1. Bevezető és specifikáció
Minden notebook gyártó cég történelmében eljön az a pillanat, amikor el kell dönteni, hogy marad az eddig bevált stratégiánál vagy igazodik az aktuális trendekhez és egész pályás letámadást tervez. A Thinkpadokról híres Lenovo utóbbi mellett tette le a voksát és eddig úgy tűnik, nagyon helyesen. A netbookok és a belépő szériás gépek után meg akarják vetni a lábukat a gamer noteszek között is. Tekintettel arra, hogy az Ideapad Y560 az első próbálkozásuk, erre minden esélyük meg is van.
A játékos kedvű felhasználókat nem érdekli se a Rollcage váz, se a matt kijelző. Valószínűleg magasról tesznek a pöcökegérre és a fémből készült zsanérra is. Őket az erős videokártyák, a gyors processzorok, a kinézet és a csábító árak hozzák lázba – és ezt nagyon jól tudja a Lenovo is. Nem meglepő tehát, hogy az Y560-nál ezekre gyúrtak rá leginkább. Az eredmény egy maximálisan vállalható gép lett, amely tulajdonképpen all-around masinának is felfogható, a következő pár oldalon ki is derül, hogy miért.
Láthatóan nem spóroltak semmivel: Core i5-ös processzor, sok memória, bivalyerős videokártya, nagy és gyors tárhely, van itt minden, ami kell. Külön öröm volt számunkra, hogy az operációs rendszer 64 bites, illetve, hogy a hatcellás akkumulátor is az erősebbik fajtából való. A vezeték nélküli headseteket kedvelőknek jó hír, hogy nem maradt ki a Bluetooth sem. USB3-mat nem, eSATA-t viszont kapunk, a garancia időtartama pedig a manapság szokásosnak mondható két év. Mindezek fényében a 243 ezres vételár nem mondható rossznak, főleg akkor, ha hajlandók vagyunk egy minimálisan olcsóbb processzorral (Core i3-370M) megvásárolni a gépet, ugyanis nagyjából húsz ezer forintot takarítunk meg ezzel.
A gép mellé csak a legszükségesebb dolgokat kapjuk meg, de ezzel nincs is gond. A cég úgy látszik, a felhasználókra bízza a táska és az egér beszerzését. A tápegység 95W-os és viszonylag gyorsan feltölti a közel 60 Wh-s telepet.
2. Hardver
A gép bekapcsolás után közel maximális fordulatszámra kapcsolja a ventilátort, de hamar el is hallgat és a továbbiakban elég halkan teszi a dolgát. Persze nem hangtalan, de hangosnak semmiképpen sem mondanánk. Hallható, de nem zavaró mértékben. Terhelésre viszont már megjön a hangja, ilyenkor azért tud hangoskodni, aminek nem örültünk, hiszen más gyártók meg tudták oldani ezt a kérdést halkabban is. Üresjáratban 45, maximális terhelésre 79 fokot mértünk a processzoron, a dedikált videokártya gyakorlatilag ugyanezeket az értékeket hozta.
A Windows 7 által kiosztott pontszámokon jól látható, hogy az Y560-as Ideapad maximálisan megfelel a játékok igényeinek, hiszen mind a processzor, mind a videokártya közel 7 pontot kapott, amely a hordozható gépeknél már a felső-középkategóriába tartozik. Furcsa látni, hogy a percenként 7200-at pörgő merevlemez jelenti a szűk keresztmetszetet a Microsoft szerint.
A Core i5-450M központi egységről túl sokat nem kell beszélnünk, számtalanszor találkoztunk már vele. Egy Hyper-Threading és Turbo Boost technológiával megáldott kétmagos processzorról van szó, amely 2.4 GHz-es alapórajelét maximum 2.66-ig képes feltornászni – ez bőven elegendő a mai játékoknak.
Ami a videokártyát illeti, kettőt is találunk a gépben. Az egyik a processzorba integrált Intel HD Graphics, a másik pedig a már említett Mobility Radeon HD5730, amelyhez először volt szerencsénk. A 400 shader egységet tartalmazó grafikus mag 40 nm-es gyártástechnológiával készül és támogatja a Microsoft DirectX 11-es API-ját is. 1 GB memóriája 128 bites sínen kapcsolódik a GPU-hoz, 1600 MHz-es órajelével pedig 25,6 GB/mp-es sávszélességre képes. Az esetek többségében – bármilyen meglepő – ez utóbbi bizonyult a szűk keresztmetszetnek. Kíváncsiak voltunk, hogy a hasonló áron mozgó Sony VAIO és Acer Aspire gépek ellen hogy teljesít majd a gép, hiszen azokban a papíron valamivel gyengébb HD5650 teljesít szolgálatot. Üresjáratban a HD5730 is nagyon visszaveszi az órajelét, így spórolva nekünk értékes perceket az akkumulátoros üzemidőnél.
A merevlemezt a Seagate boszorkánykonyhájából való és 7200-as fordulatszámával egyértelműen a gyorsabb egységek között a helye. Bár a lineáris olvasás nem hozta az elvárt eredményeket, a fájlkezelés megmutatta, hogy szégyenkezésre semmi oka a fél terás HDD-nek. A mindennapos használatnál semmiféle lassulást nem érzékeltünk, szinte már az asztali merevlemezek sebességeit hozta a 2,5”-os vinyó.
A hangszórókat a JBL szállítja a Lenovo-nak, ez – ha másban nem is – a magas hangoknál hallatszik, ugyanis az átlagosnál tisztább hangzást tapasztaltunk az Y560-nál. Mélyekre ezúttal se számítsunk és a közép tartomány is inkább tisztaságával, mintsem hangerejével bűvölt el minket. Maga a notebook elég hangos tud lenni, ha a helyzet úgy kívánja, de a hangerő növelésével egyre hangsúlyosabbá válik a közép tartomány, ami rövid időn belül zavaró lesz.
3. Ergonómia
Ha valahol, akkor az anyaghasználatnál érezhetően spórolt a gyártó, ez leginkább a zsanérnál és a fedőlapnál látszik. Maga az a tény, hogy a burkolat vékony, még nem perdöntő, viszont a műanyagból készült, kifejezetten könnyen járó zsanér szerkezet már aggodalomra adhat okot. Az utolsó egyharmadát a tartománynak olyan lazán teszi meg az eszköz, mintha már most el lenne kopva. Tartunk tőle, hogy a garanciaidőn belül sokan fogják felkeresni a szervizeket az ebből adódó problémákat illetően. Maga a burkolat egyébként azon kívül, hogy gazdagon gyűjti az ujjlenyomatokat, kifejezetten csinosra sikerült. Az oldalt végigfutó narancssárga csík megtöri a nagy feketeséget, a lila színű nonfiguratív ábra pedig végre valami olyasmi lépés a cégtől, amelyre régóta vártunk. A gép alján minden alkatrészhez hozzáférhetünk, hiszen külön-külön panelt kaptak, ráadásul garanciához tartozó matricák sem állják utunkat.
A billentyűzet remek, dicséret illeti a Lenovot ezért. Szinte az egyetlen matt felületként kimagaslik a mezőnyből, hiszen halkan jár, puhán nyomható és nagyon pontos visszajelzést ad a felhasználó számára. Nekünk gyorsírás szempontjából jobbnak tűnt, mint a Thinkpadek klasszikus klaviatúrjára. A gombsor ezúttal sem kapott megvilágítást, ahogy eddig egyetlen Ideapad modell se. Gyorsgombokból viszonylag keveset találunk, azokkal is nagyrészt csak a hangerőt tudjuk szabályozni.
A touchpaddal sok gondunk nem volt, bár néha túl érzékenynek bizonyult. A nedves ujjakat nem szereti, viszont a gombok nagyon puhán és halkan járnak. A multitouch műveletek mindegyikét megtaláljuk, kivéve az Asus és az Apple "védjegyének" számító két-, illetve háromujjas helyi menüt.
Csatlakozókból nincs hiány, van eSATA, HDMI és 34 mm-es ExpressCard foglalatunk is. Bár nem szoktunk erre külön kitérni és a mai világban nincs is igazán jelentősége, de a DVD tálca kiadásáért felelős gomb ergonómiai értelemben kifejezetten klassz lett. Elöl a kártyaolvasón és a WiFi kapcsolón kívül találunk még egy kart, amely az integrált és a dedikált videokártya váltásának megkönnyítését hivatott szolgálni. A segítségével megspórolhatunk pár kattintást, de semmi több – igaz, amennyire egyszerű, annyira nagyszerű ez a feature.
A kijelző elnyerte tetszésünket, na nem átlagos látószögeivel, inkább kellemes színvilágával, tűéles szöveg megjelenítésével és borzasztóan széles skálán mozgó fényerejével. Bár környezeti fényhez alkalmazkodó fényerőállításról nem nagyon ír a kézikönyv, mi mégis észrevettünk valami hasonló képességet (vagy csak egyszerűen abnormális működést produkált a nálunk járt Y560). Néha anélkül változtatta a fényerejét (átmenet nélkül), hogy bármit csináltunk volna a géppel. Ezt leszámítva nem volt gondunk a készülékkel. A panel felett lévő webkamera meglepően szép képet produkál, a mikrofon is bőven a használható kategóriába tartozik.
4. Teszteredmények
Természetes, hogy a gép erejét fitogtató tesztek közül a videokártyát érintő mérések érdeklik leginkább olvasóinkat, de nem szabad elmennünk a 2.4/2.66 GHz-es i5-ös processzor mellett sem.
Azon kívül, hogy hozta a tőle elvárhatókat a i5-450M, újfent rá kellett döbbennünk, hogy a mai modern, hordozható gépekbe szánt processzorok ereje bődületes.
Az integrált videokártyával ezúttal nem végeztük el a teszteket, hiszen aki ilyen gépet vesz, azt egyrészt nem érdekli (hiszen nem ezért veszi), másrészt annyiszor izzasztottuk már meg a processzorban található Intel HD Graphics-ot, hogy unalmas lenne a sokadik ugyanolyan grafikont viszont látni az oldalon – akit érdekelnek az eredmények, azok lapozzák fel bármelyik cikkünket, amelyben Core i3, i5 vagy i7 CPU-val szerelt noteszt teszteltünk.
A Mobility Radeon HD5730 egy vérbeli középkategóriás mobil VGA, DirectX 11-es támogatással és agresszív energia menedzsmenttel. Az eredményeken jól látható, hogy ha nem is sokkal, de a normál órajelen üzemelő HD5650 előtt végzett a kártya. A Sony VAIO-jában lévő csökkentett változathoz képest már sokkal durvább eltérést mutatnak a grafikonok. A natív (1366x768) felbontásban való játszadozás nem lehet gond a Lenovo egyik legerősebb Ideapadjával.
Tekintettel arra, hogy a gépben váltogathatunk az integrált és a dedikált videokártya között (amennyiben minden 3D-s alkalmazást becsuktunk), adta magát a dolog, hogy mindkét VGA-val megnézzük, mire képes az acélosabb hatcellás telep. Abszolút nem csalódtunk, hiszen még a bivalyerős Radeonnal is sikerült közel 4 órát kihoznunk, amely azt bizonyítja, hogy a kanadaiak energiamenedzsmentje nem működik rosszul. Természetesen az integrált kártyával mért 6 órás értéket nem lehetett megközelíteni, de nem is ez volt a cél. Az viszont mindenképpen dicséretes, hogy a gyártó gondolt azokra a játékosokra is, akik mondjuk a főiskola és a vidéki otthonuk között ingáznak. Ők mindenképpen díjazni fogják ezt a hosszú üzemidőt, hiszen több, mint valószínű, hogy a vonaton inkább sorozatokat és filmet fognak nézni, mintsem tolni a legújabb NFS-t vagy COD-ot.
5. Értékelés
Minden okunk megvan arra, hogy a Lenovo Ideapad Y560-at ajánlott vételnek nyilvánítsuk. Az anyaghasználat bár kellemes, néhol kifejezetten aggasztónak tűnik az időtállóság szempontjából. Ezek az apróságok viszont nem árnyékolhatják be a gép érdemeit. A hosszú üzemidő, a remek teljesítmény, az elfogadható zajszint, a remek kijelző és a fantasztikus billentyűzet mind-mind olyan pontok az értékelőlapon, amelyeket egy játékos árgus szemekkel néz, ha vásárlásra kerül a sor. Nem mondanánk, hogy egyértelműen ez a gép éri meg a pénzért a három nagy préda közül, de az biztos, hogy a konkurenciának nyitott szemmel kell ezek után járnia a nagyvilágban, ugyanis a Thinkpad óriás könnyen megvetheti a lábát egy, a korábbiakban számukra elképzelhetetlen piacon is. A választ leginkább a vásárlók adják meg, viszont nagy kérdés, hogy az ő fejükben a Lenovo Ideapad vagy a Sony VAIO névkombináció a vonzóbb (hogy a 3D-s Acer Aspire-ről már ne is beszéljünk).
A Lenovo Ideapad Y560 notebookot a CHS Hungary Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!
Pro:
+ jó kijelző
+ jó billentyűzet
+ remek ár/teljesítmény
+ 2 év garancia
+ hosszú üzemidő
+ váltogatható videokártyák
+ gyors merevlemez
Kontra:
- gyenge zsanérok
- túl sok a csillogó felület
Hivatalos oldal: Lenovo
Vásárlás: iPon webáruház
