1. oldal

Mielőtt bárki megrökönyödne, semmilyen pornográf tartalom nincs a mai tesztalanyunkban, humor viszont annál inkább! Íme, a free-to-play játékok legújabb gyöngyszeme, a Panzar. Illetve nem is annyira új, mert az orosz fejlesztőktől származó, csapat alapú (10v10) PVP akciójáték hazájában már jó ideje kint van, csak nyugaton számít újnak. Ez nem kis előnyt jelent számára most, hiszen egy kiforrott, ronggyá tesztelt és csiszolt játékot teszünk fel a boncasztalra. Abból pedig, hogy azt mondtam: „gyöngyszeme”, kitalálhattátok, hogy sikerült megszerettetnie magát velünk.

A Panzarban 8 kaszt közül választhatunk, ezek a klasszikusokat idéző Tank, Berzerker, Paplovag, Inkvizítor, Tűzmágus, Jégmágus, Tüzér és Utász. Vannak benne orkok, emberek, elfek és törpök, mind karikírozva, vicces animációkkal. Mindegyiknek megvan a szerepe a csatamezőn, amit a kasztot játszó játékosnak nagyon jól kell ismerni, hogy valóban segítségére lehessen a csapatának. A nehézségi szint persze eltér az egyes karakterek esetében, egy mágussal például jóval nehezebb játszani, mint egy berzerkerrel. Utóbbi kaszt egyébként alacsonyabb szinteken erősebb, mint a többi, de később kiegyenlítődnek az erőviszonyok. Ezzel már azt is elmondtuk, hogy ebben a játékban is gyűjthetitek az XP-t és lépkedhetitek a szinteket. A képességeket és a képességfát jól eltalálták, szép egyenletesen lehet fejlődni, lesz időtök kitapasztalni, hogy mire érdemes osztani a pontokat. Ami fontos is, mert az újraosztás már fizetős opció. Ne riadjatok vissza a támogató karakterosztályoktól sem, mert jól megoldották, hogy ők is kapjanak pontokat. A passzivitás a Panzarban nem kifizetődő, így szerencsére nem nagyon vannak olyanok, akik potyázással próbálkoznak, hátráltatva csapatukat.

A meccsek után a tapasztalati pontokon és a pénzen túl kaptok még alapanyagokat is, amiből felszerelést, illetve élet-, mana- és energiapotikat készíthettek. A jó hír az, hogy mindent megcsinálhattok magatoknak, anélkül, hogy egyetlen forintot is költenétek a játékra. Játékbeli pénzből megveszitek a recepteket, az alapanyagok pedig jönnek a meccsek után. Ez nem csak azért jó, mert nem zár ki senkit, hanem azért is, mert nem juthattok fizetéssel behozhatatlan előnyhöz. A Pazarban ha fizettek, akkor maximum felgyorsíthatjátok a fejlődéseteket (több xp, több pénz) és kovácsolás helyett valós pénzért vehető kristályból készen megvehetitek amit akartok. Ennek jelenleg sok értelme nincsen, mert a nem olyan rég indult európai szervereken magasabb szintű karakterrel (10+) maximum csak többet kell várni egy meccs elindulására, mert jelenleg még a kisebb ligákban van a legtöbb játékos. 4-es szinttől kezdve egy csúszka segítségével eldönthetitek minden meccs után, hogy milyen arányban kéritek a pénzt és az XP-t. Ez azért jó, mert van lehetőségetek tovább elidőzni egy szinten, amíg összerakjátok a felszereléseteket. Ennek a mechanikának a betétele nagyon jó ötlet volt a fejlesztőktől, mert így a free-to-play játékosnak nem kell azzal küzdenie, hogy túl gyorsan lépkedi a szinteket és nem tudja behozni magát felszerelésben. A Panzar sok szempontból nagyon átgondolt, egy pillanatig sem frusztrálja az ingyenesen játszókat, ami által van esélye kialakítani magának egy masszív játékosbázist.

Ha minden áron költeni akarjátok a pénzeteket, hogy kifejezzétek a játék iránti szeretetet, akkor jelenleg azzal jártok a legjobban, ha emote-okat vagy külsőségeket vásároltok (frizura, szakáll, ruhafesték). A hangulatot kifejező animációk nagyon jópofák és nem is túl drágák.

2. oldal

Visszatérve a játék lényegi részére, érdemes pár szót ejteni a pályákról és a játékmódokról. 4 féle mód van és mindegyikhez 2-4 aréna tartozik. Kezdetben csak a legegyszerűbb, a Domination mód és annak 4 pályája van nyitva, de ez nem baj, mert ezen lesz időtök megszokni a játékot és a választott karaktereteket. A kis pálya és az egyszerű cél előnye, hogy ezek a meccsek gyorsabban lezavarhatóak, ha pedig felmásztok a 4-es szint környékére, kinyílik előttetek a világ... Összesen 10 pálya van, a Domination-ön (4) túl pedig még 3 játékmód, a King of the Hill (2), a Siege (4) és a Meteor vár rátok. Utóbbihoz nem volt még szerencsénk, de ha minden igaz, akkor a közismert Capture the Flag egy variánsa. A Siege mód tart általában a leghosszabb ideig és ez is a legbonyolultabb. Ebben már vannak interaktív objektumok, építkezhettek, beülhettek ágyúba lövöldözni, robbanós hordókat is használhattok kapuk áttörésére, így aztán itt a legfontosabb az összhang a játékosok közt. Jó hír, hogy tervben van egy kooperatív mód is, melyben NPC-k hullámait kell majd legyűrnünk.

Pozitívum, hogy hatékonyan össze lehet játszani a hangkommunikáció teljes hiánya mellett. Az in-game chat bőven elég arra, hogy ha van valami minimális megbeszélnivaló, azt elintézzük. Ettől függetlenül van beépített beszélgető funkció is, de általában senki nem használja. A játék zenéje jól sikerült, a hangok és a szinkron pedig remek. No, nem mintha nagyon sok dolguk lett volna a színészeknek, de egy PVP aréna játéknál ez nem is lehet másképp.

A játék egyik fontos előnye a szépsége. CryEngine 3-at használ és free to play játékhoz képest gyönyörű grafikája van. Az orosz fejlesztőknek stílusérzékért sem kellett a szomszédba menni, magukkal ragadóak az aréna helyszínek. Az animációk szintén tele vannak élettel és humorral, jó rájuk nézni.

Ami hátrányként említhető meg, az az, hogy nem lehet pályát, illetve játékmódot választani, van egy szép nagy PLAY gomb, ami dönt helyettünk az ilyen dolgokban. Megértjük, hogy ennek megvan az előnye és leegyszerűsíti a dolgokat, de azért őszintén reméljük, hogy idővel implementálnak valamilyen szinten beállítási lehetőségeket. Továbbá az sem lenne rossz, ha nem lenne minden karakterünknek külön barátlistája, hanem a felvett ismerősöket globálisan kezelné a játék. Azt már meg sem merjük említeni, hogy milyen jó lenne, ha az avatárok közt küldözgethetnénk az összeszedett pénzünket és alapanyagainkat, mert sajnos az egyetlen dolog, ami közös, az a kristály egyenleg.

Összefoglalva a Panzar egy nagyon élvezetes, pörgős játék, tele humorral és nem mellesleg gyönyörű grafikával megáldva. Van stílusa, a meglehetősen randa elfekkel kissé rendhagyó, de lehet szeretni. Fontos megemlíteni, hogy a játék alapvetően egyáltalán nem könnyű, ez különösen igaz a célzásra sokszor. A Sister of Fire ’Flaming Hail’-jével például idő, mire megtanul az ember hatékonyan lövöldözni, mert közbeszól a fizika. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, bizony nem ott kötnek ki a tűzlabdák, ahova mi elképzeltük. A korábban említett pálya/játékmód beállítási lehetőségek és a globális barátlista hiányán túl más különösebb gondunk nem akadt a játékkal. A free-to-play modell jól működik benne, nagyon kevés bugba akadtunk és azok sem volt gamebreaker-ek, így akit egy kicsit is vonz a PVP aréna és a fantasy környezet, annak melegen ajánljuk a Panzart.

[bold]Értékelés: 8/10

Platform: PC[/bold]

További infókat és a játék klinsét a hivatalos honlapon találjátok, videók a hivatalos YouTube csatornán várnak titeket.