Bevezető

Ma, a konzolok egyre komolyabb térhódítása idején sorra jelennek meg az olyan játékok, melyek ugyan a számítógépeken is tiszteletüket teszik, fő platformjaik jegyeit azonban képtelenek végleg maguk mögött hagyni. Az akciójátékok egymás után másolják a Gears of War fedezékharcra épített játékmenetét, míg az autós és repülős programok egyre csak távolodnak a billentyűzet optimalizált használatától. Ezekben az ínséges időkben a különböző játékvezérlő-eszközöknek nagyobb szerep jut, s közülük is kiemelten jó helyet foglalnak el az univerzális kontrollerek, alias gamepadek.

Szinte minden, nem kifejezetten PC-hez köthető stílust képviselő játékban hasznukat lehet venni, ám jó kérdés, hogy a bőséges kínálatból vajon melyek azok, amik igazán megérdemlik a figyelmet? Tesztünkben öt különböző kontrollert vettünk górcső alá, négy különböző gyártótól és három jól elkülöníthető árkategóriából. A cél az elérhető áron kapható eszközök legjobbjának megtalálása volt, de az összhatás végett a közel tízezres kategóriáig is elmerészkedtünk.

Mivel egy kontrollernek nagyon sokrétű szerep jut a játék alatt, az ergonómia, a súly, az anyagminőség és a kinézet is kiemelten fontos szerepet kap. Hisz ne feledjük el, hogy egy jobb játék esetén akár órákra is ott ragadhatunk a monitor előtt, és ilyen esetben egész végig a választott játékszer lesz a kezünkben. Azt fogjuk nézegetni, nyomkodni, forgatni, szóval ha akár egy kicsit is elégedetlenek vagyunk vele az első órában, biztos, hogy a probléma folyamatosan jelentkezni fog. Cikkünk tárgyai sorrendben a Manta MM816, a Logitech ChillStream, a Trust GM-1520, a Genuis MaxFire G-12U Vibration, és végül a Logitech RumblePad II Cordlessje. A teszthez a Racedriver GRID-et, a Devil May Cry 4-et, és a már kicsit koros, de műfaja alapján PC-n különös madárnak számító Rayman 3-at használtuk.

Manta MM816

Manta MM816

Tesztünk legolcsóbb darabja a Manta istállójából indult, s mint ilyen, nem támasztottunk vele szemben túl magas elvárásokat. Ennek ellenére a doboz meglehetősen igényesen festett, és az alján feltüntetett "Vibration Feedback" felirat is kellemes csalódásnak bizonyult. Kibontani sajnos csak ollóval lehetett, és a műanyag nagyon éles volt, szóval óvatosan essen neki, aki egy ilyen gamepad beszerzése mellett dönt. Az ára alulról súrolja a 3000 Forintot, így ezért többet nem is várhatnánk. Azt azonban komolyan sérelmeztem, hogy elsőre a Windows Vista fel sem ismerte, s mikor beleolvastam a mellékelt használati utasításba (melyben volt magyar oldal is), azt az utasítást találtam, hogy "helyezze be a CD-t". Ezzel csak annyi a gond, hogy az MM816-hoz nem jár semmilyen telepítőeszköz.

A kicsomagolást követően elsőként a nagyon nagy mérettel szembesülünk, s igazán csak a kezünkben vesszük észre, milyen előnytelen kivitelezést kapott az MM816. Az ujjaink néha alig-alig érik el a középen elhelyezett gombokat, s mielőtt még a nagyobb kezűek arra gondolnának, hogy ez náluk nem lehet probléma, ott a két nagyon közeli analóg kar, amik valahogy folyton összeakasztják az ember hüvelykujjait. A design úgy önmagában is elég zavarbaejtő. Az egész gamepad átlátszó, kék műanyagból készült, ami úgy tűnt, hogy jól bírja a strapát, mégis, látványnak nem túl szívderítő, sőt, kifejezetten csúnya.

Az MM816 kivitelezése tehát nem valami fényes, és a rossz gombkiosztás is csak ront a dolgokon. A D-Pad (az a kerek, nyolc irányba nyomható gomb a bal oldalon) túl nagy, így könnyű félrenyomni, a baloldali négy gomb pedig a kontroller mérete miatt néha nagyon messze van. Öröm az ürömben, hogy ezek viszont nagyon jó anyagból vannak, és elég nagyok is, így ha eltaláljuk őket, biztos, hogy nem lesz probléma a félrenyomásukból. Az utolsó említésre érdemes négy gomb - jó konzolos szokáshoz híven - az MM816 csúcsán helyezkedik el, és a két mutatóujjhoz tervezték őket. A felső kettővel nem volt semmi baj, ám az alsó pár hatalmas nagy lett. Elsőre egy ravaszra emlékeztetnek, de használat közben könnyen értelmét veszti az ötlet, mert a gombok túl mélyen vannak a gamepadban. Azaz gyors egymásutánban való nyomogatásra teljesen alkalmatlanok.

Ergonómiailag az MM816 messze a legkényelmetlenebb választásnak bizonyult, viszont a játékok alatt meglehetősen vegyes teljesítményt nyújtott. A GRID-ben a Manta analóg karjai voltak a legfinomabbak, és a gyorsabb autók irányításában ez óriási segítség volt. Az alulsó két "ravasz" minősége miatt a gáz az X gomb volt (ahogy a Gran Turismoban megszokhattuk), s bár a háromszög és a kör még mindig messze voltak, kellemesen róttuk a köröket a Codemasters autós őrületében. A Devil May Cry 4-nél viszont az MM816 volt a legnagyobb vesztes. A sok gomb egyszeri használata miatt a kezünk folytonos megerőltetésnek van kitéve, így akciójátékokhoz szinte leírhatatlanul előnytelen a Manta a hatalmas mérete miatt. Az analóg karok itt is nagyon finomak voltak, de ez ebben a játékban aligha számít valamit. Végezetül Rayman következett. Mivel ez kevesebb gombot használ, az MM816 nem vallott szégyent különösebben, ám a többi versenyzőhöz viszonyítva így is maximum közepesnek volt nevezhető.

A legvégére hagytam a fekete levest: az MM816 nem rezeg, legalábbis akárhogy próbálkoztunk, nem sikerült elérnünk a dobozra írt hatást. Ez már csak azért is furcsa, mert az átlátszó kivitele miatt láthatóak a rezgető motorok. Mégis, akárhol néztem utána, egyetlen fórumon sem találtam olyan MM816 tulajt, akinek rezgett volna a Manta terméke. Mivel a CD-t nem kaptuk meg a dobozban, s az Interneten sem találtunk semmilyen meghajtóprogramot, ezt súlyos feketepontként kell értékelnünk.

Update: Kiderült, hogy van driver az MM816-hoz, csupán el lett dugva, mint a húsvéti tojást. Innen letölthetitek, köszönet érte a Victore nevű fórumozónak!

Logitech ChillStream

Logitech ChillStream

A következő lépcsőfok a már jóval elismertebb gyártó, a Logitech 9000 Ft-ba kerülő kontrollere, a ChillStream. Mikor megláttam, azt hittem, hogy egy Xbox 360 kicsinyített gamepadjét tartom a kezeim között, ám a hangzatos ventillátoros hűtés éppen elég volt ahhoz, hogy kiemeljem az egyszerű klón skatulyájából.

Mivel a ChillStream szakasztott úgy néz ki, mint egy Xbox 360 kontroller (még a Windows is annak ismeri fel), az ergonómiai kivitelezésével nem lehet sok gond. A fogása jó, az anyaga nem izzasztja a kezet, a gombok pedig a nagytestvértől megörökölt pontokon foglalnak helyet. A ChillStream nem rezeg, de helyette hűt, ám nem hiszem, hogy ez jó ötlet volt a gyártótól. A ventillátor elvileg a kezünk kényeztetése végett kerültek a helyükre, s két módban üzemelhetnek, ám hosszú távon mindkettő fájó izületeket eredményezett. Ráadásul hangosak is, ami hosszú távon elég idegesítő.

A gombok nagyon jól kezelhetőek és jó helyen is vannak, míg az analóg karok is pontosan és finoman mozognak. A ravaszok szakasztott másai az Xbox 360 kontrolleréinek, és a D-Pad is tökéletes méretet képvisel. Egyedüli hátránya a kivitelezésnek, hogy míg az MM816 túl nagy volt, addig ChillStream túl kicsi. Nagyobb kezekhez nem nagyon tudom ajánlani, valamint a súlya is túl könnyű, így szinte észre se vesszük, ha kicsit túlságosan is megnyomorgatjuk szegényt. Női kezekhez azonban kifejezetten ajánlott lehet.

A ChillStream játékok alatt nagyon jól teljesít, hisz ez az egyetlen olyan gamepad a felsorolásban, amelyiket be sem kell kalibrálnunk a programokhoz. A GRID-ben végre a ravaszokkal is adhatjuk a gázt, ám az analóg karok nem annyira finomak, mint azt a Manta esetében tapasztalhattuk. A Devil May Cry 4 alatt a ChillStream viszont messze jobban teljesít, köszönhetően a nagyon jól elérhető gombkiosztásának. Szinte azonnal tudjuk, mit mikor kell nyomni, és egy pillanatig sem esünk ki az akció ritmusából. A Rayman 3-ban sem volt különösebb gond, noha az analóg karok rángatásakor kicsit féltem, hogy a gamepad eltörik a kezemben. Ami sokkal zavarbaejtőbb, az a magas ár, hiszen a PC-s változat a PS3-hoz készítettnek a háromszorosába kerül. Utóbbi is felismertethető a PC-vel, de csak egy barkácsolt driverrel működik, így nem nevezhető hivatalosan támogatottnak.

Trust GM-1520

Trust GM-1520

A Trust által készített GM-1520 elsőre visszalépésnek tűnt a ChillStream után. Külsőre arcátlanul másolja a Playstation irányítóeszközét, és úgy összességében egyszerűbbnek tűnik a Logitech portékájánál. A doboz ezúttal is tartalmaz magyar használati utasítást, ami ezúttal nem csal, és tökéletesen betölti funkcióját. Más extrát ne várjunk, a Trust ugyanis mindössze 200 Ft-tal kerül többe a Logitech  ChillStreamnél. Ennek ellenére azonban sokkal kellemesebb összhatást nyújt annál.

Érdekesség, hogy a GM-1520 nem csak PC-hez, de Playstation 2-höz is csatlakoztatható. Ezt nem átalakítóval, hanem a kábel végével oldották meg a készítők, hisz az USB port mellett ott fityeg a PS2 csatlakozója is. Elsőre nagyon megdöbbentem ennek láttán, de később kellemesen csalódtam, hisz egy átalakító állandó felhelyezése ronthatna a játékélményen, ha épp egyik gépből a másikba akarnánk csatlakoztatni a 1520-at. Egonómiáját tekintve a Trust szín ötösre vizsgázik. Minden gomb elérhető távolságban van, és bár a D-Pad itt is nagyobb a kelleténél, messze sem okoz annyi gondot, mint tette azt a Manta esetében. Fogásra egy kellemesen stabil irányítóeszköz érzetét kelti, és a súlya is nagyon rendben van. Rezegni a 1520 sem tud, viszont nem is ígéri, így ezért nem vonok strigulát.

Az anyagminőséggel sem volt semmi gond, sőt, a Trust volt az egyetlen olyan olcsókategóriás gamepad, ami mellett hosszú órák alatt sem izzadt meg a kezem. Nagy meglepetés ez a gyártótól, hisz a Manta mellett ez volt az a kontroller, amiről a legkevesebbet tudtunk, összességében pedig a legkellemesebb csalódásnak bizonyult.

Játékok alatt is nagyon pozitívak a tapasztalataink. A GRID-ben a PS-en már megszokott (és a Mantánál is alkalmazott) irányítást állítottuk be, ám itt remekül működött, és hosszú órákra élvezetes játékot biztosított. Az analóg karok ugyan lehetnének kicsit finomabbak (ebben még mindig az MM816 a nyerő), de ezt leszámítva a 1520 autós játékokhoz is bátran ajánlható. A DMC 4-ben is jól teljesített a gamepad, ám a ChillStream szintjét nem érte el. A gombok gyors csapkodásakor hiányzott a két ravasz magabiztossága. A Rayman 3-hoz viszont a Trust volt a legjobb, hisz az analóg karok nagyon jól bírták az állandó strapát.

Genius MaxFire G-12U Vibration USB

Genius MaxFire G-12U Vibration USB

A Genius volt a második legdrágább a palettán: az ára négy és félezer Forint, ami miatt a Trust minősége után nagyon komoly ugrást kellene produkálnia. Sajnos azonban azt kell mondjam, hogy ez távolról sincs így. A csomagolás itt volt a legigényesebb, még install-CD is járt hozzá, viszont ez nem ért semmit, mert a Windows Vista már nem elégszik meg a régi, XP-s driverrel.

A MaxFire külsőre egy kicsit módosított Xbox 360 kontrollerre emlékeztet, és méretében is azon a szinten mozog. Fogni kényelmes, ám az anyaga nagyon előnytelen a hosszú ideig tartó játékhoz, hisz a sima műanyag alig fél óra alatt megizzasztja a kezet. A gombjai a Trust után elég gyenge minőséget képviselnek, ugyanis krómozott műanyagból vannak, ami miatt nagyon csúsznak. Könnyű melléjük nyomni, ráadásul a Genius az egyetlen gyártó, amelyik nem írja rá a gombokra azoknak nevét, csupán melléjük. Ez nagyon irritáló volt a játékok alatt, nem is értem, hogy miért döntöttek így.

A ravaszok itt is egyszerű gombok, ám akárcsak az MM816-nál, itt is túl mélyen ülnek a kontroller testében. Kényelmetlen használni őket, és néha hiába érezzük úgy, hogy megnyomtuk őket, semmi sem történik. Szerencsére a D-Pad legalább tökéletes, egy szinten van a ChillStreamével. Ami kiemeli a Geniust a többi közül, az a rezgés, ami ennél az egy kontrollernél működött folyamatosan. Nem mondom, hogy a legjobb, amit tapasztaltam eddig, de megteszi, és végre nem csak ígéret a hangzatos "vibration" felirat.

Játékok alatt sem túl rózsás a helyzet. A GRID-ben ugyan jól mozogtak az analóg karok, ám a gombok nagyon gyengén szerepeltek, így autós játékosok inkább ne válasszák a MaxFire-t. A Devil May Cry 4-ben jól teljesít a Genius, és mivel emlékeztet az Xbox 360 kiosztására, meglehetősen könnyű hozzászokni. Viszont a kezet így is, úgy is izzasztja, ami miatt a folyamatos akció és a gyors reakcióidő erősen csorbát szenvedhet. A Rayman 3 a legigénytelenebb az összes tesztprogram közül, mert ahogy az összes gamepad-del, a MaxFire-rel is elvolt, de akárhogy nézem, a Trust a több, mint egy ezressel olcsóbb ára mellett is köröket ver a Genius vezérlőjére. Kár érte.

Logitech Rumble Pad II Cordless

Logitech Rumble Pad II Cordless

Igen-igen, elérkeztünk az igazi nagyágyúhoz. A Logitech zászlóshajója évek óta a Rumble Pad széria, és mint ilyen, a Cordless is meglehetősen súlyos árat kóstál. Közel 9000 Forint, így messze kilóg az eddig bemutatott típusok közül. Hogy akkor mégis mit keres a tesztben? Nos, meg szerettük volna vizsgálni, hogy megéri-e a súlyos ezreseket, és ha igen, akkor vajon mennyi mindenről kell lemondania annak, aki az olcsóbb modellek közül kénytelen csemegézni?

A Rumble Pad II, akárcsak a 1520, a Sony által tervezett Playstation irányítótól örökölte külső adottságait. Ám míg a Trust szakemberei eltértek a formulától, ahol csak lehetett, addig a Logitechnél ez láthatóan nem volt cél. Talán kicsit nagyobb, mint a PS3 kontrollere, de ha már volt olyan az Olvasó kezében, vagy legalább látta, nos, tudja, mire számíthat: tökéletes gombkiosztás, kiváló analóg karok, és kiemelkedően finom D-Pad jellemzik a Rumble Pad II-t. Ráadásul ez az egyetlen olyan kontroller a tesztben, amelyik nem kábellel csatlakozik a számítógéphez. A hozzá adott érzékelőt kell csak az USB-re dugni, s máris élvezhetjük a drótok nélküli teljes szabadságot. Persze a Rumble Pad II elemeket eszik, de koránt sem annyit, mint azt gondolná az ember.

Az anyagminőséggel sincs semmi probléma, a kényelem pedig tényleg a legjobb, amit kaphatunk a pénzünkért. A Cordless súlyos, de nem nehéz, és van olyan masszív, hogy egy nehéz játék utáni dührohamot is gond nélkül elvisel. Ráadásul rezeg is, noha korántsem mindig, mikor kéne neki. Pontos szisztémát nem véltem felfedezni a dolog mögött, így elképzelhető, hogy csak a programok támogatásával volt probléma.

A játékok alatt is tökéletesen teljesít, a kábel hiánya abszolút nem érződik a reakcióidőn. Ha akarunk, egészen széles szögből is játszhatunk, vagy kimehetünk az ajtóig, a dolog akkor is kifogástalanul működik. A GRID-ben nincs is jobb, mint egy wireless irányítóval farolgatni a monitor előtt, és Nero is sokkal finomabban és ügyesebben csapkodott a kardjával, mint bármelyik előbb bemutatott eszköz esetében.

Összegzés

Összegzés

[bold]

Manta MM816[/bold]

Értékelés: 30/100

Logitech ChillStream

Értékelés: 40/100

Trust GM-1520

Értékelés: 70/100

Genius MaxFire G-12U Vibration USB

Értékelés: 50/100

Logitech Rumble Pad II Cordless

Értékelés: 90/100

Chocho