1. Bevezető
Ezúttal a Dell, Samsung, LG triótól vizsgáltunk meg egy-egy monitort. Utóbbi a várva-várt passzív 3D szemüveges megoldását is bevetette, így nekünk sem kellett több és lecsaptunk rá.
2. Dell P2411H - Áttekintés
Dell P2411H
A tesztet a Dell 24 inches kijelzőjével kezdjük, ami specifikációi alapján a jól konfigurálható talpával és környezetbarát fogyasztásával kitűnik a tömegből, míg ezt leszámítva egy átlagos LED-es monitornak ígérkezik.
Bár a kijelző nem tagja az UltraSharp szériának, szögletes formái és a káva matt fekete-szürke festése alapján akár oda is sorolhatnánk - a gombok környékén azért már látható a különbség. Ez a fajta küllem a konzervatívabb ízlésűeknek készült. Akik inkább a csillogós-fényes borítást kedvelik, csalódni fognak, de még nekik is előny lehet, hogy ezen a por kevésbé látszik. A borításhoz használt műanyagok nem túl gyengék, de mikor körbetapogattuk a monitort előfordult némi recsegés is, ez kicsit rontott az összképen.
A nyomógombok a káva elején, jobb oldalon vannak. A megszokott Dell minőséget hozzák, mert jó nagy felületet kaptak és puhán nyomhatóak, ezért azt sem tartjuk különösebb problémának, hogy nincs saját megvilágításuk. A kijelző a szoftveres menüvezérlést is támogatja, így néhány egérkattintással beállíthatjuk a monitor képét. A gyorsgombok ennek ellenére is jól jönnek, így nem kell a menüben barangolni a fényerő/kontraszt beállításért, illetve az energiatakarékos mód miatt (ezek két gombnyomással érhetők el). Ha megszűnik a video jel, akkor a monitor automatikusan felkínálja a megfelelő menüt, így gyorsan válthatunk (de gyorsgomb kifejezetten erre nincs). Az állapotjelző lámpa a bekapcsoló gombban kapott helyet, kék és narancsszínű fénye nem akarja kisütni szemeinket. Még szerencse, hiszen ezt nem lehet letiltani a menüben.
A masszív állvánnyal is elégedettek voltunk. Remek minőségének és konfigurációs lehetőségeinek hála eddig ez az egyik legjobb talapzat, amit egy monitorhoz kitaláltak. Az összeszerelés pofonegyszerű, csak annyi a dolgunk, hogy rápattintjuk a kijelzőre és már készen is vagyunk. A magasságállítás tartománya széles, bár egyetlen ponton sem rögzíthető, ami jól jönne, amikor a kijelzőt átrakjuk az asztal egyik végéből a másikba. A dönthetőségi tartomány széles, a panelt előrefelé nagyjából 5 fokban, hátrafelé 20 fokban lehet megdönteni. Az állványt önmaga körül 90 fokban lehet elforgatni (45 fok mindkét irányban), a monitor pedig a portré módot is támogatja, ami miatt természetesen az OSD is elforgatható. Az állvány nyaka látványelemnek is jó, célja azonban a kábelek rendben tartása, ugyanis átvezethetjük rajta a monitor vezetékeit.
Az állvány eltávolításával láthatóvá válnak a VESA lyukak is, a monitort ugyanis fali konzolra is felrakhatjuk. A video bemenetekkel viszont szigorúan bántak. A monitor csupán egyetlen digitális csatlakozóval (DVI) rendelkezik, ezen kívül pedig csak egy VGA bemenetnek sikerült helyet szorítani. Extraként találunk két USB kimenetet is, melyek szerencsés helyre, oldalra kerültek, ez megkönnyíti a pendrive-ok csatlakoztatását. A monitoron megtalálható még a Dell Soundbar tápcsatlakozója is, annak, aki az opcionálisan felszerelhető hangszórókra is igényt tart. A kellékek közt minden szükséges kábelt megtaláltunk (DVI, VGA, USB, tápkábel), a telepítő lemezen pedig némi dokumentációra, a driverre és a menükezelő szoftverre (PowerNap) bukkantunk.
3. Dell P2411H - OSD és Képprofilok
OSD
A Dell szürkésfekete képernyőmenüje a megszokott átlátható rendszert követi, így nem csoda, hogy mindent elsőre megtaláltunk benne. Az OSD közvetlenül a gombok mellett található és ennek helyzetét is megváltoztathatjuk (ami porté mód esetén fontos), így a gombok funkcióját sötétben is mindig tudni fogjuk. További extraként még az LCD Conditioning funkciót tartjuk fontosnak megemlíteni, mely a hibás képpontok felderítésénél tesz jó szolgálatot, és ha már itt tartunk a mi tesztpéldányunk hibátlan volt, mint mindig.
Képprofilok
A képprofilok két nagy csoportra osztva találhatóak meg a menüben, a Graphics és Video szekcióban. Míg előbbiek főként színhőmérsékletben különböznek (a Multimedia és a Game enyhe élesítést is használ), addig utóbbiak az extra színezésen felül már erősebb élesítéssel érik el a kívánt hatást, mely távol áll a valós színhűségtől, de kétségtelenül megkapóak. Még mielőtt megkerestünk volna az optimális képbeállításokat, mindegyik gyári profilról készítettünk egy-egy mérést, hogy megállapítsuk ezek mennyire térnek el az ideális értékektől.
A profilok nem vészesen rosszak, de már érdemes elgondolkodni azon, hogy szemmel is kísérletezzünk a szín és kontraszt beállításokkal. Alaphelyzetben a Standard sémából indulunk ki, ez a profil nem használ semmilyen képmanipulációt. A Multimedia már enyhe élesítéssel dolgozik, viszont itt a színeket fakóbbak találtuk, ez nem egy megnyerő profil. Szemmel vizsgálva a Game sémája is ugyanezt teszi, még ha az adatok némileg különböznek is, ránézésre csak világosabbnak tűnik nála. A Warm és Cool értelemszerűen a meleg és hideg árnyalatai a Standard sémának (éppen ezért extra élesítéssel sem kell számolnunk), de szerintünk jobb, ha a színhőmérsékletet magunk állítjuk be (nekünk túl melegnek és hidegnek tűntek: 5800K illetve 10000K).
A Video szekció profiljai már bátrabban használnak képmanipulációt, a Movie rendkívül erős élesítése igen zavaró szövegolvasáskor (a betűk kicsit már elszíneződnek), de a megkapó látvány miatt filmnézéskor érdemes elővenni. A Sports és Nature sémák mintha a Movie-ból készültek volna, mindössze annyi a különbség, hogy előbbi kékes, utóbbi vöröses árnyalatot kapott. A Game mód ezúttal is csak enyhe élesítést használ és a színek is fakók. Ez most sem volt a kedvenc profilunk, és sokszor az előbbiek is csak rövidtávon jók, hosszútávon már érdemes egy kiegyensúlyozott képbeállítást találni.
A menüben a dinamikus kontraszt opció is megtalálható, bekapcsolva csak a Video profiloknál és a Graphics/Game profilnál fog működésbe lépni (aki ezt szereti boldog lesz vele, de szerintünk nem sok értelme van).
Most pedig lássuk mire jutottunk a kalibrálás után. Célunk most is a 120cd/m^2 fényerő, 6500K színhőmérsékletet és 2,2 gamma érték volt. A kalibráció tökéletesítéséhez az egyéni icc profilt is be kellett töltenünk, de már a monitor beállításával is jobb eredményt értünk el a gyári sémáknál. Érdemes a lap alján közölt értékeket használni, de ezek a tesztpéldányra vonatkoznak, és mivel a gyártásban előfordulhat némi szórás, azonos típusú monitorokhoz képest is lehet eltérés.
4. Dell P2411H - Képminőség
Képminőség
A képminőségbeli tesztek során nem kellett csalódnunk, a színek kellően élénknek bizonyultak, és az átmeneti gradienseken sem láttunk sávosodást. Az ideális kontrasztértéknél mért legnagyobb fényerő 192 cd/m^2 volt, annak ellenére, hogy alig csökkentettünk rajta és a színcsatornákon sem változtattunk sokat a semleges (6500K) színhőmérséklet érdekében. Az átlagnál kisebb fényerőtartalékról nem a beállításaink tehetnek, hanem a gyártó spórolt a háttérvilágítással. Igaz, a matt felületű képernyővel párosítva még így is jól látható volt a szöveg erős napsütésnél, így a legtöbb helyre a 192 cd/m^2 bőven elég lesz. Amikor a fényerőt teljesen lecsökkentettük, akkor 32 cd/m^2-es értéket mértünk, ami kellően alacsony a szemkímélő szövegolvasáshoz (egy sötét szobában is). Ha a kontrasztérték megfelelően van beállítva, a szürke világos árnyalataival egy monitornak sincs gondja, ezeket tesztalanyunk is hibátlanul tárta elénk. A legsötétebb árnyalatok viszont beleolvadtak a fekete háttérbe, ám ez szintén gyakori dolog TN panelnél.
A monitor natív felbontásán a video bemenetek (DVI, VGA) egyformán szépek, így a kijelző két teljes értékű bemenettel gazdálkodhat. Különösen azért, mert az analóg csatlakozáskor sem kell sokat várnunk az automatikus konfigurálásra. Jó hír, hogy a bemenetek képe egymástól függetlenül állítható, ami azt jelenti, hogy más-más fényerő/kontraszt/szín beállításokat használhatunk rajtuk. Ez fontos lehet, amikor két PC-t kötünk egy monitorra. Szintén jó ötlet, hogy a video bemenetek automatikus és kézi váltásra is kapcsolhatók, ezt mi választhatjuk ki a menüben.
Az alacsonyabb felbontások interpolációjában a kijelző átlagosan teljesít. Szövegolvasásra az 1024*768 és 1280*720-as felbontásokat alkalmazhatjuk, bár ez utóbbi általában kicsivel élesebb szokott lenni. Játékra az 1680*1050, 1440*900, 1280*960 és 1152*864-es képméreteket lehet elővenni, ezek némileg homályosabbak, de minőségük 3D-ben még megfelelő. A monitor a Fill (teljes képernyős kitöltés) és a 4:3 arányokat ismeri. Meglepődtünk, hogy a készülék Fill módban a 16:10-es képméreteket is helyesen kezeli, igaz, az 1280*800-as felbontást csak egy 4:3-as boxban tudja megjeleníteni (tehát egy fekete keretben van). Az 1280*1024 minősége is jó, de mivel a kijelző ezt a 4:3-as felbontásokhoz veszi, picit torzít. A képarány kezelés nem igazán hatékony, ugyanis a Fill és 4:3 módok közt kézzel kell váltani.
A monitor betekintési szögei is átlagosak. Oldalról némi sárgulással és sötétedéssel kell számolnunk, így az oldalt ülők gyengébb minőséggel kénytelenek beérni, de a kép még innen is olvasható marad. Felül erős kontrasztcsökkenés látható már nagyjából 20 fokban, de szerencsére ez még nem érinti azokat, akik szemből nézik a képernyőt. Alulról viszonylag nagy szögben élvezhetjük a monitor képét, a sötétedés és vöröses színtorzulás csak egészen lentről látszik.
A háttérvilágítás egész jó, csak apróbb hibái vannak: a képernyő oldalán például látható némi bevilágítás. A panel többi részén is csak hangyányi egyenetlenség van, és mivel a hibák csak teljesen sötét képernyőnél látszanak, nem feltűnőek. A homogén szürke és barna képernyőkön is csak a „kötelező” minimális foltosodás látható, ezért ha a monitort nem vetjük be képszerkesztésre, ez sem okoz problémát.
A monitor válaszidő tekintetében sem rossz, játék alatt úgy éreztük, hogy a készülék megfelel az 5ms-os specifikációnak. Bár a kijelző a gyorsítással ellátott monitorokkal nem tudja felvenni a versenyt, zavaró szellemkép vagy elmosódás sem látható a képernyőn, ami a túlvezérelt monitorokra jellemző általában. A kijelzővel tehát nyugodtan játszhatunk, különösen, hogy a készülék bemeneti késése is kicsi.
5. Samsung S24A350H - Áttekintés
Samsung S24A350H
Következő szereplőnk a Samsung-tól érkezett hozzánk. Az S24A350H típus szintén a kedvező árkategóriában indul, és mivel a szériával többnyire jó tapasztalatokat szereztünk, bizakodva álltunk a teszthez.
Ami a küllemet illeti, a Samsungnak nincs miért szégyenkeznie, a koreai gyártónak ezúttal is egy ízléses formatervet sikerült letennie az asztalra. A monitor borítása a megszokott trendet követi: a fényes fekete lakkozáshoz jól illenek a vöröses beütések, az pedig egyenesen feldobja a látványt, hogy a káva szélét egy átlátszó keret díszíti. Az anyagminőség jó: az állvány döntögetése közben nem hallunk holmi nyekergéseket. A tapogatás során úgy éreztük, hogy a monitor egyben van, de a tökéletesség érdekében a kávát mi egy picit vastagabb anyagból készítettük volna el.
A kijelzőt ezúttal pontos érintőgombokkal látták el. Ezek mindig reagáltak az érintésre, és a menü reakciója is gyors volt. Az érintőmezőknek saját megvilágításuk nincs, mindössze a kávára festett piktogramok segítenek a tájékozódásban. Ennek napfénynél és legfeljebb szürkületben vesszük hasznát, akik pedig sötétben szeretnék elvégezni a képbeállításokat, azoknak a kijelző szoftveres menüjét ajánljuk (MagicTune). A monitor gyorsgombjai közt megtalálható a bemenet váltás, fényerőállítás, automatikus kalibráció (VGA bemenetnél), továbbá van egy tetszőlegesen beállítható gomb, aminek jelentését a menüben lehet kiválasztani. Az érintőmezőktől jobbra látható egy állapotjelző lámpácska. A vörös fény nem vonja el figyelmünket a kijelzőről, ezért nem tartjuk problémának, hogy nem lehet letiltani (a készenléti villogás miatt viszont kénytelenek leszünk a kikapcsoló gombhoz nyúlni).
A mellékelt talp nem egy túlsúlyos példány, a méreteivel viszont nincs gond. A monitor ennek köszönheti, hogy stabilan áll asztalunkon, a panelnek esze ágában sincs megbillenni. Az állvány képességei közt csak a panel megdöntése szerepel, melyre semennyire, hátrafelé 21 fokban képes. Ez a tartomány a legtöbb helyzethez elég, bár mi akkor örülnénk igazán, ha egy kicsit előre is megdönthetnénk (pl. ágyból filmezésnél jól jöhet).
A kijelző nem támogatja a fali konzolokat, ehhez ugyanis nem elég vastag a kávája. A video bemenetei közt egy HDMI és egy VGA kaput található. Ezen kívül már csak egy bemeneti tápcsatlakozó figyel hátul, a kijelzőt külső tápegységgel látták el. A csomagban megtaláltuk ezt és a VGA kábelt, a digitális madzagról viszont nekünk kell gondoskodni. A mellékletben egy telepítő lemez is helyet kapott, amin a driver, a MagicTune menükezelő és MultiScreen képernyőfelosztó szoftverek vannak.
6. Samsung S24A350H - OSD és Képprofilok
OSD
A képernyőmenüben a következő lehetőségek kínálkoznak arra, hogy kihasználjuk a monitorban rejlő képességeket:
[list type="unordered"]
[*]MagicColor: a különleges színkezeléssel a kék és zöld alapszíneket tudjuk teltebbé varázsolni. Ez mesterkélt színeket okoz, ezért a valódi megjelenítést kedvelőknek nem ajánlott, de a látványos extra filmeknél és néhány játéknál még jól jöhet.
[*]PC/AV mode: ez a funkció a régebbi DVD-lejátszók miatt került a monitorba. AV állásnál a képernyő közepét nagyítja fel számunkra, kissé homályos megjelenítés mellett, továbbá a PC módtól eltérő képi beállításokat (szín, fényerő, stb.) használhatunk.
[*]Customized Key: egyedi gyorsgomb a következő lehetőségek egyikére: MagicBright (képprofilváltás), MagicAngle (látószög módok), MagicEco (takarékos mód), Image Size (képarány módok).
[*]MagicAngle: a panel látószögén javíthatunk annak függvényében, hogy milyen irányból szeretnénk nézni a monitort. Nagy csodára ne számítsunk, de tény, hogy bizonyos helyzetekből javíthatunk a képminőségen, csak cserébe az ellenkező irányból lesz csúnya a kép. Ez egy kényszermegoldás, de néha hasznát vehetjük.
[*]MagicEco: a fényerő értékét állíthatjuk be fixen 50, 75, 100%-os értékre, bár a fényerőt eddig is lecsökkenthettük, ha akartuk.
[*]Key Repeat Time: ezzel a gombismétlés sebességét állíthatjuk be (gyorsítás, 1s, 2s, nincs ismétlés), ami a hosszú listás tallózásnál lehet hasznunkra, de előfordulhat, hogy egyesek az utolsó lehetőségnek örülnek majd.
[/list]
Képprofilok
Lássuk a monitor képprofiljait. Ezek a MagicBright részlegben találhatók meg, a gyári lehetőségek pedig a következők: Standard, Game, Cinema, Dynamic Contrast. Ha egyéni beállításokat alkalmazunk, akkor a Standard profilt írjuk felül.
Szemmel vizsgálva a Standard, Game és DynamicContrast profilok képe egészen jó, mert nem viszik túlzásba a kontrasztot, ezért egyiknél sem látható színtorzulás. A képprofilok extra színmanipulációt sem alkalmaznak, így a képminőségbeli teszteken sem okoznak látható minőségromlást. A Cinema profil nem járt ilyen jól, ennek képe drasztikusabb manipulációkat alkalmaz, az erős élesítés pedig filmnézéskor valóban jól jön, ám szövegolvasásra alkalmatlan. A profilok színhűsége egyébként nem tragikus, de a maximális delta E értékek lehetnének kisebbek (ezt még kalibráláskor sem sikerült levinni).
A monitor beállítása során mi mindig 6500K színhőmérsékletre, 2,2 gammára és 120 cd/m^2 fényerőértékre törekszünk, ez így történt most is.
Amikor a képet csak a monitoron állítottuk be, elértünk némi javulást a Standard profilhoz képest, de nem túl sokat. Igazán jó eredményre még akkor sem jutottunk, amikor finomhangolást is alkalmazunk (betöltöttük az egyedi icc képprofilt). A színek nagyjából a helyükre kerültek, de a legtöbb monitort általában ennél pontosabban lehet beállítani.
7. Samsung S24A350H - Képminőség
Képminőség
A képminőségbeli tesztek arról tanúskodnak, hogy a monitor színvilága kissé fakó. Bűvészkedhetünk a színbeállításokkal, ám ez a lényegen nem változtat, így be kell érnünk egy átlagos látvánnyal. A színátmeneti gradiensek legalább szép folyamatosak voltak, nem láttunk rajtuk sávosodást. A kontrasztskála elemei közül a világos szürkeárnyalatok közül mind látható volt, a sötétebbek zöme viszont elbújt. Ez sötétebb filmek nézésekor kifejezetten zavaró lehet. A fehér képernyőnél mért legnagyobb fényerő 196 cd/m^2, a legkisebb 19 cd/m^2 volt. Ez egy nagyon széles skála, bár a fényerőtartalék csak éppen elég ahhoz, hogy a kijelző erős napsütésben is olvasható legyen. A legalacsonyabb értéknek köszönhetően viszont a szemkímélő használat garantált.
A betűk élessége a monitor HDMI bemenetén gyönyörű, a VGA kicsit gyengébb nála. Ha az egyik video bemeneten megszűnik a jel, akkor eldönthetjük, hogy a kijelző önálló keresésbe kezdjen vagy várjon a kézi kapcsolásra (ezt a menüben tudjuk beállítani). Ha az egyik bemenet képét beállítottuk, akkor a másikon is ugyanazokat az értékeket fogjuk találni, tehát nem függetlenek egymástól (ez zavaró lehet, amikor több PC-t használunk egyszerre vagy konzolt is csatlakoztatunk a monitorhoz, egyébként nincs jelentősége).
A monitor nagyon szépen skálázza az alacsony felbontásokat, és bőven akadnak köztük szövegolvasásra is alkalmas képméretek. Ilyenek például az 1440*900, 1280*800, 1280*720, 1152*864 és az 1024*768-as felbontások. Játékra az 1680*1050, 1280*1024 és az 1280*960-as képméretek is ajánlottak. Ezek kicsit homályosabbak az előbbieknél, de még egészen jó a minőségük. A képarány kezelés intelligens, és nem számít, hogy milyen képméretet veszünk elő, a kijelző az összeset megfelelően kezeli. A 16:10 aránytól sem riad vissza, és a többivel sem akad gondja, az 5:4 és 4:3 arányokkal ugyanilyen jól elboldogul. Ráadásul ezt automatikusan teszi, minden helyzetben felismeri, hogy melyiket kell alkalmaznia.
A betekintési szögek kicsit szűkre sikerültek. Oldalirányban enyhe sárgulás látható, továbbá némi kontrasztcsökkenéssel és sötétedéssel is számolnunk kell. Ha a képernyőt fentről nézzük, akkor erős kontrasztcsökkenés jelentkezik. Szerencsére ez még nem befolyásolja a hasznos nézési tartományt, így amikor a monitort szemből nézzük, emiatt nem romlik a képminőség. Alulról vöröses elszíneződés és sötétedés látható, ennek hatása viszont már szemből is látszik. A színtorzulás már nulla fokban elkezdődik, de mivel csak lassan romlik, a kép még extrém szögben is olvasható marad. Ez némileg javít a monitor helyzetén, plusz a gyártó látószögjavító opciója is a rendelkezésünkre áll (MagicAngle). Ezzel bizonyos irányból javíthatunk a képminőségen az ellenkező irány rovására, de a fentiek tudatában a kijelzőt mi így is csak egy személynek ajánljuk.
A kijelző háttérvilágítása viszont nem rossz. A homogén képernyőn csak kis foltosodás látható, a sötét képeken pedig csak alul van némi bevilágítás - ez utóbbi még szélesvásznú filmeknél sem feltűnő.
A készülék 2ms-os válaszidejét a beépített gyorsításnak köszönheti, mellyel már számos Samsung monitor esetében találkozhattunk. Ez három fokozatban szabályozható (Normal, Faster, Fastest). Szemmel vizsgálva a Normal beállítás olyan, mintha egy átlagos 5ms-os kijelzőt használnánk, már ezzel is lehet játszani. Érdemes azonban a Faster módot választani, ilyenkor az utánhúzás lecsökken és még a zavaró mellékhatások sem láthatók, mint pl. fehér szellemkép, ami a gyorsított monitorokra jellemző. Fastest módban az utánhúzás tovább csökken, de az említett szellemképből is láthatunk már valamit. A Fastest módnak viszont van még egy további előnye, a bemeneti késés ugyanis érezhetően lecsökken, ami az irányításra van jótékony hatással. A monitor válaszidő-gyorsítását tehát érdemes a közepes (Faster) vagy a legmagasabb (Fastest) fokozaton használni, annak függvényében, hogy mennyi túlvezérlési hibát vagyunk hajlandóak elviselni a fürgébb megjelenítésért cserébe (nekünk mindkettő bevált).
8. LG D2342P - Áttekintés
LG D2342P
A teszt legérdekesebb szereplőjét a végére hagytuk. Előző cikkünkben már volt szerencsénk 3D-s monitorokhoz, de az LG passzív szemüveges megoldása már lecsúszott róla, hogy bekerüljön a mezőnybe. A mai alkalommal viszont sort kerítünk rá, így megismerhetjük az LG olcsóbb megoldását.
A kijelző nem csúnya, de a zongoralakk fekete káva, ha nem visznek bele egy kis csavart, már elég unalmas. Nem ártott volna rá egy króm keret vagy némi szín, a gombok környéke is túl egyszerűre sikerült. A minőségérzet elfogadható, a káva néhol lehetne kicsit vastagabb, ez helyenként ropogósra sikerült, így a döntögetés nem teljesen halkan történik, de a készülék még így is egyben van.
A nyomógombokkal kapcsolatban nem volt kifogásunk, nem lötyögnek, pontosak és a monitor is gyorsan reagál a lenyomásukra. Saját megvilágításuk nincs, de könnyen kitapinthatók. Piktogramok nincsenek, a káván semmilyen tájékoztatás nincs arról, hogy mit nyomunk meg. Ezt a funkciót ugyanis az OSD végzi el: bármelyik gomb megnyomására előbukkannak a tájékoztató feliratok. A Forte Managert nem találtuk meg a mellékletben, de mi letöltöttük hozzá, a monitor pedig együttműködött vele. A gyorsgombok közt a bemenetváltást, az automatikus kalibrációt (VGA bemenetnél) és a 3D beállítások almenüjét találtuk meg. A fényerőállítást ezúttal is mellékesnek tartották, pedig sokszor hasznos lenne. Az állapotjelző lámpa erős kék fénye zavaró lehet használat közben, kár, hogy ezt nem lehet letiltani a menüben.
A monitort előrefelé 5 fokban, hátrafelé 15 fokban lehet megdönteni, ami egy elfogadhatóan széles tartomány. Az állvány konfigurációs lehetőségei ezzel kimerültek, még a talpforgatás képessége is kimaradt. A mellékelt talp viszont annyira terebélyes, hogy képes stabilan tartani a panelt, így az soha nem billeg.
A hátlapon a felfüggesztési lyukak is megtalálhatók, így a monitort fali konzolokra is felszerelhetjük. A video bemenetek közt a DVI, VGA és HDMI kapuk találhatók meg. Ezeken kívül egy fejhallgató kimenet is helyet kapott a monitoron, amin a HDMI audio sávja hallható (csak kár, hogy ezt nem egy kényelmesebb helyre, például oldalra tették). A kellékek közt két polarizált szemüveget találtunk, egy teljes értékűt és egy felcsatolható lencsepárt, mely a szemüvegesek számára lesz megváltás. A csomagban még egy DVI és egy VGA kábelre bukkantunk, továbbá két telepítő lemezre, melyeken a TriDef 3D segédprogram, illetve a monitor driverei voltak.
9. LG D2342P - OSD és Képprofilok
OSD
A monitor képernyőmenüjét ezúttal nagyon leegyszerűsítették. A kijelző lehetőségei közt már csak az alapvető képbeállítások (fényerő, kontraszt, színhőmérséklet), illetve a 3D megjelenítésre vonatkozó beállítások szerepelnek. Itt mindössze eltolhatjuk a megjelenített sorokat eggyel, így az adott képet a másik szemünkkel fogjuk látni (ezzel a következő oldalon foglalkozunk bővebben). A menüben energiatakarékos funkciót is találtunk. A kijelző a spórolást a fényerő lecsökkentésével éri el, és azt sem felejtették ki, hogy a menü a megtakarított energiáról és CO2 fogyasztásról is tájékoztasson minket.
Képprofilok
A monitorban nincsenek komplex képprofilok (bár ez amúgy sem a gyártó erőssége), csupán három előre beállított színhőmérséklet közül választhatunk (Warm, Medium, Cool). A színhőmérsékletet megadhatjuk kézzel is a három (R, G, B) színcsatorna segítségével.
A kalibráció előtt megnéztük, hogy a monitor képe gyárilag menyire pontos. A méréseket mindhárom színhőmérséklettel elvégeztük, hogy a színhőmérsékleten kívül másban is különböznek-e.
A grafikonok alapján a gyári profilok elég gyengék, egyedül a Warm bizonyult annyira jónak, hogy különösebb korrekció nélkül is használni tudjuk. A színmegjelenítés itt viszonylag pontos, és még a gamma és színhőmérsékleti értéket is sikerült eltalálni, nem úgy, mint a másik két profil esetében. A fényerő viszont nagyon magas, de ezt könnyen korrigálhatjuk azzal, hogy lecsökkentjük. A Medium és Cool profilok esetében távolabb kerülünk a helyes színmegjelenítéstől, arról nem is beszélve, hogy képük borzasztóan kék. Ha tehát nem szeretnénk sokat bíbelődni a képbeállításokkal, akkor egyszerűen csak válasszuk a Warm-ot (a többit viszont jobb, ha elfelejtjük).
Már csupán a monitor hardveres beállításaival (fényerő, kontraszt, színcsatornák) is nagyon szép eredményt érhetünk el. Az icc profil betöltésével pedig szinte tökéletesre sikerült csiszolni a színmegjelenítést, ami azt mutatja, hogy megfelelő eszközzel szépen be lehet állítani a monitort.
10. LG D2342P - Képminőség
Képminőség
Ami a képminőséget illeti, a monitornak nincs miért szégyenkeznie, az elénk tárt színvilág szép, ráadásul a kijelzőnek sávosodása sincs. A kontrasztskála világosabb és sötétebb elemei is egyaránt jól látszanak, ami ritkaság a TN paneles monitorok közt (a sötétebb jeleneteken is jól láthatóak a részletek). Az adott beállításokkal a legmagasabb fényerő, amit mértünk 215 cd/m^2 volt, ami elég ahhoz, hogy napsütéses időben is lássuk a monitor képét. A fényerőt 90 cd/m^2 értékig tudtuk lesötétíteni, ami lehetne alacsonyabb is, ez éppenhogy elég a szemkímélő használathoz.
A kijelző bemenetei gyönyörűen élesek, és attól sem kell félnünk, hogy ezt csak a digitális csatlakozóknál élvezhetjük (HDMI, DVI), ugyanis még a VGA is nagyon szép. Így a monitornak három teljes értékű video bemenete van. Ezek azonos képbeállításokat használnak, ha pedig valamelyiken megszűnik a video jel, akkor a kijelző nem vált át magától, hanem készenléti módba kerül.
Lássuk a natívtól eltérő képméreteket. A szövegolvasásra alkalmas felbontások az 1024*768 és 1280*720-as képméretek, csak kár hogy utóbbi egy fekete kerettel jelenik meg. Kicsit homályosabbak, de játékra az 1680*1050, 1280*1024, 1280*960 és 1152*864-es képméreteket vehetjük elő. Az 1440*900 és 1280*800-as felbontások minősége már kicsit rosszabb, igaz, még ezek is használható képméretek, de jobban járunk a fentiekkel. Nézhetetlenül csúnya felbontásokat szerencsére nem találtunk, a készülék összességében szépen skálázza az alacsony felbontásokat. A menüben található Original Ratio funkció a helyes képarány kezelésért felel. Ha átkapcsolunk Original-ba, onnantól kezdve a kijelző mindig tudja, hogy milyen arányt kell használnia, tehát nem kell minden felbontásban bekapcsolni. Az intelligens képarány kezelés helyesen kezeli a 16:10 arányt, és az 5:4-et is megkülönbözteti a 4:3 aránytól, nem úgy, mint néhány másik monitor.
A monitor látószögei egészen szélesek. Oldalról némi sárgulással kell számolnunk, de a fényerő és kontraszt szinte változatlanul megmarad. Felülről már jól látható kontrasztcsökkenés jelentkezik, de mivel a hasznos tartományt ez nem zavarja, nekünk sem kell aggódni emiatt. Alulról nézve nagyon kicsi a színtorzulás, a panel csak nagyobb szögben kezd sötétedni. Így nem csupán sokáig megmarad az olvashatóság, hanem minőségi képet nézhetünk, még néhány fokban alulról is, ami igazi ritkaság a kategóriában.
A háttérvilágítás egyenletességére szintén nem sok panaszunk lehet. Bár alul és felül egészen vékony sávban látható némi bevilágítás, ez annyira jelentéktelen, hogy csak teljesen sötét képernyőnél látszik, így nem sok vizet zavar. A szürke és barna tesztképeken kevés foltosodás van, ennek köszönhetősen az egyszínű képek is viszonylag szép, homogén módon jeleníthetők meg.
Sebesség szempontjából a készülék egy teljesen átlagos, 5ms-os kijelző teljesítményét hozza. Gyors mozgásnál látható némi utánhúzás, de ez legfeljebb a sasszeműeket fogja zavarni. Mivel a készüléknek beépített válaszidő-gyorsítása nincs, zavaró szellemképpel sem kell számolnunk (a gyorsított monitoroknál általában előfordul ez). Mivel a kijelző bemeneti késése kicsi, nyugodtan játszhatunk rajta, hiszen így az irányítás is közvetlen marad.
Ahhoz, hogy 3D-ben tudjunk játszani, előbb fel kell telepítenünk a mellékelt TriDef 3D szoftvert, ebből kell elindítanunk a játékokat, és természetesen a szemüveget is viselnünk kell (akik már eleve szemüveget hordanak, a felcsíptethető változatot kell használni).
A látvány nagyban függ attól, hogy mennyire érzékeny a szemünk. A tesztelők közül volt egy, aki panaszkodott a térhatás minőségére: amikor közelről nézte a monitort szétcsúszva látta a képet, a többiek nem panaszkodtak. A többiek aktív-záras megoldásánál nincs ilyen probléma, ott csak némi villódzással kell számolnia az érzékeny szeműeknek. A kép minősége viszont gyengébb az LG monitoránál. A 3D térhatást a monitor a sorok felosztásával éri el, pl. a páratlan sorokat a bal szemünkkel, a párosakat a jobbal látjuk (vagy fordítva, ezt a menüben lehet beállítani). Ez pedig csíkozódást eredményezett, a látvány olyan, mintha váltott soros (interlaced) adást néznénk a tévében. A technológiának tehát megvan a maga előnye, de az említett kompromisszumokkal is számolnunk kell (megfelelő távolságból kell nézni a képernyőt).
A monitor különlegességei:
[list type="unordered"]
[*]3D Effect Mode: A menüben lehet bekapcsolni, amivel élesebb, kontrasztosabb képet nyerhetünk, a sötét részek pedig kivilágosodnak. Némi javulás valóban látható, főleg az, hogy a kép világosabb lesz tőle. Ezt a funkciót a TriDef 3D szoftvere mindenképpen elindítja, le sem lehet tiltani a menüben.
[*]2D->3D: A mellékelt TriDef 3D szoftver segítségével a 2D-s tartalmakat 3D-ben nézhetjük. Ez a funkció sokat dob a megjelenítésen, megvan a térérzet. Azok a videók és képek, amik eleve 3D-ben készültek, természetesen jóval látványosabbak a 2D-s képeknél és videóknál, ám mivel ritkán jutunk ilyen tartalmakhoz, ez mindenképpen értékelendő.
[/list]
11. Értékelés
Dell P2411H
A Dell ezúttal is egy tisztességesen összerakott kijelzőt dobott piacra, bár most olyan érzésünk volt, hogy csak a kötelező minimumra törekedtek. Képminőségével komolyabb problémák nem voltak, de a panel látószögeit kicsit szélesebbre szabhatták volna, ez egy társaságnak már kevés lehet. A színeket rendben találtuk, a gyári képprofilok pedig változatosak, de lehetnének kicsivel pontosabbak (a monitort érdemes bekalibráltatni). A kijelző sebességével elégedettek voltunk, a skálázás minőségével már nem teljesen, zavaró, hogy a képarány kezelést manuálisan kell kapcsolgatni. A háttérvilágítás többnyire egyenletes volt, ezért a monitor a sötét jelenetekkel is megbirkózott.
Bár az összhatás egész jó volt, mi úgy éreztük, hogy a P2411H a kitűnő állványával viszi a pálmát, mert ebben a legjobb. Az összes ergonómiai trükkre képes, amit csak kitaláltak, ráadásul ezeket gördülékenyen lehet rajta beállítani. A video csatlakozókkal kicsit fukarul bántak, mert a kijelzőnek csak egyetlen digitális bemenete van, ám némi vigaszt nyújthat, hogy még a VGA képe is szép. Sokan fognak örülni a két USB kapunak, amit extraként rátettek a monitorra, plusz a csomagban mellékletként megkapjuk a monitor összes kábelét is.
Samsung S24A350H
A teszt végére kialakult kép alapján a kijelző leginkább játékmonitornak való. A sebességgel ugyanis nincs gondja, sőt, ez már a keményvonalas játékosoknak is megfelel. A skálázása is remek, ezért az alacsony felbontásokat is jó minőségben nézhetjük. Az intelligens képarány kezelésnek köszönhetően pedig soha nem kellett kézzel kapcsolgatnunk. Ezzel nagyjából ki is merítettük a monitor jó tulajdonságait, képminősége ugyanis nem nyerte el a tetszésünket maradéktalanul. A kijelző legfájóbb pontja, hogy színei kissé fakók, és ezt még kalibrálással sem sikerült teljesen korrigálni. A gyári profilok sem brillíroztak, bár a nézhető szintet még így is megütötte a monitor. A panel betekintési szögei sem túl szélesek, ráadásul az értékelőben kapott közepest is csak a látószögjavító opcióval sikerült kiérdemelnie a kijelzőnek. A monitor háttérvilágítása egészen jó, ám ez már nem menti meg a helyzetet.
A kijelzőt viszont egész jól összerakták, a káva pedig látványnak sem utolsó. A video bemenetek közt csak egyetlen digitális csatlakozót találtunk, de ez legalább HDMI (a digitális madzagról sajnos nekünk kell gondoskodni). Mint minden Samsung monitorhoz, természetesen ehhez a kijelzőhöz is megkapjuk a gyári 3 napos pixelhiba-garanciát.
LG D2342P
Ami az LG polárszűrős 3D monitorát illeti, az összteljesítménnyel elégedettek voltunk, mert egy átlagon felüli készülékkel sikerült megismerkedni, leszámítva a 3D-s képességeket. Bár mi a polárszűrős technológiát jónak tartjuk, az LG monitora zavarhatja az érzékenyebb sasszeműeket, ha nem nézik elég messziről.
A panel átlagon felüli látószögeinek hála a szép színek oldalról és még néhány fokban alulról is látszanak, ráadásul ehhez látószögjavító opció sem kellett (igaz, a gyártó egyelőre még nem is rendelkezik ilyennel). A többnyire egyenletes háttérvilágításnak köszönhetően a kijelzőnek a sötét részletek megjelenítésével nincs gondja. Annak pedig kifejezetten örültünk, hogy a fekete színt is szép sötéten jeleníti meg. A monitorral jól lehet játszani, ehhez ugyanis elég gyors. Ráadásul az alacsonyabb képméretektől sem esik zavarba, mert szépen interpolál, plusz az intelligens képarány kezelés is adott.
A monitor 3D-s képességei megosztották a tesztelőket. Akadt köztünk olyan, aki két képet látott egymáson, szétcsúszva, és csak egy méteres távolságból látta térben a képet. Volt viszont, akinek úgy tetszett minden, ahogy volt és semmit sem változtatott volna rajta. Az tehát lutri, hogy szemünk mennyire tolerálja ezt, ezért vásárlás előtt mindenképpen érdemes valahol megnézni, milyen a monitor képe nekünk. A mellékelt TriDef 3D szoftverrel kétdimenziós képeket és videókat is megtekinthetünk 3D-ben, de igazán látványos hatást játékokban érhetünk el.
Lássuk a csatlakozókat. Bár a video bemenetek közt szerencsés módon két digitális kapu is helyet kapott, még az analóg bemenet is nagyon jól sikerült, így a monitor három teljes értékű csatlakozóval gazdálkodhat, ez mindenképpen pozitívum. Az anyagminőség elfogadható, láttunk már masszívabb és szebb kávát is, de különösebb panaszra ilyen tekintetben sincs okunk. A mellékletben digitális kábelt is találtunk, plusz a monitorhoz megkapjuk a teljes értékű szemüveget és a felcsatolható lencséket is. Továbbá arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a monitor 3 napos-pixelhiba garanciával érkezik.
A monitorokat a CHS Hungary Kft-től és a Cédrus Kft.-től kaptuk, köszönjük!
 
 
