemlélteti a gyorsabb memóriavezérlőben rejlő lehetőségeket: az újdonságok látványosan gyorsultak az elődökhöz képest. A teljesítménynövekedés a többi tesztben is megfigyelhető, ám azokban a CPU Zlib-től eltekintve szinte minimális a növekedés.

A következő körben szintén a rendszerek memória- és processzorteljesítményét helyezzük górcső alá, ám ezúttal már a Sisoft Sandra 16.16-os verzióját hívjuk segítségül.

Az új- és régi Atom processzorok közötti teljesítmény különbségek ezekben a tesztekben is megmutatkoznak. Az egymagos D410-es processzor 0,16 GFLOPS-szal, míg a kétmagos D510-es egység 0,33 GFLOPS-szal múlta felül elődjét számítási teljesítményben. A memória sávszélesség esetében szintén szépen látszik a két generáció közötti különbség, valamint az is, hogy mekkora előnyt jelent az ASRock A330ION alaplapjának kétcsatornás DDR3-1066 MHz-es memóriatámogatása az egycsatornás DDR2-533 MHz-es memóriatámogatással rendelkező D945GCLF teljesítményéhez képest.

Tesztek: második rész.

[bold]CineBench R10

[/bold]

A következő alkalmazás a Cinebench R10-es változata. Ennek az alkalmazásnak most csak az x86-os, azaz 32-bites változatát használtuk, ebben viszont mind az egy- mind pedig a többszálú teljesítmény megvizsgáltuk. Egy-egy egyszálú teszt lefutásához majdnem 30 percre volt szükség, a többszálú tesztek viszont 10-17 percnyi időt emésztettek fel. Csak hogy tudjuk hova tenni a pontszámokat.

Az egyszálú tesztek alkalmával az első generációs Atomok nagyjából egy szinten helyezkedtek el, az ASRock A330ION csak minimális előnyben volt a többiekhez képest. A Pineview alapú rendszerek majdnem 30 pontot vertek rá a többiekre, de ez az előny még mindig nem jelentős. A több szálon futó teszt alkalmával már egyértelműbb előny rajzolódott ki, már ami a  Pineview Atomokat illeti. Az egymagos Atomok között 40 pontnyi, míg a kétmagosok között 100 pontnál is nagyobb különbséget mértünk. Az ASRock ION-jánál minimális előnyt hozott a kétcsatornás memóriavezérlő. A Pineview Atomok előnye már most is látszik, de összességében nem akkora, mint amekkorára számítani lehetett, illetve mint ami elvárható lenne egy új generációtól.

WinRAR 3.91

A Cinebench után a WinRAR 3.91-es változatát is munkára fogtuk néhány rövidebb teszt erejéig. Az alkalmazásban szokás szerint most is azt vizsgáltuk, hogy a beépített tesztprogram milyen eredményeket mutat az egyes rendszereknél, illetve azt is, hogy valós körülmények között (fájlcsomagolás) változik-e a sorrend, illetve a különbség mértéke az egyes versenyzők között.

A beépített tesztmodul csak megerősíti a korábbi tesztek eredményeit: hasonló mértékű előnyöket mértünk az egyes Atom generációk között. Ebben a tesztben a mezőny leggyorsabbja az ION alapú rendszer lett, pedig abban még "csak" egy első generációs processzor teljesít szolgálatot, igaz kétcsatornás memóriatámogatással karöltve. Az eredmények többé-kevésbé megfelelnek a beépített sebességmérő által felállított előzetes rangsornak, ám az ASRock ION-ja a várakozásokkal ellentétben a valós tesztek - pontosabban csak a fájlbecsomagolás - alkalmával alul maradt a D510-es rendszerrel szemben.

MediaShow Espresso

A processzorok, illetve rendszerek közötti teljesítmény különbséget egy kis videó kódolás segítségével is megpróbáljuk szemléltetni. A MediaShow Espresso nevű segédprogram segítségével egy rövid kis videó kódoltunk át H.264-es formátumba, az ehhez szükséges időt pedig minden rendszer esetében mértük.

Az eredmények ezúttal is hozzák a már megismert sorrendet azzal a különbséggel, hogy a CUDA támogatás jóvoltából az ASRock ION-ja torony magasan az élen végzett, ugyanis ennél a terméknél az integrált videó vezérlő magjai is beszálltak a videó kódolásba, így a rendszer jóval hamarabb készen lett, mint a szintén N330-as Atom processzort tartalmazó DG945GCLF2D.

Játékok és 3DMark

Az Intel "új" integrált videó vezérlője, vagyis az Intel GMA 3150 nem egy erőművész, már ami a grafikus teljesítményt illeti, így a teszthez régi játékokat, valamint a 3DMark 06-os változatát használtuk fel. Mivel az ION többre is képes, mint a jelenlegi riválisai, így ennél a platformnál néhány olyan játékot is lefuttattunk, amelyek az Intel első- és második generációs Atom platformjain el sem indultak.

A 3DMark 06-os verziójában a régi és új Atom platformok között kőkemény 20 pontos különbség volt összpontszám tekintetében. A processzorok teljesítménye az előző generációhoz képest pontszámokban kifejezve is nőtt, de a ShaderModel 2.0-s teljesítményt csak 10 ponttal értékelte többre a 3DMark06 a második generációs Atomoknál az első generációhoz képest. Az ION platform Shader Model 2.0-s teljesítményben a földbe döngölte "riválisait", sőt, itt már a ShaderModel 3.0-s támogatás is rendelkezésre állt. Az ION egymaga több pontot szerzett, mint a négy Inteles Atom platform együttvéve. Ez nagyjából mindent elmond.

A 3DMark06 mellett megnéztünk pár játékot is, hogy miként futnak az új Atom platformokon (World in Conflict, Company of Heroes, Quake Wars). Az eredmény siralmas volt, még alacsony felbontáson, minimális beállításokkal is csak pár fps-t kaptunk, így nem foglaltuk táblázatba az eredményeket. Az ION-on úgy ahogy játszható eredmények születtek (20-30 fps).

Az ION-nal lefuttattunk néhány egyéb tesztet is, hogy legyen viszonyítási alapunk, ezek a következő eredményekkel zárultak:

A GMA3150 mobil változata fele ekkora órajelen fut, így netbookon biztosan elfelejthetjük a játékokat.

Merevlemez-kezelés, hőmérsékletek

A lapkakészletek merevlemez-kezelési teljesítményét is megvizsgáltuk, ahogy szoktuk. A megmérettetéshez a HDTune 4.01 Pro változatát, valamint a HDTach 3.0.4.0-s változatát használtuk fel. Az eredmények képek formájában lentebb láthatóak, de annak érdekében, hogy a fontosabb értékeket gyorsan össze lehessen hasonlítani anélkül, hogy bűvészkedni kelljen a képekkel, egy-egy táblázatot is készítettünk.

Mindkét alkalmazással kétféle tesztet készítettünk: első körben azt vizsgáltuk, hogy a rendszerben elhelyezett merevlemezt miként tudja kezelni a vezérlő, a második körben a mérést egy külső USB 2.0-s merevlemezzel, egészen pontosan egy 250 GB-os WD Passport meghajtóval is elvégeztük. 

[bold]Belső HDD

[/bold]

USB 2.0-s HDD

A tesztek folyamán összesen egy komolyabb problémára derült fény. Az ASRock A330ION alaplapja a HDTach szoftverrel gond nélkül üzemelt, sőt, az összes többi teszttel sem volt semmi gond, ám a HDTune elindításával BSOD-t, azaz kékhalált tapasztaltunk: a rendszer az nvstor32.sys fájlra hivatkozva leállt és újraindult. A hibajelenség után memóriatesztet, driver- és BIOS frissítést, valamint végső elkeseredésünkben egy rendszer újraindítást is megpróbáltunk, mindezt hiába. Ez a hibajelenség korábban a Vista esetében is jelen volt, ám a friss driver megoldotta a problémát. A mi esetünkben annyit tudunk tenni, hogy az eszközkezelőben az IDE/ATAPI eszköznél az illesztőprogram frissítése menüpontra kattintva a szabványos AHCI drivert töltöttük be, ezután egy újraindítást kért a rendszer és utána minden hiba nélkül üzemelt tovább. A HDTune-on kívül egyéb alkalmazás nem problémázott az nvstor32.sys miatt. Ezt a pár sort is csak azért írtuk le, hogy ha valaki belefut ehhez hasonló problémába, akkor legyen alternatíva a kellemetlenség megoldásához. Ennél jobb módszert sajnos nem találtunk, még az Nvidia weblapján található legfrissebb ION lapkakészlet driver sem oldotta meg a kérdést.

Processzorhőmérséklet

Az egyes rendszerek esetében megvizsgáltuk azt is, hogy üresjáratban, illetve terhelés alkalmával miként alakult a processzor hőmérséklete. Ahogy az várható volt, a passzív hűtéssel ellátott második generációs Atomok bizony elég magas hőmérsékleten dolgoztak, így a nyári nagy melegre való tekintettel ilyen rendszer építésekor mindenképpen gondolkodjunk el rendszerhűtő ventilátor beszerelésén, biztos, ami biztos.

Az aktív hűtéssel felvértezett megoldások viszonylag hűvösen üzemeltek, kivéve az ASRock ION rendszerét, amelyben a hőmérséklet terhelés alatt az aktív hűtő ellenére sem volt valami alacsony. Az aktív hűtők az Inteles megoldásoknál kicsit hangosak voltak, az ASRock termékénél azonban még elviselhető volt a zajszint.

Fogyasztás, HD-képességek

Fogyasztás, avagy mennyi az annyi?

A bevezetőben már olvashattunk arról, hogy a második generációs Atom platform esetében csökkent a fogyasztás. Hogy a csökkenés mértéke pontosan mekkora az előző generációs megoldásokéhoz képest, az az alábbi táblázatból derül ki. Az értékek minden esetben a teljes rendszer fogyasztásáról adnak képet, és a monitor fogyasztása természetesen ezúttal sincs benne az eredményekben. A rendszerben a bevezetőben leírt merevlemez, DVD-író és egy USB 2.0-s vezeték nélküli billentyűzet-egér páros vevője volt jelen a fogyasztás mérésekor. Ennek fényében az alábbi erredményeket kaptuk.

Üresjárati teszt alkalmával nagyon szépen látszik az új processzorok előnye. A második generációs platformok esetében 9W-tal alacsonyabb üresjárati fogyasztást mértünk az előző generációs platformhoz képest, ami összességében örömteli hír. A CineBench R10-es verziójának több szálon futó tesztjét is lefuttattuk a rendszereken, majd mértük a pillanatnyi fogyasztást. Az átlagolt értékek alapján itt már közel 10W körüli különbséget sikerült kimutatni. Ugyanekkora differencia volt a World in Conflict alatti mérésekben is. Az ASRock alaplapja 2 W-tal kevesebbet fogyasztott, mint az első generációs Intel termékek és ez a különbség a játékteszt kivételével meg is maradt.

A mérések által kimutatott fogyasztáscsökkenés összességében alap esetben nem bír túl nagy jelentőséggel. Amennyiben az Atom alapú platformokat mondjuk egy éjjel-nappal üzemelő hálózati adattároló szerver alapjaként szeretnénk használni, éves szinten már igen-igen jelentős különbséget mérhetünk áramfogyasztás tekintetében.

Videó lejátszás: van már változás?

A bevezető elolvasása után már sejthetjük, hogy mennyi változás történt HD videó lejátszás tekintetében az első- és második generációs Atom platformok között, de azért nézzük meg, hogy az egyes rendszereknél pontosan hogyan alakul a processzorterhelés a különböző felbontású és kódolású videók lejátszásakor.

A 720p-s H.264-es fájlok lejátszása minden rendszeren ment, ám az egymagos Atomoknál néha-néha akadást figyeltünk meg a nagyobb bitrátájú filmek esetében, úgyhogy ezeknél nagyon kritikus, hogy csak a könnyedebb anyagok fognak menni. 1080p-s H.264-es fájlokat sem egy, sem kétmagos Atom rendszerekkel nem tudunk lejátszani, már ha azok az Intel első, vagy második generációs Atom platformjára épül. Ha Nvidia ION platformba ágyazott Atom processzorral próbálkozunk, már teljesen más a helyzet, hála az ION DXVA támogatásnak, már ha az adott videót úgy kódolták, hogy azt DXVA támogatással le lehet játszani. A 720p-s videók lejátszása 10-17% között ingadozik, 1080p-s fájlok esetén pedig 14-25% közötti processzorterhelést tapasztalhatunk. A 720p-s wmv fájlok gyorsítására egyik rendszer sem volt képes, ennek ellenére mindegyik konfiguráció megbirkózott a feladattal. Az 1080p-s wmv fájlok az egymagos Atom processzorral szerelt rendszereknél kegyetlenül szaggattak, kétmagos Atommal pedig látszólag jól futottak, de figyelmesebben megnézve azért érezhető volt, hogy nem gördülékeny a lejátszás. Az m2ts fájlokat, amelyek egy AVCHD videó kameráról származnak, a kétmagos Atomok lejátszották ugyan, de a videó néha-néha akadozott egy picit. Az ION platform esetében ilyen baj nem volt, ott a DXVA támogatás jelentős terhet vett le a processzor válláról, így a lejátszás oroszlánrészét az integrált videó vezérlő végezte.

Kell nekünk az új Atom?

Azzal, hogy az Intel a második generációs Atom platformjához sem kínál natív HD videó gyorsítást, illetve nem biztosít az előző generációnál jóval ütőképesebb grafikai teljesítményt, bizony maga alatt vágja a fát. Az Nvidia első generációs ION platformja továbbra is zavartalanul hódíthat a piacon, ugyanis a második generációs Atom platform inkább mondható egy rossz viccnek, mint valós konkurenciának. Az újdonság összességében alacsonyabb fogyasztás mellett minimálisan nagyobb számítási teljesítményt kínál, illetve passzív hűtést tartalmaz - gyakorlatilag ennyiben ki is merül az új platfrom előnye, ugyanis a videó teljesítmény mindent egybevetve nem nőtt, illetve továbbra sincs hardveres HD videó gyorsítás. 

Ha már az ION-nál tartunk, nézzük is meg, hogy miért jó nekünk. Az ION platform segítségével már valamivel újabb játékokat is játszhatunk, persze ne akarjunk Crysis: Warhead-et tolni 1920 x 1080 pixeles felbontás és Very High beállítás mellett tolni, mert annak diavetítés lesz a vége. Viccet félretéve, a néhány éves játékokat 640 x 480, illetve 800 x 600 pixeles felbontással futtathatjuk, méghozzá egész játszható FPS értékek mellett. A modern játékokat itt is el kell felejteni, de ennek a platformnak nem is az a célja, hogy a gamer társadalom számára kínáljon megoldást a mindennapi játékokkal kapcsolatos gondokra. Az ION főként költséghatékony HTPC építésére van kitalálva.

Az új Atom platformok összességében nyers teljesítmény és fogyasztás tekintetében előrelépésnek minősülnek, még ha nem is nagynak, de ezt kevéske pozitívumot a továbbra is hiányzó hardveres HD videó gyorsítás a földbe döngöli. NAS-nak, házi szervernek, olcsó és hangtalan, internetezésre és általános irodai munkára használt konfigurációnak jó az új Atom, de a régi is az volt. Összességében az a legnagyobb bajunk, hogy a második generáció nem túl nagy előrelépés, és igazából illett volna, hogy már az első ilyen legyen, és ne egy őskövület chipsettel árulják. Az ION2-ről még kevés az információ, de igazából mi azt sem várnánk mint a messiást, mert azzal, hogy a processzorba költözött a memória vezérlő, és immár csak a lassúcska DMI kapcsolat csatlkozik a déli hídhoz (amihez csatlakozhat a külső grafikus mag) eléggé memória sávszélesség limitáltá válhat az új rendszer, így esély sincs kétcsatornássá tenni. Még az is előfordulhat, hogy lefújják az egész projektet, mert plusz költségekkel lassabb lehet mint az előző generáció.

A tesztben szereplő alaplapokat az Expert Computer Kft.-től és a Juventus Team Computer-től kaptuk. Ezúton is köszönet értük!